Pesti Srácok

Hungarikum lett a tepertős pogácsa és a vecsési savanyú káposzta

Hungarikum lett a tepertős pogácsa és a vecsési savanyú káposzta

A tepertős pogácsával és a vecsési savanyú káposztával bővült a hungarikumok listája - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden. Az új „tagokkal” éppen százra nőtt a hungarikumok száma.

A közlemény idézte Nagy István agrárminisztert, aki Budapesten a Hungarikum Bizottság keddi ülését követően jelentette be, hogy új elemekkel gazdagodott a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár: a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült a tepertős pogácsa, valamint a vecsési savanyú káposzta, míg a Magyar Értéktár két új elemmel bővült.

hungarikum
Megérdemelt elismerés a hungarikumok közé kerülés

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a hungarikumaink hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generáció számára.

Nagy kedvencek kerültek a hungarikumok listájára

Nagy István kiemelte: a tepertős pogácsa a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi, és ma is meghatározó szerepet tölt be a mindennapi étkezésekben és a közösségi alkalmakon.

  • A Vecsés térségéhez kötődő savanyú káposzta egyedülálló minőségét pedig a generációkon át öröklődő sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Kiemelkedő minősége, magas C-vitamin-tartalma és sokoldalú felhasználása miatt a magyar konyha meghatározó alapanyaga. Nagy István rámutatott, hogy ma történelmi döntést hozott a Hungarikum Bizottság, hisz ezzel százra nőtt a hungarikumaink száma.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a hungarikumok nemzetpolitikai jelentőséggel bírnak.

A nemzeti értékeink feltárása, megőrzése és megismertetése erősíti a közösségi összetartozást, és hiteles képet ad Magyarországról itthon és a világban egyaránt. A mostani döntések értelmében a Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott értékek száma az eddigi 98-ról 100-ra emelkedett, míg a Magyar Értéktár elemeinek száma 162-ről 164-re nőtt

- olvasható a minisztérium közleményében.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.