Pesti Srácok

Gyerekkori traumák és fényes karrierek: Kepes András és Szilágyi János is intézetbe került szüleik külkeres munkája alatt

null

Kepes András és Szilágyi János is tudja, hogy a kádergyerekek élete sem volt fenékig tejfel. Testvéreikkel együtt mindkettejüket intézetbe rakták, amikor kommunista apjuk külkeres szolgálatba ment. Kepes apja „spanyolos veterán” és a bolsevik-kommunista mozgalom sok országban megfordult kádere volt, Szilágyié meg egyenesen a Gazdasági Osztály vezetője. A gyerekeket is megbízhatónak tartották: Kepes már karrierje elején „sokat utazhatott” Dél-Amerikában, Szilágyi pedig már 1957-ben a Rádióhoz került. A múltra máshogy néznek vissza (már publikusan, a többit nyilván nem ismerhetjük). Kepes visszaemlékezése szerint a szüleit „kényszerítették” az „intézeti megoldásra”, Szilágyi János viszont máig haragszik rájuk.

Érdekes cikk jelent meg a napokban az egyik bulvárújságban. A megszólaló a népszerű és ismert riporter, Szilágyi János. Témánk szempontjából az igazán fontos rész: „A szüleim már régen meghaltak, de míg élek, ezt nem tudom nekik megbocsátani.

Fel sem merült bennük, hogy magukkal vigyenek. Én soha nem tudtam volna ilyen megtenni a két gyerekemmel.”

PestiSracok facebook image

Riporter: „Mi volt az oka, hogy itt hagyták?”

„Apám a háború előtt és utána is megszállott kommunista volt, a párt volt a mindene, élt-halt érte, a többi nem számított. Én sem.”

Pár éve egy másik bulvárlap is írt már erről: „»Kiküldték Argentínába egy kereskedelmi kirendeltség vezetőjének, és felajánlotta, hogy nem viszi ki a gyerekeket, nem is kéri, hogy vihesse, nehogy az a gyanú merüljön fel, hogy ő esetleg disszidálni akar.

Beszélgettünk, ő mondta nekem, hogy Jánoskám így, meg úgy, mire én közöltem, hogy apu, én nem akarok kommunista lenni. Erre kaptam tőle egy pofont.”

Szilágyi Pál, a Gazdasági Osztály vezetője

Annyit mindenképp hozzá kell tennünk, hogy Szilágyi Pál nem csupán „megszállott kommunista”, de egy igen meghatározó „megszállott kommunista” volt. Egészen pontosan a kommunisták Gazdasági Osztályának a vezetője. „A Budapesten, illetve a Debrecenben dolgozó pártvezetőséget formálisan a KV 1945. február 25-i ülésén egyesítették. Meghatározták a KV apparátus felépítését, s felállították a Gazdasági Hivatalt.

– írta erről Hubai László és Szabó Éva A Magyar Kommunista Párt gazdálkodása. 1944–1948 című tanulmányában.

Szilágyi később Rákosiék frissen megalapított bankjának, a Dunavölgyi Banknak a vezérigazgatója lett.

Szilágyi Pál, a „párt pénztárosa”

A témával kapcsolatban kimondottan érdekes Tamáska Lóránd „Ötszáz gramm prágai sonka – A magyar 56 háttere” című „memoárja”, amely a Hunnia folyóiratban jelent meg 1994-ben.

Pár sor a szerzőről: Tamáska orvos volt, 1944-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a bonckés Paganinijének nevezték. A Rákosi-diktatúra idején a Törvényszéki Orvostani Intézet adjunktusa volt, majd nyugatra „távozott”. Ennél is fontosabb, hogy igen jó kapcsolatban volt a vezető kommunistákkal. Cikke szerint Tamáska sógora Lukács Iván volt, aki egy helyen lakott Szilágyi Pálékkal.

„Szilágyi Pál felesége G. Lenke, akinek a húga, Ila, Virág Károly felesége volt. Virág Ká­roly szintén a Tüske u. 8. sz. alatt lakott, szerény, kertes családi ház emeleti kétszobás lakásában. Lukács Ivánnak a földszinten volt háromszobás lakása. Virág Károly tanult mestersége szerint szobafestő volt, és mint ilyen, Apró Antal jóba­rátja, mellesleg azonban Kádár Jánossal együtt az illegális kommunista párt egyik vezető szemé­lyisége.

Így volt vagy sem, anekdotának fantasztikus.

Kepes szerint túsznak tartották itthon

Kepes András apja, Kepes Imre is ismert elvtárs volt a belső körökben – bár ma ezt már kevesen tudják. A népszerű tévés egy 2012-es interjúban így mesélt saját intézeti éveiről:

Testvérét, Kepes Annát 2009-ben nagy cikkben mutatták be a Népszabadságban. Ez az időszak is szóba került:

„Anna pedagógiai vénája bizonyára onnan ered, hogy testvérével, Andrással (Kepes András ismert újságíró, aki 1948-ban, már Budapesten született) három éven át, 1954-től 1956-ig intézetben éltek és tanultak, mivel szüleik Libanonban dolgoztak.

»Ma a hideg lenne ki, ha arra gondolok, hogy nekem el kellene utaznom és a gyerekeimet intézetbe adnom! Ezt én akkor természetesnek vettem, nem hátrányként éltem meg. Sőt a nehézségeken a kistestvérem iránti felelősségérzet segített át. András pedig azt tartotta jónak, hogy én ott voltam neki. Talán mégsem véletlen – ezt nemrég állapítottuk meg –, hogy a mi gyerekeinkkel olyan szoros lett a viszonyunk!«

Kepes András beszél a Demokratikus Charta által – a sajtószabadság védelmében – meghirdetett nagygyűlésen a budapesti Városháza dísztermében. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kepes Imre, a mozgalom veteránja

Azért ez is napfényes visszaemlékezés. Pár év intézet, de aztán együtt lehetett a család. Ezt nyilván borzasztó nehéz lehetett megélni.

Bár ma már egyáltalán nem ismert, az apa, Kepes Imre a spanyol polgárháború veteránja volt, aki a tanulmányok és kutatások szerint a Rajk László elleni ottani eljárás – már akkor trockistának nevezték a később kivégzett belügyminisztert – kulcsszereplője volt, de előtte is fontos kádere volt a mozgalomnak.

1986-os halála idején így búcsúztatta a Népszabadság: „Kepes Imre 1908. november 5-én Lőrinciben született, szegény családból. A munkásmozgalommal 1928-ban került kapcsolatba. Aktívan részt vett az illegális kommunista mozgalomban; szakszervezeti tagként és a szociáldemokrata párt ificsoportjában is ténykedett.

1946 októberében hazatért, s azóta a magyar párt munkáját segítette elvhűen és következetesen most bekövetkezett haláláig. 1955-től külkereskedelmi és külügyi szolgálatban töltött éveket, majd nyugdíjba meneteléig a Külügyminisztérium főosztályvezetője.

Tehát a cikk szerint még ’56-ban is „ellenforradalmár” maradt – ezt csak azért ismételjük meg, mert Szilágyi szerint az ő apjának akkor „kinyílt a szeme”.

Szilágyi '57-ben lett rádiós, Kepes Dél-Amerikába utazhatott

Az biztos, hogy Szilágyi Pál fia már 1957-ben a Magyar Rádióhoz kerülhetett. Ez volt az az év, amikor Ipper Pál, az egykori ÁVH-s, akkori munkásőr végigjárta a vidéki szerkesztőségeket, hogy felügyelje az új időket. '56 alatt sokan emigráltak, rengeteg embert kirúgtak – nyilván szükség volt az új, tökéletesen megbízható fiatalokra. Bár az is igaz, hogy Szilágyit viszonylag hamar kirúgták – állítása szerint valami nőügy miatt, amiről szintén beszélt.

A Szilágyinál bő tíz évvel fiatalabb Kepesnek sem jelenthetett hátrányt a családi háttér. Az indulásra így emlékezett egy későbbi interjúban (Világosság, 2005):

Nyelvtudás, utazási lehetőség, szereplés – sokan irigyelhették őket, de ki sejtette, hogy ennek milyen gyerekkori trauma volt az „ára”.

Fotó: Szilágyi János, 1968. Forrás: Fortepan; adományozó: Szalay Zoltán

Ajánljuk még

A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát

NVNeugebauer Viktor Sport 2022 november 25.
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.

Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak

PPestiSrácok.hu Forró drót 2022 november 25.
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.