Reaper típusú drónokat akar 1 dollárért eladni az amerikai General Robotics cég Ukrajnának. A 19 millió dollár értékű robotrepülők Hellfire (pokoltűz) nevű rakétákkal vannak felszerelve, és már sokszor bizonyítottak a terrorizmus elleni harcban Irakban, Szíriában, Jemenben és Afganisztánban. A gond csak az, hogy szervizelésük igencsak költséges és bonyolult, valamint a drónpilóták kiképzése is annyi időt vesz igénybe, mint egy rendes repülőgép-vezetői engedély megszerzése.
Az is veszélyes lehet az amerikai technológiára, hogyha az oroszok lelőnek vagy „befognak” egy ilyen drónt, majd visszafejtik az elektronikát, valamint a működési rendszerét, és elkezdik maguk is gyártani. Ez történt Iránban is, ahol két lelőtt amerikai drónt hasznosítottak, és most Irán rendelkezik a legnagyobb drónflottával a Közel-Keleten.
Hans-Georg Maaßen sokáig a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal igazgatója volt. A titkosszolga akkor vált a liberális sajtó és a baloldal ellenségévé, amikor 2015-ben megkérdőjelezte a migrációt. A Kereszténydemokrata Unióban (CDU) is politizáló szakember kifejtette, hogy a dokumentumok nélkül beáramló milliós tömeg óriási veszélyt rejt, hiszen bűnözők és terroristák ezrei jöhetnek be a nyitott határokon.
A felháborodás óriási volt, annak ellenére, hogy a számtalan terrortámadás, mint a berlini gázolás, a párizsi és brüsszeli robbantások igazolták Maaßen gondolatmenetét. Vitája Angela Merkellel odáig vezetett, hogy 2018-ban leváltották a titkosszolgálat éléről.
Most újra megtalálta őt a „ballib” sajtó, mivel egy nyilatkozatában kimondta a „globalista” szót és sokak szerint ez maga az antiszemitizmus. Maaßent most már nácizzák, és a kiadó munkatársai, ahol könyvét kiadták, petícióban határolódtak el tőle és a kiadó döntésétől is, hogy kinyomtatják a szakkönyvet, amelyet Maaßen írt. Már az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezetője is beleállt volt főnökébe, és klasszikus antiszemita sztereotípiákkal vádolja a jogi egyetemet végzett ex-titkosszolgát. Maaßent most pártja, a CDU is ki akarja zárni soraiból.
Hessen tartomány több polgármestere azt követeli Nancy Faeser belügyminisztertől, hogy csökkentse a migránsok beáramlását és növelje a kitoloncolások számát azoknál a migránsoknál, akiknek a politikaimenedékjog-kérelmét elutasították. Több városban már tarthatatlan a helyzet, mivel megnőtt a bűnözés, a migrációs központokban pedig napirenden vannak az összecsapások szírek és afgánok között. Ezzel küzd Freiburg városa is, ahol észak-afrikai migránsok félemlítik meg a helyieket. A tömegverekedések, a rablások és más erőszakos bűncselekmények ugrásszerűen megnőttek a migránsok betelepítése óta – írta meg a Focus politikai magazin.
A frissen kijött statisztika szerint 20,56 millió migrációs hátterű ember él Németországban. Berlinben a lakosság 20,1 %-a, Brémában 19,2%-a és Hamburgban 17,2%-a migrációs hátterű.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz déli hadseregcsoport önkéntes rohamcsapatai légi és tüzérségi támogatás mellett felszabadították Blahodatne községet. A község délnyugatra fekszik Donyecktől. Ezen a frontszakaszon a tájékoztatás szerint mintegy ötven ukrán katona esett el, valamint egy francia Caesar önjáró löveg, egy amerikai gyártmányú M–777-es tarack és egy Mszta–B önjáró tarack vált működésképtelenné. A település bevételét a Wagner-csoport is egy fotó kiposztolásával megerősítette.
Már a német sajtó is kétségbe vonja Zelenszkij és kormánya azon állításait, hogy Ukrajna győzni fog. A Die Welt napilap cikke rámutat arra a tényre, hogy Ukrajnának hamarosan elfogynak a harcoló alakulatai és a fegyverkészletei. Nagy-Britannia bejelentette, hogy ahogy az USA, úgy az Egyesült Királyság sem szállít vadászgépeket Ukrajnának. Rishi Sunak miniszterelnök szóvivője szerint ez nem lenne egy praktikus döntés, mivel az F–35 és Typhoon típusú gépekre a kiképzés nagyon sok hónapot venne igénybe. Joe Biden viszont a napokban ismét beszélni fog Zelenszkijjel, és hogyha nem is szállít Washington vadászgépeket, azért kilátásba helyezett egy újabb fegyversegélyt.
Nem szűnik a migránsok áradata az Egyesült Államok déli határain. Greg Abbott, Texas kormányzója elmondta a Newsmaxnak, hogy 2021-ben 2,4 millió illegális migráns lépte át az USA határát, és ez abszolút rekordnak számít. El Pasóban a legrosszabb a helyzet, ahol a határőrség statisztikája szerint az elmúlt három hónapban 162 603 migránst vettek őrizetbe a Border Patrol fegyveresei; egy évvel ezelőtt ez a szám csak 49 ezer volt. A migránsok jórészt Ecuadorból, Mexikóból, Nicaraguából és Kolumbiából érkeznek. A határőröknek már a rendőrség és a Nemzeti Gárda is segít a határvédelemben.
Veletek
2023-02-02 at 12:49
Kérdés, meddig nem szállítanak harci repülőgépeket ?Zel. , már atomfegyvereket kér !!!
Rolo
2023-02-01 at 19:15
https://vm.tiktok.com/ZMYFhwQsr/
Van még aki nem teljesen hidrogénagyú 🤣🤣🤣🤭🤫
Rolo
2023-02-01 at 19:14
h2o2023-02-01 at 18:38
Elég lesz már abból a hidrogenből,mert elpukkan a fejed🤣🤣🤣🤡🤡🤡💩
vidar
2023-02-01 at 19:13
Na de mit jelentsen az, hogy “London nem szállít …”? London Nagy-Britannia fővárosa, nem pedig egy önálló ország. Az ilyen szófordulastról mindig Kovács László ezerszer hallott kifejezése jut eszembe: ” Megbeszéltük Bratyiszlavával…”. Most meg mit hallunk? “Budapest véleménye ez, meg az”. Ki találta ki ezt a hazug dolgot? Nem csak fővárosokból áll a világ.
h2o
2023-02-01 at 18:38
De legalább hamar átálltak a “hülye jenkik, nem lesz háború, idióta mind” mantráról a “kurva jenkik ők robbantották ki a háborút, mindenről ők tehetnek” mantrára. Nem hiába ha valakinek nincs agya, az a kognitív disszonancia jelenségét sem fogja soha megismerni…
h2o
2023-02-01 at 18:35
Emlékezzünk!
Na egy éve futott zátonyra a jégtörő békemisszionárius!
O.v.azt mondta az orosz-ukrán helyzetről, hogy „a helyzet komoly, a különbségek jelentősek. Oroszország igényeit az egész világ megismerhette, és az is nyilvánvaló, hogy az arra adott válasz nem találkozik vele. Az orosz biztonsági igények, valamint a NATO-tagállamok készsége, hogy ezt megadja, egyelőre messze vannak egymástól. Ez a távolság bár jelentős, de nem áthidalhatatlan”.
„Én arról győződtem meg ma, hogy a meglévő pozícióbeli különbségek áthidalhatóak, és lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát, és elfogadható a NATO-tagállamok számára is. Ilyen megállapodás lehetséges, és abban bízom, hogy a következő napokban és hetekben a tárgyalások ezt a megállapodást el is fogják érni” – mondta O.v, jelezve, hogy tárgyalásokkal megoldható az egyébként oroszok által gerjesztett feszültség.
Magyarország békét akar, a feszültségeket csökkenteni akarjuk, akkor tárgyalni kell sokat, és hosszan fogunk még tárgyalni az oroszokkal, és ennek az első lépését Magyarország tette meg. Ezért mondtam kellő szerénységgel, hogy ez egy békemisszió is”.
Bő három héttel később Oroszország lerohanta Ukrajnát. Ennek ellenére Orbán azóta is azt hajtogatja, hogy tárgyalással kell rendezni az orosz inváziót.
Aztán októberben O.v már arról beszélt Németországban egy pódiumbeszélgetésen, hogy
Putyin nem mondta ugyan, hogy támadni fog, de a magyar miniszterelnök mégis megérezte, hogy baj van, el is ment szólni a NATO brüsszeli központjába, ahol a főtitkárral közölte ezt.
Putyin találkozó után kifejezett nyugalom jellemezte a magyar kormányt, és O v. úgy tért haza Moszkvából, hogy kevés esélye van a háborúnak, vagy legalábbis ezt szűrték le a megjegyzéseiből a kormányon belül.
De még egy nappal a háború kezdete előtt a titkosszolgálatok vezetői is arról tájékoztatták a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, hogy kicsi esélyt látnak arra, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indítana, ahogy annak is, hogy Kijevet támadás érje.