Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Mester Ákos / Forrás: Fortepan.hu
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.
Február végétől kapható, de addig is előrendelhető A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely olvasmányos formában, de kutatói alapossággal bemutatja, hogy hogyan nyúlta le – illetve tartotta meg – a szinte teljes magyar sajtót a posztkommunista hálózat. Az Erdélyi Szalon kiadásában megjelenő mű alapvetően három nagyobb részből áll.
Az elsőben a Reform, a Mai Nap és a Nap TV megszületését írtam meg korábban nem ismert részletességgel, bemutatva az amerikai-magyar maffiózó Bodnár György, a német-magyar szélhámos-médiamenedzser Josef von Ferenczy (Ferenczi József néven még katpolos tiszt) vagy éppen a hírszerzéshez sorolható, katonai agitproposként induló Vitray Tamás szerepét.
És persze Virág András (azaz Virág elvtárs), Tőke „Hidas titkosmunkatárs” Péter, Havas Henrik és a poltikai-gazdasági hatalom kulcsfigurái: Berecz József, Pozsgay Imre, Demján Sándor vagy éppen Békesi László is felbukkannak. És még sokan mások.
A második rész Siklósi Norbert médiacárról és az általa irányított állambiztonsági hálózatról szól.
Benne a három leányvállalat-kiadóval, a Kapu mögött is álló Intereditionnel, a szépségkirálynő-botrányról és Molnár Csilla haláláról ismert Magyar Médiával és a Deltával. Utóbbi eddig ismeretlen volt, viszont a könyv írása közben még kikutattam, hogy az érdektelen kiadványok és folyóiratok mellett volt két nagyobb dobása is. A 168 Óra és a Tallózó.
Erről lesz ebben a cikkben szó.
A harmadik rész a vidéki sajtó lenyúlásáról és a német-magyar Springer Budapest létrehozásáról szól, amelynek története alátámasztja azt, hogy derék német barátaink jellemzően a posztkommunistákkal, a hálózat embereivel üzleteltek.
Könyvem a kiadó oldalán, de a Librinél, a Bookline-nál és a Líránál is megrendelhető, és márciustól kapható lesz a könyvesboltokban. Ismerve a mai kiadói állapotokat – és azt, hogy több kiadó titkos történetét is megírtam –, ez már félsiker.
A médiacár és az állambiztonság
Könyvem egyik főszereplője Siklósi Norbert, a médiacézár, aki mindig szovjet kapcsolataival dicsekedett. A nyolcvanas évek végén még ő irányította a Pallas Kiadót (az egykori Lapkiadót), akkor, amikor a vezetésével megalapítottak három leányvállalatot (Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat, Interedition Idegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat, és a Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat).
Mindhárom vállalatnak komoly szerepet szántak a vagyon- és hatalomátmentésben. Az Interedition vezetője maga Siklósi lett, a Magyar Médiát a később hírhedtté vált és ma is aktív Fodros István vezette, míg a Delta élére Siklósi jó ismerőse, a katonai szolgálat embere került.
Most egy olyan unikális történet kínálok csemegéül, amire tulajdonképpen a kötet írásakor, szerkesztésekor bukkantam rá.
Az MNVK-2.-es Delta a Háttér hátterében
Közvetve a 168 Óra című, ma is működő hetilap mögött is az állambiztonság, egészen pontosan a Delta állt.
Utóbbi ugyanis nem csupán benne volt a 168 Órát és a Tallózót elindító Háttér Kiadóban, hanem annak vezetője, Erdei Grünwald Mihály is ehhez a céghez kötődött. Egészen pontosan a Delta adta ki korábban az Erdei Grünwald által kitalált Háttér Sorozatot (amelyet a KISZ és az Úttörőszövetség is támogatott). Így elmondhatjuk, hogy Erdei Grünwald is a hálózathoz tartozott, hiszen nem csupán a beszervezett vagy bizonyíthatóan beszervezett embereket sorolom oda.
A lenti történetben felbukkanó, korábban MSZMP KB-munkatárs Agárdi Péter mai tudásunk szerint nem volt ügynök vagy szt-tiszt, viszont szolgalelkűen összedolgozott például az állambiztonsággal, amikor a Tiszatájt vagy a Mozgó Világot kellett „megrendszabályozni”. Így a hálózat embere volt.
A Tallózó és a foximaxis Andai elvtárs
A Háttér Kiadó nagy dobása kétségtelenül a 168 Óra és a Tallózó elindítása volt. Kezdjük az utóbbival. A Tallózó Andai György főszerkesztő elmondása szerint az ő ötlete volt. „<...> Annak idején ezt a lapot én találtam ki – mondta a Reformnak már 1990-ben.
Vagy két évvel ezelőtt kapcsolatba léptem a Háttér Kiadóval. Elsősorban baráti kapcsolat révén kerültem hozzájuk, az idő múlásával azonban bebizonyosodott, hogy az ember barátokkal ne kezdjen üzletelni. Nekem mint főszerkesztőnek jóformán hetenként feljegyzéseket kellett írnom azért, hogy kifizessék a honoráriumokat.
De ugye az is érdekes, hogy egészen az elválásunkig egyáltalán nem volt szerződésem a Háttér Kiadóval. Tehát ha bármikor meggondolom magam és egyik napról a másikra felállok a főszerkesztői székből, semmit sem tudtak volna csinálni, legfeljebb a következő héten nincsen lap. De ami igazán az újsággal kapcsolatos probléma volt, az az, hogy nem volt a lap jól bevezetve. Ha ötször lemegy egy félperces reklámfilm, és ezzel kimerül a propaganda, az a kevésnél is kevesebb. <...> ha válaszra méltattak, ez úgy hangzott: a kiadónak sem apparátusa, sem pénze nincs ilyesmikre.
Azt szinte már mondani is szégyellem, hogy gyakran a gondnoki munkát is én láttam el, sőt nemritkán például a kézbesítői ʼfeladatʼ ellátása került túlsúlyba a tevékenységemben. Persze, főszerkesztőként is szívesen vállalkoztam arra, hogy hetente 800-900 újságot én kézbesítsek ki személyesen, de azért ez nem megy folyamatosan. Akárhogy is, nekem inkább a lapot kellene, illetve kellett volna szerkesztenem.”
A marxizmus-leninizmus valódi értelme
A panaszkodó Andai baráti kapcsolatot említett. „1966–1968 között könyvesbolti eladóként dolgozott – írják róla. – 1968–1978 között a Műszaki Könyvkiadónál, az Aranypóknál, illetve a Budaflaxnál dolgozott.
De ne szaladjunk már ennyire előre. Ki volt az a titokzatos barát a Háttér Kiadónál? Nyilván Erdei Grünwald Mihály, a kiadó vezetője.
Andai nem tagadta, hogy a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre járt 1970 és 1975 között. Esztétika szakra. Mit csinált ekkoriban Erdei Grünwald? 1972-ben beiratkozott „esztétika szakra” az esti egyetemre. Csak azt felejtette el közölni önéletírásában, hogy ez nyilván ugyanaz, a hírhedt és ma már kínos „Foxi Maxi Egyetem” volt. Ott ismerkedhetett meg a két könyvesbolti eladóból lett későbbi kiadóvezető és főszerkesztő. Aki nem ismerné a Foxi Maxi iskolát: a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 1952 és 1989 között működött. Nem csupán a vezető funkciót viselő MSZMP-pártagoknak volt tanácsos elvégezni, sok párton kívüli hallgatója is volt, akik profitálhattak belőle, ugyanis komoly előnyt jelentett akkoriban. Nem a megszerezhető tudás értelmében.
Nyilván itt találtak egymásra, hogy a rendszerváltozás hajnalán kiadják a Tallózót. Amit Andai a fenti siráma ellenére egészen 2001-ig vezetett.
Agárdi Péter, az MSZMP KB munkatársa
Erdei Grünwald a 168 Órát is egy hasonló figurával indította el. Meg persze Mester Ákossal. A kezdeti időkről maga Erdei Grünwald mesél „nekünk”:
„Valóban, a korábban a Diákmagazinból kialakult Háttér Lap- és Könyvkiadó (melynek utóbb a Magyar Rádió is részvényese lett) igazgatójaként, Agárdi Péter akkori elnökhelyettessel közös ötletünk volt a 168 Óra című műsorközlő lap indítása. Megjegyzem, akkor még Mester Ákost rá kellett beszélni arra, hogy vállalja a lap vezetését is. A Háttér Kiadó 1989 tavaszán végül is a 168 Órát és a Tallózó című hetilapot is meg tudta jelentetni.”
Bár Erdei Grünwald társa, Agárdi Péter a szócikkek szerint „irodalomtörténész”, ez ne tévesszen meg minket.
Valójában egy gátlástalan cenzor és pártkatona. Az ELTE elvégzése után az MTA-nál dolgozott, majd egy ideig a Látóhatárnál, de karrierje 1975 után indult be igazán. Akkor lett az MSZMP KB munkatársa, majd Aczél György egyik jobbkeze. Több olyan hírhedt ügyben benne volt, amelyben a Párt a mocorgó értelmiséget próbálta megfegyelmezni. Vagy inkább írjunk mozgolódót? Agárdi a Mozgó Világ és a Tiszatáj elleni akciókban is részt vett, az állambiztonsággal karöltve, amellyel így egyértelműen együttműködött.
Agárdi elvtárs tehát mindent megtett a Pártnak (és még ki tudja, hány hasonló ügyben), nem meglepő, hogy aztán a Rádióba ültették. A nyolcvanas évek végén már elnökhelyettesként tündökölt, amikor Erdei Grünwalddal elindították a 168 Órát.
Erdei-Grünwald „hirtelen” mindent itthagyott
Látszólag minden sínen volt, de 1990-ben a kiadó vezetője
Szóval: feltornázod magad alulról, valahogy kikerülöd az állambiztonságot
Ezt nyilvánvalóan meg kellett magyarázni:
„<...> voltak a rendszerváltozásnak olyan kísérő jelenségei – Csurka, agyagba döngölés satöbbi –, amelyek nekem nem tetszettek; lányom kivándorolt, nagyon tetszett neki ott; én is úgy döntöttem: elmegyek.
Kapóra jött, hogy az izraeli rádió magyar adásának vezetője nyugdíjba készült, kerestek a helyébe valakit. Azzal a feltétellel engedtek el, hogy legyek a Magyar Rádió tudósítója, egyben a Magyar Televízióé is, sőt a HVG is felkért. Bőven volt munka.
– Felszámolta a teljes itteni életét?
– Igen. A Háttér kiadót vezettem, de mi indítottuk útjára a 168 Órát és a Tallózót is. Amikor elmentem, a kiadót eladtam Murdochéknak. Eredetileg két évre mentem, aztán majdnem négy esztendőt voltam kinn.”
A magyarázat tipikus: az ébredő antiszemitizmus. Az antikommunisták elleni akkori legélesebb, ma már szerencsére kevéssé bevethető fegyver. De mi történhetett valójában? Bedőltek Siklósi hálózati leányvállalatai, miután túlzásba vitték a csempészést és az egyéb visszaéléseket.
A Delta Kiadó napja is leáldozott
„A Griff Kontinent napja hamarosan leáldozott. Dalmady György 1989 tavaszán megbukott, felfüggesztették, és eljárás indult ellene – foglalta össze kutatásában Borvendég Zsuzsanna a Hitelben. –
1990 tavaszán pedig a Pallas is elkezdett az Interedition és a Griff összefonódó pénzügyei körül vizsgálódni. Németh Jenő 1990. július 1-jével megszüntette az Interedition Leányvállalatot, Siklósi Norbertet pedig felmentette főigazgatói tisztségéből. Az Interedition alkalmazottainak egy része, valamint a vállalat által megjelentetett lapok kiadásának joga a Delta Leányvállalathoz került, amely nem sokkal korábban szintén tisztogatáson esett át. 1990. április 15-ei hatállyal Budai Ferencnek, az MNVK-2 tisztjének távoznia kellett a Delta főigazgatói székéből, helyét Nádor Mara foglalta el, akinek le kellett vezényelnie az Interedition beolvasztását a Deltába.”
A Delta végével új tulajt keresett a 168 Óra is
Szóval: 1989 tavaszán Dalmady megbukott, vizsgálat kezdődött. Az Interedition az év végén kiszállt a folyóiratok mögül, új tulajt keresett a Kapu és az Unió, ahogyan a Delta (Háttér) zászlóshajói, a 168 Óra és a Tallózó is. Éppen akkor, éppen ugyanakkor. Nehezen elképzelhető, hogy Erdei Grünwald addig akarta eladni a lapokat, amíg megtehette? Amíg kiszállhatott nyereséggel? Attól félve, hogy esetleg bedőlnek a vizsgálatok során? A kérdés alighanem költői.
Az is sokatmondó, hogy hova kerültek a Háttér lapjai.
A Tallózó például a Reformhoz. Azaz: Virág elvtársék köréhez. Íme, a saját farkába harapó kígyó. A 168 Órát pedig először a Mai Nap Kft. Vásárolta meg, ezután a Magyar Hitelbankhoz került. Amely könyvem egyik főszereplőjének és háttéremberének, Demján Sándornak az érdekkörébe tartozott.
De erről bővebben A média lenyúlásának titkos történetében, amely a kiadó oldalán, de a Librinél, a Bookline-nál és a Líránál is megrendelhető.
