Mező Gábor: Pákh Tibor a saját temetésén is "szálegyedül" maradt
Komárom, városi temető. Szemerkél, aztán esik. Nem vagyunk sokan. Negyven-ötven-hatvan ember, nem tudom, ki számolgatja ezt ilyenkor pontosan? Ha nem is maradt szálegyedül, azért ez kevés. Sok idős ember eljött. Vonattal. Kis pénzükből összekuporgatva. Néhány fiatal is van. Néhány. Politikust nem nagyon látunk sehol. Se a magyar állam képviselőjét. A lengyel nagykövetségtől itt vannak. De a komáromi polgármester sehol. Pedig szeretik a városban, dicséri nekem az egyik öreg. Mégsem jött el. Ahogyan nézzük, az alpolgármester sem. És ahogyan látom, senki, se az állam, se a kormány képviseletében. Nem akarták megzavarni a ceremóniát? Menjen el békében Pákh Tibor, ha már annyit harcolt? Lehet, hogy a család kérte? Nem hiszem, akkor mit keresnének itt a lengyelek. „Sötétséget árasztanak mint a tintahal [...] sötétségbe gubóznak, mint a hernyó” – Déry Tibor kommunista „fajelmélete” Pócspetriről
Kevesen tudják, hogy Déry Tibor is nagy szerepet vállalt abban a lejáratásban, amelyet a pócspetri koncepciós üggyel párhuzamosan épített fel a kommunista propaganda. Déry Tibor már a Péter Gáborral odautazó Vásárhelyi Miklós után érkezett a faluba, előbb vállalhatatlan [de Rákosiéknak nyilván nagyon is tetsző] riporttal jelentkezett a Csillagban, majd egy novellát is írt. Utóbbi ma is olvasható – mindenféle lábjegyzet, értelmezés nélkül. „Sötétséget árasztanak magukból, mint a tintahal, sötétségbe gubóznak, mint a hernyó. Nem a nézeteikkel antidemokratikusak, hanem az exisztenciájukkal” – írta Déry a falu vallásos lakóiról, majd az igazi bűnöst is megnevezte: természetesen a plébánost. De nem ő, hanem a vallás, a hit volt az eszme legnagyobb ellensége, és Déry elvégezte a feladatát: „S véletlen-e az, hogy minden, ami aznap – s jóval előbb is – a faluban történik, minden a templomból indul el egyenesen a bűn felé?” – tette fel az álkérdését. Az elvtárs, aki ott sem volt: Faludy György Pócspetri kapcsán Déry Tiborra húzta a vizes lepedőt, de saját szerepéről „elfeledkezett”
Kevesen tudják ma már, de a hírhedt Pócspetri koncepciós ügy idején Déry Tibor is a „gyilkos faluban” járt. Előbb riportot írt a Csillagba, majd novellát a legújabb novelláskötetébe. Faludy György mind önéletrajzi művében, mint interjújában kritizálta Déryt, aki szerinte tényleg elhitte a nyilvánvalóan kitalált vádat. Faludy azt is leírta, hogy ő is ott volt a tárgyaláson, de arra nem tért ki, mit csinált. Pedig a Népszavában Mindszenty Józseffel kapcsolatban több lejárató, uszító cikket írt, és nyilván a Pócspetri ügyről is ő tudósított. Ezt erősíti, hogy „f. gy.” monogrammal megjelent a Népszavában egy sötét cikk, amit nyilvánvalóan ő írt. De miért nem beszélt róla később? És miért nem említette 1993-ban a hozzá hasonlóan szintén SZDSZ-es Vásárhelyi Miklós szerepét? Talán mert a rég halott Déry tökéletes volt bűnbaknak.
Nemcsak az öt kommunistát temették el 1989. június 16-án, de a rendszerváltás lehetőségét is – Amikor beköszöntött a békés átmentés kora
1989. június 16-án újratemettek öt kommunistát. A hatodik koporsó üres volt, az szimbolizálta a többi hőst és mártírt. Maga az esemény a megbékélés, a békés átmenet és békés átmentés kulcspillanata lett. És teszt is volt: megnézték, mit szól a magyar társadalom, az értelmiség ahhoz, ha ezt is megpróbálják „lenyúlni” a kommunisták. Ez a nap erősítette meg a békés átmenet üzenetét és sikerét, ami után jöhetett a valódi cél: a békés átmentés és a még békésebb átállás, átállítás. Cikkünkben bemutatjuk, miért látjuk ezt gyásznapnak, azzal együtt, hogy Rácz Sándor és Orbán Viktor bátor beszédével alaposan felrúgta az eredeti forgatókönyvet. És akkor miért gyásznap? Mert működött az elmejáték, az ellentétpárokra épülő világképre felhúzott üzenet: a fejekben a békés átmenet ellentéte csak a véres forradalom lehetett. Pedig voltak, lehettek volna azért árnyalatok. Vásárhelyi Miklós: „Utána elmentünk Péter Gáborért, majd Kádárért, és hármasban mentünk le Pócspetrire” – És elhozták a poklot a vallásos falunak
A pócspetri ügy vádlottjait csak a rendszerváltoztatás után mentették fel. A tárgyaláson szóba került Péter Gábor és más felelősök neve, de érdekes módon nem említették azt a Vásárhelyi Miklóst, aki akkor már az egyik legbefolyásosabb politikusnak, ideológusnak számított. Pedig saját maga is elmesélte, hogy egyenesen egy autóban utazott le Péter Gáborral, az ÁVH vezérével és a később szintén sok mindenből kimosdatott Kádár Jánossal Pócspetrire. A karhatalom rendet vágott, aztán jöhetett a per, amelynek végén kivégezték az állítólagos gyilkost. Vásárhelyi megírta, ahogyan előtte és utána is mindent, amit akartak Rákosiék. Péter Gábor felesége Gobbi Hilda szeretője volt? A rózsadombi orgiák, amelyekről városszerte suttogtak
Egy helyen, a Rózsadombon lakott az ÁVH-s belső kör Péter Gáborék uralkodásának idején. Volt társuk szerint focimeccsekre, meg a Gundelbe is együtt jártak, más forrás viszont azokról az orgiákról ír, amelyben Péter Gábor felesége, Simon Jolán mellett a régi barát, Gobbi Hilda is részt vett. A városi pletykák szerint a leszbikus Gobbi Simon Jolánnal is összeszűrte a levet. Az biztos, hogy a kommunista Gobbi segített az élettársának, Galgóczi Erzsébetnek elkészíteni azt az interjút, amelyet Péter Gáborral és a sokszor közbeszóló Simon Jolánnal készítettek. Más iratok szerint perverz, szélsőséges orgiákat folytattak a Katpolon, azaz a hírhedt Katonapolitikai Osztályon, ott a későbbi magvetős Kardos György vezetésével. Kardos szeretője, Mátay Florence szerint [aki ügynöke és játszótársa volt a tisztnek] a szexuális örömökhöz felhasználták egy volt katonatiszt feleségét is, aki talán így akarta megmenteni a férjét. Egy luciferi világ máig nehezen kibogozható szálai. Olyan történetek, amelyek a történelemkönyvekből szinte biztosan kimaradnak. A megcsonkított ember balladája
„És akkor azt mondták, fasiszta. Fasiszta, ha a csonkításról beszél. Persze akkor is, ha nem, de akkor igazán, ha szólni mer. Mutogattak rá a gyerekek. „Nézd, ilyen egy náci”, mondta a szatyrát cipelő kövérkés anyuka. Hiába válaszolta, hogy nem az, hogy éppen, hogy ellenük is harcolt, már régen továbbmentek, mire elmondhatta volna. És akkor elnémult. És akkor inni kezdett újra. Inni és búsulni. Bámult kifelé a szürke lakótelep ablakán és a karjára gondolt. A lábára. Sokat sírt megint.” Publicisztika.
Tudta, hogy Mindszentyék a Regnum Marianumban tervezték a harmadik világháborút? – Vásárhelyiék a Szabad Népben megírták, a templomot lerombolták
Néhány napja a kommunisták által lerombolt épületekről beszélgettünk az M5 Ez itt a kérdés című műsorában. Szóba került természetesen a Nemzeti Színház, illetve az a Regnum Marianum, amelyet a Városligetben pusztítottak el. Mostani cikkemben megkísérlem felvázolni, miért is volt olyan fontos Rákosiéknak eltüntetni ezt a templomot, és az egyházak, a hit elleni hadjáratban milyen kiemelkedő szerepet játszottak azok a propagandisták, akik a társadalom „elé tárták” a különböző rémtörténeteket, összeesküvéseket. Feltűnik Vásárhelyi Miklós és Gimes, de nem az '56 után kivégzett Gimes Miklós, hanem egy Gimes György nevű fiatal propagandista, aki szerint a nyugat fizetett bérgyilkosai is feltűntek a Regnum Marianumban. Pócspetri, Mindszenty letartóztatása, majd a templom elpusztítása – ez volt a „mesterterv”. Sajnos véghezvitték, és a templom azóta sem épült vissza az eredeti helyén. Szóval: győztek. Gyerekkori traumák és fényes karrierek: Kepes András és Szilágyi János is intézetbe került szüleik külkeres munkája alatt
Kepes András és Szilágyi János is tudja, hogy a kádergyerekek élete sem volt fenékig tejfel. Testvéreikkel együtt mindkettejüket intézetbe rakták, amikor kommunista apjuk külkeres szolgálatba ment. Kepes apja „spanyolos veterán” és a bolsevik-kommunista mozgalom sok országban megfordult kádere volt, Szilágyié meg egyenesen a Gazdasági Osztály vezetője. A gyerekeket is megbízhatónak tartották: Kepes már karrierje elején „sokat utazhatott” Dél-Amerikában, Szilágyi pedig már 1957-ben a Rádióhoz került. A múltra máshogy néznek vissza (már publikusan, a többit nyilván nem ismerhetjük). Kepes visszaemlékezése szerint a szüleit „kényszerítették” az „intézeti megoldásra”, Szilágyi János viszont máig haragszik rájuk. Folytatom, mert ez küldetés, nem munka – A Hálózat, avagy a szekrényből kiguruló csontvázak serege
Szereztünk ellenséget eleget. Sem Moszkva, sem Washington fenekét nem vagyok hajlandó nyalni, sem nyíltan, sem sunyin, ahogy az ellenzéki portálok többsége teszi. Példaképeim – csak hogy Krassó Györgyöt említsem – éppen ilyenek voltak: nem álltak se ide, se oda, de azt pontosan tudták, ki és mi ellen küzdenek. Hálózat.Lett sok barátunk is. Sokan megkerestek az elmúlt napokban, hogy segítsenek, hogy biztassanak, hogy ne adjuk fel, de miért adnánk fel? Miért hagynánk abba? Ez küldetés és hivatás, részemről biztosan nem végeztem. De nyugodjanak meg: a PS sem. Vezércikk. „A halálos ítéletet rájok!” – Így követelte Gimes Miklós a mártír Donáth György kivégzését
„Elég volt! Mi vagy ők! Valamelyikünknek pusztulnia kell. [...] A halálos ítéletet rájok!” – ezt követelte Gimes Miklós propagandista 1947 tavaszán, azután, hogy a szovjetek elrabolták a kisgazda-vezető Kovács Bélát, majd letartóztatták a Magyar Közösség-ügy „résztvevőit”. Ez volt a Rákosi-diktatúra egyik legsötétebb koncepciós pere. Bár Gimes azt harsogta, hogy mind a tizenhárom vádlott pusztuljon, végül Donáth Györgyöt végezték ki, aki szinte mindent magára vállalt. Az uszító-propagandában a későbbi „nagyimrések” játszották a vezető szerepet. Vásárhelyi Miklós, az említett Gimes, a ma is aktív Kende Péter, Erdős Péter vagy éppen Méray Tibor. Igaz, Kende legalább később elismerte Donáth bátorságát. Maga Gimes később a Rajkék elleni koncepciós ügyet is ünnepelte, majd további harcra buzdított. Miért is tekintenénk őt mártírnak vagy még szélsőségesebben „vértanúnak”? „Fő-sztálinistának denunciáltak, ám az idő igazolta döntéseinket” – ÁVH-s tisztből lett alapító munkásőr Ipper Pál, aki utóbbira 1981-ben is büszke volt
Megdöbbentő, hogy milyen emberek alakították a kádári propagandát, majd lettek a Mester Ákosok, Bolgár Györgyök és Juszt Lászlók mesterei. Ipper Pálról a rendszerváltoztatás idején már suttogták, hogy az ÁVH tisztje volt, de azt kevesen tudták, hogy az egyházüldözés egyik igen aktív fogaskereke volt. Sötét, koncepciós ügyek résztvevője. Az ÁVH-tól a Rádióhoz került, de ott sem lett mondjuk „reformkommunista” [a Sztálin halálát követő belső divathullámnak megfelelve], az ötvenhatos forradalom és szabadságharc után a Munkásőrség alapító tagja lett. Majd járta a vidéki szerkesztőséget. „Neki kellett beindítani a vidéki rádióstúdiókat. 1956 decemberétől 57 nyaráig járta az országot. Székesfehérváron, Szombathelyen, Győrben, Nyíregyházán és Pécsett dolgozott a kétfrontos harc szellemében, kidolgozta a helyi rádiók műsorpolitikájának szilárd elvi alapjait” – írták róla a Munkásőrség 1981-es cikkében. A megtorlás idején alapított párthadsereget csak amerikai kiküldetése idején hagyta ott. Miért kellett köréjük gyújtani az erdőt? – Aczél, Bors, Kardos, Komlós és Erdős elvtársak a halottak élén
Alkoholista, agyonlőtt, öngyilkos és halálra „szekált” írók, művészek, zenészek – valójában ezt hagyta ránk az aczéli rendszer.Ez történt azokkal, akik nem voltak velük. Akik mások voltak. Halott gyerekek, meg nem született könyvek, meg nem jelent albumok lebegnek valahol fent az égen, és – hogy Ruttkai Évát idézzem Latinovitscsal kapcsolatban – nekünk „nincs módunk ezt befogadni”. Nincs módunk elfelejteni. Nem szabad elfelejteni. És nem hagyhatjuk, hogy még egyszer megtörténjen. Mert az egy dolog, ha a gerincünket megpróbálják eltörni. De ha a lelkünket is ellopják, onnan már nincs visszatérés. Vezércikk. Antikommunista művész, aki helyettünk is lázadt, helyettünk is üldözték – Tényleg nem járna neki a művészi járadék?
Molnár Tamás lázadó volt és maradt. A rendszerváltoztatás előtt az Inconnu Csoport művészeként harcolt és küzdött helyettünk, eltiltották, állása sem lehetett – most azt gondolta, talán neki is járna a művészi járadék. Mert szüksége lenne rá. Elutasították – talán még orvosolható. De mit kezdjünk halott barátjával, Borkos Péterrel, aki nyomorogva halt meg? Mit kezdjünk azzal az antikommunista újságíróval, aki leleplező cikkek sorát írta meg, szintén igazi rendszerváltoztató volt és ma már nem újságíróként dolgozik? Mit kezdjünk a nyolcvanas évek elfelejtett, nem támogatott, nem ünnepelt hőseivel? A Kossuth-díjas munkásőr, aki ötvenhatban integetve üdvözölte a szovjet tankokat – Trencsényi-Waldapfel Imre, a megtorlás katonája
Tudták, hogy Trencsényi-Waldapfel Imre a Munkásőrség alapítója volt? A Kossuth-díj mellett erről is ismertnek kellene lennie. Nagy munkásőr volt a Budapesten, egészen pontosan Angyalföldön ma is ünnepelt Farkas Aladár is. A róla szóló kiállítást tavaly nyitották meg – a kommunista szobrász mások mellett harcostársát, Trencsényi-Waldapfelt is megmintázta. De miért is tudunk ilyen keveset a munkásőrökről? Erről is beszélgettünk a téma szakértőjével, Kiss Dávid történésszel a Pesti TV Hálózat című adásában. Kádár mosolya és a sör-virslis rettegés – Egy antikommunista nem ünnepelheti május elsejét
Május elsejéről mindig 1957 jut az eszembe. Ezért számomra május elseje nem igazi ünnep. Örökre bemocskolták a bolsevikok, a kommunisták és legvégül Kádár. Azt a virslit a meggyilkolt szabadságharcosok testéből készítették. Az a sör a forradalmárok vére volt. Köszönöm, 2022-ben már megtehetem, hogy nem kérek belőle. Vezércikk. A Lovag, a yorki herceg, a pilótajátékos és a médiacézár – Magányos újságírók milliárdos pedofilok és a legyőzhetetlennek tűnő hálózatuk ellen
Epstein, Savile, András herceg, a Maxwell-lány – nem is a perverzek és pedofilok száma az ijesztő, hanem a hálózat, amely őket segíti. A rendszer, amely meggátolta a nyomozásokat, elhallgattatta az áldozatokat és az újságírókat, majd most sem engedi az igazi tisztázást. Mindig az ördöggel – Ártatlanokon kísérletező náci tudósok Amerika szolgálatában
Kurt Blome: náci virológus, aki a Harmadik Birodalom helyettes egészségügyi vezetője volt, a biológiai hadviselés egyik kulcsszereplőjeként titkos kísérleteket végzett a koncentrációs táborokban. Az amerikaiak „újrahasznosították”, ő volt az egyik szakértője azoknak a titkos kísérleteknek, amelyeket az Egyesült Államok számára végeztek. Ő és számtalan más embertelen tettekről hírhedt tudós dolgozott az amerikaiaknak, akik szovjet kémeken, de saját állampolgáraikon is előszeretettel kísérleteztek. Mindszenty József akaratán kívül kulcsszereplő volt, a CIA jelentése szerint a világszerte ismert hercegprímás pere volt a legfontosabb figyelmeztető jel: ha ő vallott, akkor „bárkivel” meg lehet „bármit” tenni. És az ördögi rendszerrel (kommunizmus) szemben ördögi módszerekkel harcoltak. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.