Georg Spöttle közösségi oldalán közzétett esszéjében foglalta össze, hogy mi a véleménye a háborús uszításról. A biztonságpolitikai szakértő, aki első kézből tapasztalta meg a háború borzalmait Afganisztántól a Donbasszig, arra figyelmeztetett, hogy most talán utoljára van esélyünk, hogy elkerüljük a világégést. Mint írta, miközben napi szinten halljuk, hogy a világ vezető politikusai a háború elkerülhetetlenségéről beszélnek, meg kell maradnunk a józan eszünknél, és nem szabad elfelejtenünk, hogy mi a legfontosabb: a béke! Kollégánk írását változtatások nélkül közöljük.
Nem, nem akarok Tolsztojt játszani, bár igen, a címet tőle loptam (bocs Lew). Elgondolkodtam a békéről, mert túl sok szó esik a háborúról Brüsszelben. Politikusok olyan lelkesen beszélnek az atomháború lehetőségérő, mintha az egy remek hétvégi program volna az egész családnak. „Gyertek gyerekek, nézzük meg a gombafelhőt, sokkal jobb, mint egész nap a telefont nyomkodni. Attól csak kiég az agyatok.” Hivatásos okostojások és kékharisnyák, mint Ursula von der Leyen próbálják nekünk bemesélni, hogy a szőnyegbombázás és sugárszennyezettség az elkerülhetetlen, hiszen Ukrajnáért tesszük.
Magyar baloldali politikusok is örömmel beleállnak ebbe és már az orosz-ukrán háború kitörése óta mondják, hogy küldjünk fegyvert, küldjünk katonákat ez morális kötelességünk. Már miért is? Miért lett ez a szó, hogy BÉKE, ennyire természetes, ennyire észrevétlen? Béke van, ez olyan, minthogy felkelt a nap, indulni kell a suliba vagy munkába, olyan normális, uncsi dolog. Látszólag. Most még lehet iskolába járni, utazni, kedvesünkkel shoppingolni vagy ha mást nem nyomkodni a telefont nagy unalmunkban. Most még…
Végezzünk egy gondolatkísérletet arról, hogy nincsen internet, mert ellenséges rakéta találta el az adótornyot. A mobiltelefonok sem működnek és víz napi két órára van, reggel és este, ahogy áram is. Televízió sincs, hiszen az átjátszót találat érte. Nem tudjuk mi van szerelmünkkel, szüleinkkel, barátainkkal, mivel napok óta a pincében rejtőzünk a tüzérségi gránátok elől. Cirmi elkeseredetten nézi, ahogy megesszük az ő konzerveit, de sajnos nincs más…
A hadsereg jódtablettákat osztogat, de persze nem jut mindenkinek. Oroszok, franciák, brittek és az amerikaiak beélesítették a nukleáris arzenáljukat és csupán órák vannak csak hátra amíg valaki elszánja magát az első csapásra. Az utcán lövések dördülnek, talán katonák, vagy a rendőrök, akik a fosztogatókra lőnek, vagy valakit pár konzerv és egy doboz cola miatt öltek meg. Egy nő kínjában, sérülten üvölt a kapunk előtt, de nem merünk neki segíteni. Úgy két óra múlva elhallgat. Elszunnyadunk, de arra ébredünk, hogy valakik betörtek a házba és próbálják kinyitni a pinceajtót, hallod, hogy valaki felhúz egy fegyvert…
Nyomasztó gondolatok? Naná.
Megtapasztaltam milyen a háború, Afganisztánban, megtapasztaltam Irakban, Szíriában, Libanonban és a Donbasszban is. Nagyon nem „fun” és nem demokratikus, nem morális egyszerűen csak gyilkos.
Sanghajban egy kis bolhapiacon megláttam egy bácsit, aki egy banánosdobozból Mao vörös könyvét árulta. Egymásra mosolyogtunk és gondoltam veszek egy könyvet úti emlékként tőle. Alig hittem a szememnek, mert ott feküdt egy németnyelvű kiadás is. Persze, hogy azonnal megvettem és felütöttem. „Minden generációnak szüksége van egy háborúra, különben elpuhul.” Így vélte Mao Zedong a könyvében. Hülyeségnek tartottam, most viszont átértékelődött kissé. Talán tényleg elpuhított minket a hosszú béke, a jólét, a relatív gazdagság, amink van. Nem értékeljük azt, aminek a legbecsesebbnek kellene lennie az egészségünk mellett a BÉKÉT. Mert itt van és nem kellett semmit tenni érte. Ha értékelnénk nem hagynánk, hogy ezt el akarja venni tőlünk Brüsszel, Macron, Soros vagy Stolltenberg, utóbbi szerdán kifejtette, hogy minden országnak alá kell rendelnie magát Ukrajna érdekeinek. Elzavarnánk minden politikust, aki azt mondja készülnünk kell egy nagy európai háborúra.
Ne akarják és ne akarjuk megtudni milyen az, amikor a nukleáris szennyezettség miatt nincs többé termőföld, amikor a vízzel együtt isszuk a sugárzó részecskéket, amik lassan végeznek velünk és látjuk meghalni szeretteinket és elpusztulni hazánkat. Most még szavazhatunk a háborúpártiak ellen. Szóval tegyük is meg
– írta bejegyzésében Georg Spöttle.
Forrás/Fotó: Facebook (A fotó a Donbasszban készült a donyecki gyermekkórházat ért rakétatámadás után)
dr. Kolompár G.
2024-05-08 at 07:55
Én nem akarok a háború pártiakra szavazni. Ezért írja már le nekem valaki, hogy kik itthon a háború pártiak. Nem emlékszem ugyanis arra, hogy a Fideszen kívül bárki szállított volna az Ukránoknak olyan “segélyeket” amik a háború fennmaradását szolgálja. Nagy mennyiségű dízel üzemanyagot, tartós élelmiszereket (ami mindig a katonáknál kötött ki) – kötszerek, orvosi eszközök, kórházi felszerelések tömegét (amik mind az ukrán öregasszonyok kenyérvágás közbeni balesetének ellátására küldték.) A kormány bankszálmláján történő mozgásokat pedig nem ismerjük.
A fentiekkel természetesen nincs is baj. A baj az amikor a veréb mondja a bagolynak, hogy nagyfejű.
Mindenesetre azt javaslom, hogy aki nem akarja, hogy a választás másnappján kitörjön a világháború, az utána következő napon Magyarországra jöjjön ötmillió arab menekült, és elszegényedjen Mészáros Lőrinc – az szavazzon a Fideszre. Valószínűleg én is ezt teszem.
Zsombori Árpád
2024-05-06 at 20:19
George ìrását komolyan kell venni!
Nem a levegőbe beszél és tudja mit beszél.
Én hiszek neki mert volt alkalmam éleslővedék sűvitő hangját hallani, amelytől nem kell félni(a sűvitő golyó már elhaladt a füled mellett, azért hallod), a veszélyes az aminek a fényét nem látod, sűvìtését nem hallod!
Azért kell a békére szavazñi, hogy ne legyen alkalmunk a golyó sűvìtését hallani, a bombák robbantási fényét látni!
oshon
2024-05-06 at 07:50
balib+szaralis , budos magyargyulolo dogevok iszkolas a kurrva budos fajtatok hazajaba , ott szopjatok a hamaszos fszat , senkihazi budos , ruhes tetves kutyak – fujjj !
Talpra magyar!
2024-05-04 at 00:41
Ballib2024-05-03 at 21:57 Dk-s Dobrev gazdaasszonyod anyai öregapja az Apró elvtársad az akkori kádárista gyilkoltató parlamentben büszkén számolt be az’56-os forradalmáraink kivégeztetésükről.
Talpra magyar!
2024-05-04 at 00:37
Pedig Ukrajna nem NATO tagállam és egyéni tehát országos szerződésünk tehát a mi hazánknak sincsen Ukrajnával. Nektek tőlünk a nagy lószart korrupt Zelenszkijék. Na majdha az ilyenek mint a balliberális zöld Márki-Zayék Karácsonyék M. Péterék Gyurcsányék Cseh Katalinék Szabó Tímeáék Niedermüllerék Gurmaiék Tordaiék vezetik szarba tehát csődbe és nyomorba hazánkat na akkor kaptok milliárdokat hadi eszközöket és anyagokat és lesz miből mit ellopnotok.
Ballib
2024-05-03 at 21:57
Putyin bezzeg nem veszi el a békét, hanem hozza. Mint 56-ban a magyaroknak hozták a ruszkik…
Nahát
2024-05-03 at 18:35
Köszönöm Georgnak ezt az okos elemzést. Az ellenzéki szavazó felelőtlenül azt hiszi, hogy a háború őt fizikailag nem érintheti. Az én szüleim az óvóhelyen ismerkedtek meg egymással. Most írhatnám cinikusan, hogy milyen szép románcok szövődhetnének még Budapesten a Metró-alagútban bombázások idején, de az ég óvja ettől a magyar fiatalokat!
Patkó Bandi
2024-05-03 at 15:53
Aki az ellenzékre szavaz, az arra szavaz, hogy Présember nagykövetasszony és a Soros Maffia Birodalom harcoljon az utolsó magyarig!
Csak Orbán Viktor, csak a Fidesz!
matrix
2024-05-03 at 10:09
Georg
Felesleges erőlködés !
Egy átlag bivajbasznádi magyart üres kancsó IQ-val ez nem érdekli!
Csak Orbán Fidesz Mészáros Stadion kisvasút !
A parazita szindroma agysorvadást okoz és ezektől hemzseg az ország !
Solaris
2024-05-03 at 09:50
Georg.
Kimaradt a cikkből,hogy a földön hány háború zajlik pillanatnyilag…