A szerbek és az albánok lakta „művi államban”, amelyet a legtöbb ország, sőt, az ENSZ sem ismer el, ismét feszültség alakult ki az etnikumok között. Az ok nem más, mint a pristinai kormány új beutazási jogszabálya. Éjféltől a koszovói határrendészet nem ismerte el a szerb hatóságok által kiállított útleveleket és személyiket. A szerbeknek ideiglenes koszovói igazolványt kellett kiállíttatni a határállomásokon. A szerbek – koszovói hírek szerint – blokád alá vették az átlépési pontokat.
Az éjszaka felreppent hírek szerint lövéseket is lehetett hallani, és mindkét fél egymást vádolta, hogy fegyveres rendőrök, illetve katonák átlépték az államhatárt. A koszovói miniszterelnök, Albin Kurti egyeztetett nyugati partnereivel, és hogy feloldják a jelenlegi, igen feszült állapotot, azt a döntést hozták, hogy harminc nappal eltolják az új beutazási jogszabályt. Eközben a német sajtó helyszínen lévő tudósítói megállapították, hogy nem történt fegyveres incidens és egyik állam fegyveresei sem hajtottak végre határsértést. A pristinai kormány kikötése viszont az, hogy a szerbek haladéktalanul távolítsák el a barikádokat a határállomásokról.
Egy koszovói újságíró, Una Hajdari azt írta Twitter-oldalán, hogy Pristina azért vezette be az új jogszabályt, mivel Szerbia sem ismeri el a koszovói állampolgárságot és az albánoknak hasonló ideiglenes iratot kell kiállíttatni a szerb határon. Eközben a NATO KFOR-egységének parancsnoka a legmagasabb készültségbe helyezte a békefenntartókat, hogy egy esetleges fegyveres konfliktust meg tudjanak gátolni.
Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyben az USA és az Európai Unió támogatta. Az 1,8 milliós Koszovó függetlenségét 105 ország ismerte el, az Európai Unió tagállamaiból is mindössze huszonkettő. Koszovó gazdasága katasztrofális helyzetben van, rengeteg koszovói dolgozik Nyugat-Európában, főként Ausztriában és Németországban. A kormány saját pénznemet sem tudott létrehozni, ezért „félhivatalosan” az eurót használják, holott Koszovó sem az EU-nak, sem az eurózónának nem tagja. A KFOR tizenhétezer katonával biztosítja a rendet az országban, Magyarország is 395 katonával vesz részt a misszióban.
Vezető kép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt Pristinában 2022. június 10-én. Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki
Facebook
Twitter
YouTube
RSS