GEOrgPOLITIKA – Iráni rakéták csapódtak be az épülő amerikai konzulátusba

Az Iráni Forradalmi Gárda (Szepah Paszdaran) éjfél körül több támadást hajtott végre Irak és Szíria területén. A ballisztikus rakéták célpontjai között szerepelt az éppen építés alatt álló amerikai konzulátus az iraki Erbílben, és az Iszlám Állam terrorszervezet állásai Szíria északi részén. Teherán a CIA és a Moszad kémközpontjának nevezte az USA és a kurdok által ellenőrzött észak-iraki területet. Teherán a támadássorozatot bosszúnak szánta a Kermánban történt öngyilkos merényletekért, amelyek mögött az Iszlám Állam állt, de az iráni hírszerzés szerint Izrael volt a felbujtó. Az USA szerint a rakéták az épület közelében csapódtak be, de abban nem tettek kárt.

A szíriai Idlíb tartomány 1200 km-re fekszik Irántól és ez a támadás volt Irán történelmében a legmesszebbi célpontokat megsemmisítő rakétatámadás. Ennek komoly jelzésértéke is volt Izrael irányába, mivel a Teherán–Tel-Aviv távolság is nagyjából ezzel megegyező. A Kurd Autonóm Kormányzat élesen elítélte Teherán támadását. Masszud Barzáni kurd vezető arra kérte a bagdadi kormányt, hogy nyújtson be egy diplomáciai jegyzéket, amelyben protestál az ország szuverenitásának megsértése miatt.

A német Bild napilapnak egy cikke borzolta fel a kedélyeket hétfőn, amelyet az Index is közölt és tartalma szerint Németország katonai konfrontációra készül Oroszország ellen. Szerencsére ez nem fog megtörténni, mivel az Oroszország és a NATO közötti összecsapás nyilvánvalóan nukleáris háborúhoz vezetne Európában. Minden nagyobb hadsereg a NATO kötelékén belül rendelkezik vészhelyzeti forgatókönyvekkel, amelyek felvázolják a lehetséges szcenáriókat egy háborús helyzetre. Ez a „vázlat” tartalmazza azt, hogy adott frontszakaszokon hány katonát és milyen eszközöket kellene bevetni az ellenség feltartóztatására, és milyen lőszerkészletekkel számolhatna a hadsereg. Egy ilyen készenléti tervet minden NATO-hadsereg készített, amikor kitört az orosz–ukrán háború. Tehát nem támadási tervről, hanem egy szimulációról van csak szó.

Moszkva és Teherán nagyszabású államközi szerződés megkötésére készül – közölte az orosz védelmi minisztérium, Szergej Sojgu, a tárca vezetője és iráni hivatali partnere, Mohammad Astiani hétfői telefonbeszélgetését követően. „A felek hangsúlyozták az orosz–iráni kapcsolatok alapelvei melletti elkötelezettségüket, beleértve egymás szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli tiszteletben tartását, amelyet az Oroszországi Föderáció és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti, nagyszabású államközi szerződésben is megerősítenek, és amelynek aláírására készülnek” – áll a tájékoztatásban. A felek emellett megvitatták a katonai és haditechnikai együttműködés aktuális kérdéseit, véleménycserét folytattak a regionális biztonsági kérdésekről. Sojgu hangsúlyozta, hogy Moszkva és Teherán fokozza közös erőfeszítéseit egy egyjogú, többpólusú világ megteremtése érdekében. A telefonbeszélgetés a moszkvai katonai tárca szerint baráti légkörben zajlott, és újabb lépés volt a Moszkva és Teherán közötti stratégiai kapcsolatok megerősítése terén. Telefonon tárgyalt egymással hétfőn Szergej Lavrov orosz és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter is. Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a közel-keleti feszültség eszkalálódására, és határozottan elítélték az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezette országcsoport által Jemen területén végrehajtott légicsapásokat. A miniszterek azonnali tűzszünetet sürgettek a Gázai övezetben, valamint síkraszálltak a humanitárius segélynek az enklávéba való akadálytalan bejuttatása mellett, hogy a civil lakosság sürgős segítségben részesüljön. A moszkvai tájékoztatás szerint a külügyminiszterek megvitatták egy új államközi szerződés előkészítését, és a kétoldalú együttműködés számos gyakorlati kérdését. Moszkva és Teherán a katonai együttműködésen felül az energetikai szektorban és a nemzetközi szállítások terén is egyre szorosabban kooperálnak. A közeljövőben egy új szállítmányozási útvonalon, Iránon és Oroszországon keresztül feleannyi idő alatt juthatnak el az áruk az ázsiai térségből Európába, mint a Szuezi-csatorna használatával.