Magyar Péter: gyors átmenetre van szükség
Magyar Péter
Fotó: Hegedüs Róbert
A Tisza Párt az április 12-i parlamenti választáson a nem hivatalos eredmények szerint 138 mandátumot nyert, ami kétharmados többséget biztosít számukra a kormányalakításhoz. A párt elnöke, Magyar Péter hétfőn megtartotta első nemzetközi sajtótájékoztatóját, ahol hangsúlyozta a gyors átmenet szükségességét.
A Tisza Párt a 2026. április 12-i parlamenti választáson nem hivatalos eredmények szerint több mint hárommillió szavazatot szerzett, és 138 mandátumot nyert, ami kétharmados többséget biztosít számukra a kormányalakításhoz. A párt elnöke, Magyar Péter hétfőn délután megtartotta első nemzetközi sajtótájékoztatóját, ahol részletesen ismertette a közelgő kormányzati irányváltás fő elemeit, hangsúlyozva a gyors átmenet szükségességét.
A politikus szerint a választók széles társadalmi támogatást adtak a jogállamiság helyreállításához, ugyanakkor elismerte, hogy hibák előfordulhatnak, amelyekért felelősséget vállalnak. Kiemelte, hogy Magyarország helye továbbra is Európában és az Európai Unióban van.
Magyar: gyors kormányalakítás és átmenet
Magyar Péter sürgette az átadás-átvétel felgyorsítását, mert „nincs vesztegetni való idő”. A választás jogerős eredménye legkésőbb május 4-én válik ismertté, ezért kérte Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, hogy május 4–5-re hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését. Az új kormány azonnal munkához lát, és már egyeztetéseket folytat Ursula von der Leyennel a 20 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadításáról. A Tisza Párt elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország szuverén államként a NATO és az EU tagja marad, ugyanakkor más országoktól kölcsönös tiszteletet vár el. Több területen – például a nemzetközi szerződések és a korábbi hitelmegállapodások ügyében – még nem látják át teljesen a helyzetet, ezért egyeztetést kezdeményez a leköszönő kormánnyal, és ahol lehetséges, nyilvánosságra hozzák a releváns dokumentumokat. A jelentős költségvetési hiány miatt a kormányváltás után azonnal módosítják a büdzsét.
Intézményi és alkotmányos változások
Az első intézkedések között szerepel az Alaptörvény módosítása, amely bevezeti a miniszterelnöki ciklusok korlátozását: legfeljebb két ciklus, összesen nyolc év. Ezáltal Orbán Viktor többé nem lehet Magyarország miniszterelnöke. Helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, létrehoznak egy vagyonvisszaszerzési hivatalt, és kezdeményezik Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. A csatlakozási folyamat várhatóan körülbelül fél évig tart. Emellett új korrupcióellenes hivatalt állítanak fel, és több állami szervnél leváltják a politikai kinevezetteket. A közigazgatásban nem várható tömeges leépítés, mivel sok jól képzett szakember dolgozik a rendszerben.
Magyar Péter kiemelte a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének fontosságát, és jelezte, hogy ha a jegybanki vezetés ellátja feladatát, nincs indok Varga Mihály leváltására sem.
A kormány szerkezete is megváltozik: a korábbi csúcsminisztériumok helyett önálló szakterületi tárcák jönnek létre. Külön miniszterelnökség alakul, a titkosszolgálatok megosztva működnek majd, az elhárítás a belügyhöz, hírszerzés a külügyhöz kerül. Önálló pénzügyminisztérium, valamint vidékfejlesztési, környezetvédelmi, oktatási és egészségügyi tárca is feláll. A Tisza Párt külpolitikája egyértelműen EU-párti lesz, de elismerte, hogy az uniós döntéshozatal nehézkes és lobbiérdekek befolyásolják, ezért kompromisszumokra van szükség. Magyarország minden nagyhatalommal határozottan képviseli érdekeit, miközben konstruktív partner kíván lenni.
Gazdaság, energia és nemzetközi kapcsolatok
Az energiaellátás diverzifikálása az egyik fő cél, mert ez növeli a biztonságot és az árverseny révén csökkentheti a költségeket. A túlzott egyoldalú függés – például az orosz energiahordozóktól – kockázatos, ezért több forrás bevonása szükséges. Hozzátette ugyanakkor, hogy a földrajzot nem tudják megváltoztatni, így az orosz olaj és gázellátásra a Tisza-kormány is számít. Magyarország visszalép a Nemzetközi Büntető Bíróságba. Hosszabb távon az euró bevezetése stabilitást adhat a gazdaságnak, de konkrét időpontot még nem tűztek ki, mivel előbb fel kell mérni a költségvetési helyzetet és a maastrichti kritériumok teljesítését.
A szomszédos országokkal szövetséges, együttműködésen alapuló kapcsolatot kívánnak kialakítani, rendezve a vitás kérdéseket Ausztriával, Szlovákiával, Szerbiával, Romániával és kiegyensúlyozott viszonyt teremtve Ukrajnával.
Magyar Péter szerint az uniós források mielőbbi hazahozatalához korrupcióellenes lépések, hatósági függetlenség erősítése, valamint sajtó- és akadémiai szabadság biztosítása szükséges. Ezek teljesítése kulcsfontosságú a 20 milliárd euró megmentéséhez.
Öt kiemelés a sajtótájékoztatóról:
- Az Alaptörvénybe kerül a miniszterelnöki mandátum korlátozása (maximum két ciklus, összesen nyolc év), ami kizárja Orbán Viktor további miniszterelnökségét.
- Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és létrejön egy új vagyonvisszaszerzési hivatal a korrupció visszaszorítására.
- A titkosszolgálatok szétválasztása: elhárítás a Belügyminisztériumhoz, hírszerzés a Külügyminisztériumhoz kerül.
- Az energiaellátás diverzifikálása prioritás, a túlzott orosz függés csökkentésével.
- Az új kormány szerkezete önálló tárcákra épül (pénzügy, vidékfejlesztés, környezetvédelem, oktatás, egészségügy), külön miniszterelnökséggel.
Magyar Péter optimistán, de felelősségteljesen tekint a feladatok elé: azt mondta, a széles felhatalmazás óriási felelősséggel jár, a cél pedig egy szabad, európai, jogállami Magyarország építése. A sajtótájékoztató üzenete egyértelmű volt: a változás azonnal elkezdődik, de átgondoltan és a szakértelem tiszteletben tartásával.
A nemzetközi sajtótájékoztatón Magyar Péter olyanokat is mondott Magyarország a trianoni diktátum okozta sajátos geopolitikai helyzetéről, hogy „ volt egy szerződés (!) bő száz éve, ezért hazánk határain túl is élnek magyarok.” Egy másik kérdésre válaszolva érzékeltette, hogy megtartaná azt a Nagy-Magyarország térképet, ami Orbán Viktor dolgozószobájában van a Karmelita kolostorban.
