Pesti Srácok

Szekunder szégyenérzet és előre a sztálini úton

Még senki nem hozott ekkora szégyent hazánkra, mint Magyar Péter, amikor Berlinben, Merz kancellár mellett gyalázta Sulyok Tamást. Ez nem tetszett a német politikusoknak sem, hiszen az Orbán kormány milliárdos üzleteket kötött Németországgal. Elnézve a magyar kormányfő gyűlöletbeszédét sokunkban szekunder szégyenérzet támadt. 

Ilyen tudomásom szerint még nem fordult elő a magyar diplomáciában, hogy a miniszterelnök a vendéglátó ország kormányfőjének egy közös sajtótájékoztatón gyalázza hazája köztársasági elnökét. Ez nem volt szimpatikus Merznek és más német politikusoknak sem. Nem is beszélve a nagy gazdasági szereplőkről, akik milliárdos üzleteket kötöttek az előző kormánnyal. Ha voltak is politikai nézeteltérések Merkellel, Scholz-al és Merz kancellárral a magyar-német gazdasági kapcsolatok reneszánszukat érik. Németország a legnagyobb külföldi munkaadó hazánkban. 

A sokat látott német sajtó is meghökkent Magyar Péter gyalázkodó stílusán

Előre a sztálini úton

Alkotmánymódosítás, hogy elmozdítsák a köztársasági elnököt, 200 ember kirúgása a külügyből, politikai tisztogatás a minisztériumokban és háttérintézményekben, az ötvenes évek kommunista diktatúrái köszönnek vissza a Tisza Párt politikájában. A fékek és egyensúlyok fogalma nem sokat jelent Magyar Péternek és kormányának. Nekik csak akkor lesz demokrácia, ha az államfőt is ők jelölik, ha megszüntetik a jobboldali médiumokat és elhallgattatnak minden kritikus hangot. A „Pravda” az, amit Magyar Péter mond és amit a képviselői olyan buzgón megtapsolnak, hogy Rákosi boldogan felmosolyoghat a pokolból egy periszkóppal. Amilyen tapló módon beszélt a kormányfő Juhász Hajnalkával, pont azután, hogy a képviselő asszony arra kérte a tiszásokat, hogy egy moderáltabb hangnemet üssenek meg a parlamentben az egy kocsmában komolyabb verekedéshez vezetett volna. A hatalom még jobban kihozta Magyar Péter igazi énjét és a „szeretetország” helyett egy gyűlöletkormányzást épít ki. 

Mennyi szuverenitásról mondott le?

Már az is önmagáért beszél, hogy magyar Péter brüsszeli jelenése után hirtelen felgyorsultak az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos megbeszélések. Ursula von der Leyen a közös sajtótájékoztatón kifejezetten megemlítette a migrációs paktumot, amelyet szerinte hazánknak is el kell fogadnia. Ergo kevéssé hihető az új kormány azon narratívája, hogy semmilyen engedményt nem tettek Brüsszelnek. Egyelőre csak pletykák jöttek Békéscsabáról, hogy az ottani befogadóközpontot felkészítik migránsok fogadására, de már csak pár hét van a migrációs paktum érvénybelépéséig, ergo az igazság hamar ki fog derülni... A tiszás porhintés csak addig fog tartani, amíg az első migráns által elkövetett bűncselekmény fel nem rázza a közvéleményt és véget nem vet a politikai mézesheteknek.

Arról, hogy nemzetközi hírre tett szert Magyar Péter a Sulyok Tamás elleni berlini gyűlölködésével, ebben a cikkünkben írtunk.

 

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.