Tálib zászló Berlin felett, avagy Merz eszement terve egész Európát veszélybe sodorja
A német kancellárt jelenleg senki nem kritizálja azért, amiért egy szélsőséges rezsimet legitimál Európában. Az Al Kaidát is támogató afganisztáni tálibok máris saját embereiket ültetik a németországi konzulátusokba, kényes adatokhoz férhetnek hozzá, és hamarosan kitűzik a zászlójukat is Berlinben. Cserébe azzal hitegetikFriedrich Merzet , hogy majd hazaküldheti az afgán migránsokat...
Van az a megoldás, hogy az illegális migráció megállítása érdekében egyszerűen szigorítják a határőrizetet és húznak egy kerítést. Ha túl nagy az ostrom, akkor duplakerítést húznak, de jó magasat, szögesdróttal, meg a kettő közt járőröző határőrökkel. Ez beválik. És mivel beválik, és Magyarországot nem lepik el az ellenőrizhetetlen hátterű illegális bevándorlók, az Európai Unió meg is büntette. Napi százmilliós nagyságrendben. Aztán van a másik út, amit a németek csinálnak. Amiről hiába állították, hogy meg tudják csinálni, mármint, hogy képesek lesznek megszelídíteni a sok ellenőrizetlenül beáramló "vadembert" és valami alantas munkára befogni őket, hiszen erre kellettek valójában. Csakhogy a programot meghirdető német társadalmi elit tartása annyira renyhévé vált, hogy végül a német őslakosságtól kezdték elvárni az idomulást, az igazodást, a megadást az idegen, vallásilag is alátámasztott szokásoknak. Ebből pedig lassan elege lett a német társadalomnak, mi sem jelzi ezt jobban, hogy a szélsőjobboldalinak kikiáltott AfD egyes felmérések szerint már előzi a kereszténydemokratának csúfolt CSU/CDU pártszövetséget. A jelenlegi kancellár Friedrich Merz politikai közösségét.
Merz kitalálta magának, hogy ő lesz a nagy német hazatelepítő
Friedrich Merz pedig kétségbeesetten próbál népszerűséget kicsiholni szinte bármiből, így most azt találta ki, hogy ő lesz a bevándorlás megfékezője, avagy a Nagy Kitoloncoló. És ki is találta, hogy azzal a háromszázezres afgán bevándorlótömeggel kezdi a hazaküldési akciót (ők a szírek után a második legnagyobb "menekült" etnikai tömb Németországban), akik különböző okokból érkeztek Németországba az elmúlt 10 évben. De közülük csak 35 ezret fogadtak be a tálib hatalomváltás idején.
Időzzünk el röviden Afganisztánnál, hiszen, ha oda vissza lehet küldeni menekülteket, akkor annak biztonságos országnak kell számítania. Akinek nem rémlik, Afganisztánban 2021. augusztusában történt hatalomváltás, amikor Biden szégyenszemre elkullogó amerikai hadseregének helyére visszatértek a tálibok. Azok a tálibok, akiknek a kiűzése miatt mentek oda eredetileg az amerikaiak. Az amerikaiak pedig azért voltak annyira berágva a tálibokra, mert ők támogatták az Al Kaida terrorszervezetet és bújtatták Osama bin Ladent, aki egyéb terrorcselekmények mellett a 9/11-ért is felelős volt. Szóval ezek az Al Kaidát támogató terroristagyanús tálibok uralkodnak most éppen megint Afganisztánban. Mitől lett a németek számára biztonságos ország?
Veszélyes precedens
Tulajdonképpen a Politico is ezt a kérdést pedzegeti a maga brüsszelita módján, mindenesetre ők számolnak be Merz azon törekvéséről, hogy afgánokat küldjön haza, nyilván, hogy igazolja Nagy Kitoloncoló voltát. Mindezek érdekében ugyanakkor olyan nemtelen eszközökhöz is folyamodva, amelyek révén lényegében legitimálná a tálibok uralmát Afganisztánban. Oroszország után másodikként, Európában egyedül. De, ha Németország azt megtenné, az más országokra is hatással lenne.
A németek nyíltan tárgyalnak a tálibokkal, mert nekik szabad
Hogy a németek suttyomban felvették a diplomáciai kapcsolatokat a tálibokkal, arról Alexander Dobrindt német belügyminiszter szólta el magát a hónap elején, amikor arról beszélt, hamarosan létrejön egy megállapodás, amely lehetővé teszi Németországnak, hogy rendszeresen, menetrend szerinti járatokkal szállítsanak Afganisztánba bevándorlókat. Dobrindt szerint Németország eleinte a bűncselekményeket elkövető afgánokat akarja kitoloncolni, de a német kormány nyitva hagyja annak lehetőségét is, hogy a védett státussal nem rendelkező afgánokat is repülőre ültessék.
- Merzék már szerveztek kitoloncolási utat korábban is, de csak egyet, amikor 81 afgán bűnözőt szállítottak haza.
Bár a németek korábban katari közvetítőket alkalmaztak, azóta már közvetlenül a tálibokkal tárgyalnak, cserébe Németország engedélyezi, hogy az afgán konzulátuson tálib „képviselők” is szolgáljanak. Csak, hogy értsük, a tálib hatalomváltást követően úgy Németországban, mint máshol, a korábbi afgán rezsim nyugatbarát, szelídített afgánjai teljesítettek diplomáciai szolgálatot. A terrorizmust támogató tálibok megjelenése a kirendeltségeken nemcsak szokatlan lenne a diplomáciában, de nyugtalanító is.
A belgák máris iránytűként tekintenek Merz tervére
Hogy Dobrint német belügyminiszter mennyire nem a legélesebb kés a fiókban, abból is látszik, milyen büszkén tálalja, ami valójában riasztó, miszerint
az Afganisztánba történő hazaszállítások sok más országban is nagy érdeklődésre tartanak számot.
Dobrint fel sem fogja, mit üzennek Németországon keresztül a világnak a tálibok. Miszerint, ha meg akartok szabadulni az afgán bevándorlóktól, akkor legitimálnotok kell a terrorizmust támogató tálib vezetést. A Politico megjegyzi, hogy Ausztria és Belgium máris példaként tekint Berlin megközelítésére. Anneleen Van Bossuyt, Belgium menekültügyi minisztere egyenesen úgy nyilatkozott,
a német kormány „iránytűként” szolgál a migrációval kapcsolatos megközelítésében.
A tálibok már nem a spájzban vannak
Még csak véletlenül sem a magyar megközelítést venné alapul Belgium, hanem azt a módszert, ahogy Merzet egy szélsőséges iszlamista rezsim legitimációját elintézi a táliboknak. Mindenesetre Merz most azt képzeli, hogy egyfajta európai szintű bevándorlásellenes frontot vezet, bár ezt már a német választók sem igen hiszik el. A tálibnyalást a német kormány különben új reálpolitikának nevezi, és ennek jegyében máris két tálibot engedtek a németországi afgán konzuli igazgatásba. Ez egyértelmű győzelem a tálibok számára, akiknek a rezsimjét 2021 óta valahogy senki nem akarta elismerni. Oroszország is nyilván csak trollkodásból, hogy Bident megszégyenítsék. A Politico pedig nagy tudálékosan, szakértőkre hivatkozva írja le a nyilvánvalót, hogy innentől a tálibok további követeléseket fognak megfogalmazni a deportálásokért cserébe.
Érdekes mellékszál, ahogy a tálibok üdvözölték a németek dörgölőzését. A tálib rezsim belügyminisztériumi szóvivője, Abdul Mateen Qani az ARD német csatornán azt bizonygatta, hogy az eddig hazaküldött afgánokat példásan meg fogják büntetni, mégpedig a saría törvényeknek megfelelően. Mindez felvet néhány nemzetközi jogi problémát. Bár az is igaz, hogy ez akár az afgán bevándorlókat is eltántorítja majd a bűnelkövetéstől, hiszen a németországiénál lényegesen súlyosabb saría-büntetésekkel kell számolniuk.
Hogy Afganisztán nem biztonságos ország, ahová haza lehetne küldeni a menekülteket, arra az ENSZ is felhívta a figyelmet, kiemelve, Afganisztánban az üldöztetés, kínzás, kegyetlen bánásmód a mindennapok gyakorlata.
Érzékeny adatok is kikerülhettek
Ráadásul súlyos problémára figyelmeztetett Hamid Nangialay Kabir. Kabiri idén szeptemberben mondott le a németországi Bonn afgán konzulátusának vezetéséről a teljes személyzettel együtt, pont egy tálib „tisztviselő” érkezése miatt. A diplomata jelezte ugyanis, hogy a német hivatal különösen értékes a tálib rezsim számára, mert ott több mint 20 ország afgán állampolgárainak biometrikus adatait tárolják, valamint az Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban letelepítési és humanitárius programok keretében evakuált emberek személyes adatait. A tálibok így olyan érzékeny adatokhoz férhetnek hozzá, amelyek zsarolásra, kényszerítésre, a rezsimmel ellentétes személyek beazonosítására is alkalmasak. Szóval a németek aktívan hozzájárultak a tálib titkosszolgálat munkálkodásához.
Mindeközben a Politico forrásai szerint a tálib küldöttek Berlinben máris azt fontolgatják, hogy felvonják az Afganisztáni Iszlám Emirátus fehér-fekete zászlaját , amelyet a tálibok négy évvel ezelőtti hatalomra kerülésükkor tettek újra hivatalossá.
