GEOrgPOLITIKA Moszkvából – A magyar békemisszió és Németország gazdasági öngyilkossága (2. rész)

Az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumában Rodion Mirosnyik különmegbízottal arról is beszélgettünk, hogy Németországgal miként alakulhatnak a háború után a gazdasági és politikai kapcsolatok, hiszen Berlin Washington DC után Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója. A közelgő amerikai választások is fontosak lehetnek, hiszen Donald Trump többször is ígéretet tett, hogy ha győz, akkor napokon belül véget vet az orosz-ukrán konfliktusnak.

Az elmúlt évtizedekben az orosz fosszilis energiahordozók jelentették a német ipar motorját, ennek vége lett a szankciókkal és az „Északi-áramlat” felrobbantásával. Elképzelhetőnek tartja, hogy a különleges hadművelet lezárása után Moszkva és Berlin között ismét olyan gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok legyenek, amilyenek két évvel ezelőtt voltak?

Jelen pillanatban ezt nem tudom elképzelni. Németország, főleg a fősodratú sajtó révén rengeteg hazugságot terjeszt Oroszországról és igyekszik egy hidegháborús ellenségképet felépíteni az emberek fejében. Ha ezen a narratíván változtatnak és újra tisztelettel közelednek felénk akkor ez természetesen változhat. Németország akkor követett el gazdasági öngyilkosságot, amikor nem akarta kivizsgálni, hogy kik robbantották fel az „Északi-áramlatot”. Ez a földgázvezeték volt a német gazdaság köldökzsinórja és az lehetett volna még hosszú évtizedekig. Berlinben azonban úgy döntöttek, hogy inkább a sokkal drágább amerikai LNG-t vásárolják. Most pedig azon csodálkozik a német kormány, hogy a termelési és gazdasági mutatók folyamatosan lejtmenetben vannak. Nyilván a németek sem boldogok a megnövekedett rezsiköltségek miatt. Ha inkább lignittel akarnak energiát előállítani, ami nagyon káros a környezetre, akkor megtehetik, szuverén joguk. Nyilván ön is tapasztalta, hogy Moszkvában nincs szmog. Mi gázzal tudjuk az áramot előállítani, a városi buszok már mind elektromosok, egyre több az elektromos autó is. A zöldpolitikához elengedhetetlen a földgáz. Ugyan ez igaz a nukleáris energiára. Ezt önök is felismerték, ezért is épül „Paks-2”.”

Igen, az új blokk nagyon sokat jelent majd a magyar energiabiztonságnak és segíti az ipari fejlesztéseket. Igaz több nyugati ország ezért is támadta hazánkat. Washington DC-ben is azt szerették volna, ha a „Roszatom” helyett egy amerikai céget választ a kormány. A hibátlanul működő erőmű és a jó kapcsolat miatt ismét az orosz energiaóriásra esett a választás.

Ez sokat jelent Oroszországnak. Nagyra értékeljük a magyar-orosz kapcsolatokat és lehetőséget látunk ezek további kiépítésében az energiaszektorban és más területeken, akár a kis-és középvállalatok szintjén is. A közelgő energiafórum Szentpéterváron jó lehetőséget biztosít erre. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak. Ezért Orbán Viktornak egy kiegyensúlyozott politikát kell folytatni mind velünk, mind a nyugati szövetségeseivel.

A beszélgetés során többször szóba került az Egyesült Államok. Donald Trump ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén egy héten belül véget vet az orosz-ukrán konfliktusnak. Ezt Ön reálisnak tartja?

Politikusok és elnökjelöltek nagyon sokat ígérnek a kampányukban. Vannak dolgok, amelyeket megvalósítanak, sok más viszont megmarad az ígéretek szintjén. Én azt mondom meglátjuk. Moszkva kivárja, hogy ki nyeri meg a választást, és hogy az új elnök miként viszonyul Oroszországhoz. Ezután döntünk majd a továbbiakról. Azt is látni kell majd, hogy mit lépnek Ukrajna nyugat-európai szövetségesei, ha az Egyesült Államok valóban kihátrál ebből a konfliktusból. Ők is a béketárgyalásokat fogják előtérbe helyezni vagy folytatják a fegyverszállítást? Sok még a nyitott kérdés ez ügyben.