Pesti Srácok

Sulyok Tamás: a szuverén magyar államiságot ünnepeljük

Sulyok Tamás: a szuverén magyar államiságot ünnepeljük

Augusztus 20-a a szuverén magyar államiság ünnepe, egy ezredévi magyar élet origója – mondta a köztársasági elnök a nemzeti ünnepen tartott katonai tisztavatáson szerdán a budapesti Kossuth téren.

Sulyok Tamás kiemelte, Szent István király máig ható döntéseivel a magyar jövőt határozta meg végérvényesen kijelölve a magyarság útját, valamint biztosítva a magyar nemzet megmaradását.

"Szent István nemcsak helyet biztosított számunkra az akkori európai népek sorában, hanem visszavonhatatlanul hozzákapcsolta a magyarságot Európához. A magyart kultúrájával együtt európaivá tette. És fordítva, Európát gazdagította és fűszerezte a magyarsággal és annak sajátosságaival. Ezt jelenti az európaiság pillére. Szent István azonban népét nem beolvasztotta a nyugati érték- és érdekkörbe, hanem hozzáadta. Állama szuverenitását nem máshoz mérte, hanem önmaga jogán. Európai uralkodóvá vált ugyan, de magyar királyként. Ez a magyar szuverenitás pillére

– fogalmazott az államfő.

A köztársasági elnök szerint a magyarság keresztény pilléren is áll, hiszen Szent István Magyarországot a keresztény Európához kapcsolta, ahhoz a keresztény hithez és keresztény értékrendszerhez, amely "hősöket és szenteket fakasztott a magyar népből", "ihletőjévé vált gondolkodásmódunknak és alkotóerőnknek".

Szent István felismerte továbbá, hogy minden maradandó a törvényességen áll, és a független állam ismérve az önálló törvényalkotás, és ez adja a jog pillérét

– hangsúlyozta az államfő.

Sulyok Tamás kijelentette, Magyarország keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam, amely nagylelkű, szabad emberek otthona, akiknek közös a sorsuk.

Hazánk otthona azon magyaroknak is, akik távol élnek tőle, hiszen sorsközösségünk minden magyart egybefog. Szent István királytól stabil pilléreken álló hazát kaptunk örökül. Ez az örökség tartott meg minket több mint ezer éven át. Ma is ebből az örökségből élünk. Ehhez teszi hozzá századok óta minden magyar a saját művét

– hangoztatta Sulyok Tamás.

A köztársasági elnök a honvédtisztekhez szólva azt mondta, a haza békéje, a magyar állam biztonsága a honvéd hűségén áll, az otthont, a másik embert, a kultúrát és értékeket a magyarok szabadon vállalt hűsége, szolgálata és áldozata tartja meg és tartja fenn.

Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.