Tommy Robinson egy angol állampolgár, aki évek óta testi épségét kockáztatva dolgozik azon, hogy a mainstream média, a rendőrség, a kormányzat és az igazságszolgáltatás által eltitkolni igyekezett nagy-britanniai muszlim erőszakhullámot a közvélemény elé tárja. Bár az ügyek, amelyeket felderített, önmagukban megérnének egy hosszú és sok részből álló publicisztika-sorozatot, abban bízom, hogy az alábbiakban ismertetett felfoghatatlan eset sok kedves olvasót fog arra sarkallni, hogy magától nézzen utána Tommy munkásságának és a vérlázító bűncselekményeknek, amelyeket hihetetlen ellenszélben tárt fel ez a bátor, fiatal brit állampolgár.
Május 25-én, helyi idő szerint reggel 9 óra tájban Tommy Robinson élő közvetítés formájában jelentkezett be a Facebookon a leedsi királyi bíróság elől az utcáról. Az épületben délelőtt tíz órára volt kiírva az esküdtszék ítélethirdetése egy összesen 29 főből álló vádlott csoport 10 tagjának ügyében. Az ítélethozatal három fázisban zajlott, mert az igazságszolgáltatás nem tud ennyi vádlott ügyében egyszerre határozni. A meggyanúsított bűnelkövetők 2004 és 2011 között feltételezetten elkövetett tetteikért álltak a bíróság elé. Egy erőszak- és pedofília csoportról van szó, amelynek 18 áldozata bátorkodott a rendőrséghez fordulni és jelenteni a velük történteket évekkel később. Fiatal lányok – köztük a legfiatalabb 11 éves volt akkor – váltak csoportos nemi erőszak áldozataivá. Sajnos nehéz részleteket írni az ügyről, ugyanis az angol hatóság megtiltotta, hogy bárki tudósítson jogi procedúráról, annak érdekében, hogy az esküdtszék ne kerülhessen befolyás alá. Amit viszont tudunk, hogy a vádlottak szabadlábon védekezhettek, tehát ugyanúgy szabadon járhattak-kelhettek az utcán, mint egy átlagember, mint Ön, kedves olvasó vagy én. A közösség pedig amelyben, s amely közelében éltek, nem tudhatta, hogy kikkel él együtt és talán ugyanúgy a környékre engedték fiatal leányrokonaikat, ismerőseiket mint a tárgyalást megelőzően tették.
A tiltásnak engedve egyetlen médium sem volt jelent május 25-én délelőtt a leedsi bíróság előtt. Tommy Robinson viszont ott volt. Ismertette nézőinek az elkövetők neveit és az ellenük felhozott vádakat. Elmondta, hogy a 29 vádlottból – köztük két muszlim nő – kilencet Mohamednek hívtak, de ne legyenek illúzióink, a többi név sem tipikusan brit hangzású. Lassan elkezdtek szállingózni a feltételezett elkövetők az ítélethirdetésre. Tommy néhányukat megszólította, megkérdezte, mit éreznek az ítélethirdetés kapcsán. A vádlottak ordenáré, obszcén stílusban, válogatott szidalmakkal küldték el őt melegebb éghajlatra, viselkedésükön, szavaikon semmi más nem látszott, mint az agresszió és a fölényeskedés.
Az utcára kivezéreltek több rendőrt, a bíróság épületének ablakából pedig kinézett a bíró. Pár perccel a bíró megjelenése után egy fiatal rendőr társaival odalépett Tommyhoz és tájékoztatta, hogy le kell tartóztatnia, mert a közvetítésével, illetve annak tartalmával megsértette a köznyugalmat. A jelenetet abban a pillanatban közel 10,000 ember látta a Facebookon élőben; a videó ebben a pillanatban, vasárnap délelőtt közel 3 millió megtekintésnél jár.
Mindez 2018. május 25-én történt az Egyesült Királyságban.
Jól érti, kedves olvasó, egy fiatal aktivista, aki szerette volna tájékoztatni a lakosságot és a világot 29 feltételezett csoportos erőszaktevő sorsáról, aki szerette volna megmutatni, kik ezek az emberek, hogyan reagálnak a történtekre, aki szerette volna megmutatni, hogy a vádlottak családtagjai, barátai hogyan reagálnak az eseményekre, az angol rendőrség kezeire került pusztán azért, mert tájékoztatni próbált. 2018. május 25-én az Egyesült Királyságban a rendőrség ezért letartóztathat valakit.
A Tommy letartóztatását követő bírósági eljárásáról tilos tájékoztatni, teljes hírzárlat van érvényben. Barátai, kollégai, támogatói betartják ezt, mert pontosan tudják, hogy még nagyobb bajba sodornák őt, ha a rendelet ellenére a világ elé tárnák a történteket. Bizonyos meg nem erősített értesülések szerint, Tommy Robinsont 13 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az állítólagos ítélet azért lehet ilyen súlyos, mert egy hasonló tudósítása miatt a közelmúltban már bíróság elé kellett állnia, és akkor próbaidővel bocsátották szabadlábra.
Mindez 2018. május 25-én történt az Egyesült Királyságban.
A Facebookon és a Twitteren végigsöpört a közfelháborodás, és több szervezet összefogott Tommyért. Másnap délutánra demonstrációt szerveztek a Downing Street 10. elé (a miniszterelnök székhelye), hogy követeljék Tommy Robinson szabadon engedését. Emellett egy online aláírásgyűjtést indítottak (ide kattintva ön is aláírhatja), amely most, az eset után nem egészen 48 órával közel 183 ezer aláírásnál jár. Egyes értesülések szerint, amint Tommy letartóztatásának híre bejárta a világhálót – a mainstream médiumok ugyanis elfelejtettek beszámolni róla –, több muszlim szervezet jelezte, tesznek arról, hogy a börtönben Tommy végérvényesen befejezze a muszlimok ellen folytatott uszító tevékenységét.
Mindez 2018. május 25-én történt az Egyesült Királyságban.
Kedves olvasó! Egy szerzőnek minden önuralmára szüksége van, hogy kerülje a szitokszavak használatát, amikor ilyen esetről ír, de higgyék el, belül forrongok, s úgy vélem, mindenki hasonlóképp érez, akinek jelent valamit a szólásszabadság.
Forrongok, tehetetlen dühöt érzek, mert tulajdonképpen az történt, hogy egy ország, amelyet történelme tükrében méltán nevezhetnénk a demokrácia, a parlamentarizmus, a jogegyenlőség úttörőjének, 2018. május 25-én eljutott oda, hogy letartóztatta saját állampolgárát azért, mert az igyekezett feltárni állampolgártársai kárára elkövetett, kormányzati szinten eltitkolni igyekezett szörnyű bűntetteket. Kedves olvasó, ugye tudja, hogy mit jelent Tommy Robinsont börtönbe küldeni? Ugye sejti, hogy mire lehet számítani, ha Tommy esetleg összefut egy olyan emberrel a börtönben, akinek bűncselekményeiről ő maga számolt be a múltban valamikor?
És igen, mindez 2018. május 25-én történt az Egyesült Királyságban.
Sok szó esik a konzervatív, józan médiában a saría törvénykezésről, az aggodalomról, hogyha többségbe kerülnek a muszlimok egy-egy országban és aktív politikai szereplőkké válnak, mi lesz az általunk nagyra becsült szabadságjogokkal. Forrongok, mert a pénteki leedsi incidens megmutatta, hogy nem kell többségbe kerülniük. Megmutatta, hogy a baj nagyobb mint gondoltuk, közelebb van, mint gondoltuk, hogy a helyzet már most tarthatatlan, hogy a kormányzat és az általa irányított erőszakszerv már most a „feltételezett” elkövetők pártján áll és nem az igazságot pusztán kimondani akaró fél oldalán.
Forrongok, mert teszik mindezt arra hivatkozva, hogy nem szabad ellenszenvet generálni, gyűlöletet kelteni a muszlim lakosság ellen. Kérdem én, tisztelt angol kormány, gondolják, hogy azzal ami péntek délelőtt történt a leedsi igazságszolgáltatás épülete előtt – Ó Uram, micsoda irónia! –, azzal megfékezik a muszlim lakosság iránti növekvő ellenszenvet? Valóban ezt gondolják? Eszükbe sem jut, hogy éppen az ellenkezője fog bekövetkezni? És milyen jó lett volna hallani, olvasni, hogy a feltételezhetően létező angliai muszlim közösség magát integrálódottnak valló egyik prominens tagja felszólal Tommy Robinsonért, jelezve, hogy igenis vannak olyan muszlimok az országban, akiknek fontosak a szabadságjogok.
Végezetül, forrongok, ha arra gondolok, hogy a megvezetett magyar polgártársaim a Parlament elé járnak dajdajozni, piknikezni, elnyomásra, diktatúrára, megfélemlítésre hivatkozva. A szólásszabadság általuk vizionált tátongó sírgödrét állják körbe és jajveszékelnek. Nem tudom, van-e még egy ország ezen a vesztébe rohanó kontinensen, ahol akkora szabadság van, mint Magyarországon. De ha Nyugatra tekintek, azt látom, hogy arrafelé bizony nincs.
Tommy Robinsont letartóztatták, ügyének menetét eltitkolják. A világ tátott szájjal mered maga elé és nem hiszi el, hogy mindez valóban megtörtént 2018. május 25-én az Egyesült Királyságban.
Fotó: Infowars
Facebook
Twitter
YouTube
RSS