Pesti Srácok

Gyerekkori traumák és fényes karrierek: Kepes András és Szilágyi János is intézetbe került szüleik külkeres munkája alatt

Gyerekkori traumák és fényes karrierek: Kepes András és Szilágyi János is intézetbe került szüleik külkeres munkája alatt

Kepes András és Szilágyi János is tudja, hogy a kádergyerekek élete sem volt fenékig tejfel. Testvéreikkel együtt mindkettejüket intézetbe rakták, amikor kommunista apjuk külkeres szolgálatba ment. Kepes apja „spanyolos veterán” és a bolsevik-kommunista mozgalom sok országban megfordult kádere volt, Szilágyié meg egyenesen a Gazdasági Osztály vezetője. A gyerekeket is megbízhatónak tartották: Kepes már karrierje elején „sokat utazhatott” Dél-Amerikában, Szilágyi pedig már 1957-ben a Rádióhoz került. A múltra máshogy néznek vissza (már publikusan, a többit nyilván nem ismerhetjük). Kepes visszaemlékezése szerint a szüleit „kényszerítették” az „intézeti megoldásra”, Szilágyi János viszont máig haragszik rájuk.

Érdekes cikk jelent meg a napokban az egyik bulvárújságban. A megszólaló a népszerű és ismert riporter, Szilágyi János. Témánk szempontjából az igazán fontos rész: „A szüleim már régen meghaltak, de míg élek, ezt nem tudom nekik megbocsátani.

Fel sem merült bennük, hogy magukkal vigyenek. Én soha nem tudtam volna ilyen megtenni a két gyerekemmel.”

PestiSracok facebook image

Riporter: „Mi volt az oka, hogy itt hagyták?”

„Apám a háború előtt és utána is megszállott kommunista volt, a párt volt a mindene, élt-halt érte, a többi nem számított. Én sem.”

Pár éve egy másik bulvárlap is írt már erről: „»Kiküldték Argentínába egy kereskedelmi kirendeltség vezetőjének, és felajánlotta, hogy nem viszi ki a gyerekeket, nem is kéri, hogy vihesse, nehogy az a gyanú merüljön fel, hogy ő esetleg disszidálni akar.

Beszélgettünk, ő mondta nekem, hogy Jánoskám így, meg úgy, mire én közöltem, hogy apu, én nem akarok kommunista lenni. Erre kaptam tőle egy pofont.”

Szilágyi Pál, a Gazdasági Osztály vezetője

Annyit mindenképp hozzá kell tennünk, hogy Szilágyi Pál nem csupán „megszállott kommunista”, de egy igen meghatározó „megszállott kommunista” volt. Egészen pontosan a kommunisták Gazdasági Osztályának a vezetője. „A Budapesten, illetve a Debrecenben dolgozó pártvezetőséget formálisan a KV 1945. február 25-i ülésén egyesítették. Meghatározták a KV apparátus felépítését, s felállították a Gazdasági Hivatalt.

– írta erről Hubai László és Szabó Éva A Magyar Kommunista Párt gazdálkodása. 1944–1948 című tanulmányában.

Szilágyi később Rákosiék frissen megalapított bankjának, a Dunavölgyi Banknak a vezérigazgatója lett.

Szilágyi Pál, a „párt pénztárosa”

A témával kapcsolatban kimondottan érdekes Tamáska Lóránd „Ötszáz gramm prágai sonka – A magyar 56 háttere” című „memoárja”, amely a Hunnia folyóiratban jelent meg 1994-ben.

Pár sor a szerzőről: Tamáska orvos volt, 1944-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a bonckés Paganinijének nevezték. A Rákosi-diktatúra idején a Törvényszéki Orvostani Intézet adjunktusa volt, majd nyugatra „távozott”. Ennél is fontosabb, hogy igen jó kapcsolatban volt a vezető kommunistákkal. Cikke szerint Tamáska sógora Lukács Iván volt, aki egy helyen lakott Szilágyi Pálékkal.

„Szilágyi Pál felesége G. Lenke, akinek a húga, Ila, Virág Károly felesége volt. Virág Ká­roly szintén a Tüske u. 8. sz. alatt lakott, szerény, kertes családi ház emeleti kétszobás lakásában. Lukács Ivánnak a földszinten volt háromszobás lakása. Virág Károly tanult mestersége szerint szobafestő volt, és mint ilyen, Apró Antal jóba­rátja, mellesleg azonban Kádár Jánossal együtt az illegális kommunista párt egyik vezető szemé­lyisége.

Így volt vagy sem, anekdotának fantasztikus.

Kepes szerint túsznak tartották itthon

Kepes András apja, Kepes Imre is ismert elvtárs volt a belső körökben – bár ma ezt már kevesen tudják. A népszerű tévés egy 2012-es interjúban így mesélt saját intézeti éveiről:

Testvérét, Kepes Annát 2009-ben nagy cikkben mutatták be a Népszabadságban. Ez az időszak is szóba került:

„Anna pedagógiai vénája bizonyára onnan ered, hogy testvérével, Andrással (Kepes András ismert újságíró, aki 1948-ban, már Budapesten született) három éven át, 1954-től 1956-ig intézetben éltek és tanultak, mivel szüleik Libanonban dolgoztak.

»Ma a hideg lenne ki, ha arra gondolok, hogy nekem el kellene utaznom és a gyerekeimet intézetbe adnom! Ezt én akkor természetesnek vettem, nem hátrányként éltem meg. Sőt a nehézségeken a kistestvérem iránti felelősségérzet segített át. András pedig azt tartotta jónak, hogy én ott voltam neki. Talán mégsem véletlen – ezt nemrég állapítottuk meg –, hogy a mi gyerekeinkkel olyan szoros lett a viszonyunk!«

Kepes András beszél a Demokratikus Charta által – a sajtószabadság védelmében – meghirdetett nagygyűlésen a budapesti Városháza dísztermében. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kepes Imre, a mozgalom veteránja

Azért ez is napfényes visszaemlékezés. Pár év intézet, de aztán együtt lehetett a család. Ezt nyilván borzasztó nehéz lehetett megélni.

Bár ma már egyáltalán nem ismert, az apa, Kepes Imre a spanyol polgárháború veteránja volt, aki a tanulmányok és kutatások szerint a Rajk László elleni ottani eljárás – már akkor trockistának nevezték a később kivégzett belügyminisztert – kulcsszereplője volt, de előtte is fontos kádere volt a mozgalomnak.

1986-os halála idején így búcsúztatta a Népszabadság: „Kepes Imre 1908. november 5-én Lőrinciben született, szegény családból. A munkásmozgalommal 1928-ban került kapcsolatba. Aktívan részt vett az illegális kommunista mozgalomban; szakszervezeti tagként és a szociáldemokrata párt ificsoportjában is ténykedett.

1946 októberében hazatért, s azóta a magyar párt munkáját segítette elvhűen és következetesen most bekövetkezett haláláig. 1955-től külkereskedelmi és külügyi szolgálatban töltött éveket, majd nyugdíjba meneteléig a Külügyminisztérium főosztályvezetője.

Tehát a cikk szerint még ’56-ban is „ellenforradalmár” maradt – ezt csak azért ismételjük meg, mert Szilágyi szerint az ő apjának akkor „kinyílt a szeme”.

Szilágyi '57-ben lett rádiós, Kepes Dél-Amerikába utazhatott

Az biztos, hogy Szilágyi Pál fia már 1957-ben a Magyar Rádióhoz kerülhetett. Ez volt az az év, amikor Ipper Pál, az egykori ÁVH-s, akkori munkásőr végigjárta a vidéki szerkesztőségeket, hogy felügyelje az új időket. '56 alatt sokan emigráltak, rengeteg embert kirúgtak – nyilván szükség volt az új, tökéletesen megbízható fiatalokra. Bár az is igaz, hogy Szilágyit viszonylag hamar kirúgták – állítása szerint valami nőügy miatt, amiről szintén beszélt.

A Szilágyinál bő tíz évvel fiatalabb Kepesnek sem jelenthetett hátrányt a családi háttér. Az indulásra így emlékezett egy későbbi interjúban (Világosság, 2005):

Nyelvtudás, utazási lehetőség, szereplés – sokan irigyelhették őket, de ki sejtette, hogy ennek milyen gyerekkori trauma volt az „ára”.

Fotó: Szilágyi János, 1968. Forrás: Fortepan; adományozó: Szalay Zoltán

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)