Pesti Srácok

Tör elő az AfD, megvan az első polgármesterük

René Stadtkewitz, az első AfD-s polgármester. Fotó: Picture Alliance/dpa

A szavazatok több mint 58 százalékát kapta: a brandenburgi Zehdenickben René Stadtkewitz lett az első AfD-jelölt, aki polgármester-választást nyert. A politikusnak más pártokban – és a Pegidánál – is van múltja.

Első alkalommal választottak meg egy AfD-jelöltet Brandenburg tartomány egyik városának teljes munkaidős polgármesterévé. A Berlintől északra fekvő Zehdenickben tartott előrehozott választáson René Stadtkewitz a szavazatok 58,4 százalékával győzött.

Stadtkewitz ezzel Brandenburg első közvetlenül megválasztott AfD-s polgármestere. Bár a tartománynak volt egy teljes ciklusra berendezkedő AfD-s polgármestere, Arne Raue Jüterbogban, a 2011-es és 2019-es választási győzelmei során független jelöltként indult, és csak 2024-ben csatlakozott az AfD-hez. 2025-ben a Bundestagba (német szövetségi parlament) került.

Stadtkewitz polgármesteri posztért induló versenyzői jóval kevesebb szavazatot kaptak: az FDP jelöltje, Stephan von Hundelshausen 28,6 százalékot, a független jelölt, Wolf-Gernot Richardt 7,8 százalékot, a Haladás Pártjának képviselője, Dennis Latzke pedig 5,2 százalékot kapott.

Stadtkewitz korábban a CDU berlini parlamenti képviselője volt, majd 2010-ben szakított a kereszténydemokratákkal. Megalapította a Die Freiheit (A Szabadság) pártot, amelynek 2013-ig szövetségi elnöke volt. 2024-ben az AfD tagja lett. Korábban egy Pegida-tüntetésen is főelőadóként szerepelt , ahol az iszlámot erőszakos és intoleráns „ideológiának” nevezte.

Zehdenick előző polgármesterét , Alexander Kretzschmart nagy többséggel megfosztották hivatalától. Az ok: A független jelölt tavaly márciusban megnyerte a Stadtkewitz elleni második fordulót. Hivatalba lépése után tizenegy nappal azonban beteget jelentett – és az is maradt. Azóta Marco Kalmutzke alpolgármester irányítja a város ügyeit.

Kiemelt kép: René Stadtkewitz, az első AfD-s polgármester. Fotó: Picture Alliance/dpa

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!