Elemző cikkben állt ki Orbán Viktor miniszterelnök és a lex CEU mellett Tibor Fischer a Guardian nevű brit lapban. Fischer szerint botrányos és megalapozatlan a magyar kormányfő nyugati ábrázolása, a CEU-ról pedig azt írja, hogy az nem tartja be a törvényeket, így a magyar jogszabály nem büntetés gyanánt született, hanem a kiváltságos bánásmód megakadályozása végett. Soros egyeteme felháborodott a Guardian cikkén.
A magyar miniszterelnök nyugati ábrázolása nem csupán megalapozatlan, de botrányos is – írja a Guardian nevű brit lapban megjelent cikkében Tibor Fischer. A szerző emlékeztet, nemcsak ellenzéki körökben kavart óriási hullámokat a budapesti Közép-európai Egyetem esetleges bezárása: a nyugati médiában sorra érik a támadások Orbán Viktor miniszterelnököt. A New York Timesban azzal támadják, hogy hadjáratot indított a szabadság ellen, hozzáállását a Guardian korábbi cikkében pedig egyszerűen az 1938-as Müncheni egyezményhez hasonlítják, mikor a vezetők behódoltak Hitlernek és jóváhagyták területi követeléseit – áll a Guardian cikkében.
Tibor Fischer a baloldali brit napilap online kiadásának véleményrovatában megjelent, “Én nem veszem észre Orbán Viktorban a zsarnokot” című cikkében azt írja: az, hogy a nyugati média a magyar kormányfőt a demokrácia ellenségének és antiszemitának állítja be, nem csupán rejtélyes, de “gusztustalan is”. Fischer szerint az Orbán elleni leggusztustalanabb vád az antiszemitizmus vádja, amely azzal kapcsolatban éri a magyar kormányfőt, hogy Soros György, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója zsidó. A szerző szerint Orbán Viktor honosította meg a holokauszt iskolai oktatását, ő fogadtatta el a holokauszt tagadását szankcionáló törvényt, és az ő kormánya finanszírozta a Saul fia című, Auschwitzról szóló Oscar-díjas filmet.
A Nagy-Britanniában élő magyar származású író és publicista szerint a “Bécstől nyugatra levő országok” képtelenek felfogni, hogy Magyarországon igenis demokrácia van. Az USA-nál több párt verseng a polgárok voksaiért minden választáson, a szabad és tisztességes választások korában élünk. Működik a parlament, ahol legitim törvények születnek, ha pedig a polgárok nem elégedettek ezekkel a döntésekkel, akkor tüntetéseket tarthatnak, ahogyan azt az elmúlt hetekben meg is tették.
A cikk szerint Orbán jelentős indulatokat kavart az illiberális demokráciáról szóló retorikájával. A szerző azonban közölte: ő ebben a szóösszetételben a demokrácia szót kívánná hangsúlyozni, mivel ez rendszerint elkerüli a “habzó kritikák” megfogalmazóinak figyelmét. Tibor Fischer úgy látja, különösen rejtélyesek azok a bírálatok, amelyek szerint Magyarországon már nincs sokszínű média. Fischer szerint hosszú a listája azoknak a tévé- és rádióállomásoknak, nyomtatott és internetes kiadványoknak, amelyek nem csupán hajlamosak Orbán bírálatára, hanem kizárólagosan a kormányfő gyalázásának szentelik tevékenységüket.
Azok számára, akik nem tudnak magyarul, és kíváncsiak arra, hogy valóban “sajtódiktatúra” létezik-e Magyarországon, Fischer több kormánykritikus televíziós csatornát, rádiót, nyomtatott sajtót és online felületet ajánlana, de véleménye szerint ezek az orgánumok azért működnek, hogy a magyar kormányt és a miniszterelnököt becsméreljék. A brit sajtóban is hiánycikknek számít a valódi kritika és a szatíra, a magyar politikai helyzethez pedig “nincs sok közük”.
“Ha meg akarom tudni, hogy mi történik Magyarországon, rákattintok az Index portálra, ami mondhatni kiegyensúlyozott, és előszeretettel kritizálja a magyar kormányt. Ha valami vicceset, szórakoztatót akarok nézegetni, a 444-re kattintok, ami nyíltan egy Orbán-ellenes portál. Egy okostelefon segítségével mindezek a portálok könnyűszerrel elérhetők, a magyar kormány-ellenes kritikák csak egy kattintásra vannak az érdeklődőktől” – foglalja össze dióhéjban a kormánykritikus cikkek könnyű elérhetőségét.
Fischer Tibor. A publicista szerint a 444.hu nyíltan Orbán-ellenes portál.
Fischer arról is ír, hogy Orbánt sok kritika éri a migráns probléma kezelése miatt is és a bevándorlók határ menti feltartóztatását sokan ésszerűtlennek tartják. “Meglehet, nem ez a legideálisabb megoldás, de a döntésképtelen EU-val szemben Orbán döntéseket hoz az ügyben” – írja. Bevándorlók fiaként úgy gondolja, hogy ha az ő szüleit feltartóztatták volna Nagy-Britanniába menet a határon, biztonságos szállással és étellel kínálták volna meg őket, akkor panaszkodás helyett csak ennyit mondtak volna: köszönöm.
A felsőoktatási törvénymódosítás kérdéséről leírja, hogy nem csupán a CEU-ra vonatkozik, hanem 27 külföldi intézményre, melyek közül még egyik sem kapott büntetést, és egyik ilyen intézményt sem zárták be. Míg a magyar egyetemek többsége és az egyetemisták nem értenek egyet a módosítással, egy dolgot nem látnak tisztán: a törvény nem büntetés gyanánt született, hanem a kiváltságos bánásmód megakadályozása végett. A probléma nem a szólásszabadságról, az ösztöndíjakról vagy a függetlenségről szól. A CEU jogilag is egy magyar egyetem, a kiosztott diplomákat Európa-szerte elismerik, a kormánynak ebbe nem lehet beleszólása. De ami nem folytatódhat, az az amerikai diplomák kiosztása – anélkül, hogy az egyetemnek amerikai intézménye lenne.
A diákok felháborodása érthető, hiszen ha a CEU elveszíti az amerikai akkreditációját, az intézmény már nem lesz annyira piacképes. De ha valóban annyira különleges, mint ahogyan azt az oktatók és a diákok állítják, akkor az akkreditáció elvesztése után is képesek lesznek vonzóvá tenni képzéseiket – olvasható a Guardian cikkében.
A CEU felháborodott a Guardian cikkén. “Habár Tibor Fischernek jogában áll olyan módon jellemezni a magyar demokrácia állapotát, ahogyan azt jónak látja, nem hagyhatjuk szó nélkül azon állítását, miszerint a CEU nem tartja be a törvényeket” – olvasható a CEU közleményében. Az intézmény állítja, a CEU 25 éve működik együtt a magyar hatóságokkal minden, a munkánkat érintő ügyben. “Az ebben illetékes minisztériumok hivatalnokai és köztisztviselői ismételten megerősítették, hogy megfelelünk a magyar akkreditációs feltételeknek. Soha nem akartunk magunknak olyan előjogokat, amelyek kivételes helyzetbe hoznának bennünket a többi magyar egyetemmel szemben. Épp ellenkezőleg, a tanszabadságunk megvédéséért folytatott küzdelmünkben számos magyar intézmény, így a Magyar Tudományos Akadémia is nyilvánosan kiállt mellettünk. Fischer azt állítja, hogy valamiért szokatlan az, hogy Magyarországon úgy adunk ki amerikai diplomákat, hogy nincs campusunk az Egyesült Államokban. A valóságban a CEU egyike annak a közel 30 olyan amerikai intézménynek a világon, amelynek felhatalmazása van arra, hogy amerikai diplomát adjon ki az Egyesült Államokon kívül, anélkül, hogy az Egyesült Államokban campusa volna. Fischer úrnak joga van kifejezni a véleményét, de ahhoz nincs, hogy megmásítsa a tényeket” – írja a CEU.
Vezető kép: Guardian
Facebook
Twitter
YouTube
RSS