Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint. A Grönland több, mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.
A tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével.
A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és növekedés. Azt találtuk, hogy az óceánba olvadó és a gleccserekről letörő jég messze meghaladja a jégfelületen felhalmozódó hó tömegét
– mondta el a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálnak Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klímakutató Központja munkatársa. Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is.
A jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag állandó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hat éves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt
– mondta King. A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő. 2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak. 1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiterjedésére. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét és jó ideig tovább zsugorodnának. Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.
Forrás: MTI
Vízöntő
2020-08-14 at 18:46
A Tudomány rovatban levő cikkből:
“A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő.”
Mindez csak Grönlandon, ahova Karácsonyék indulhatnának a hóágyúkkal!
Persze a probléma nem csak ennyi, ott vannak a sarkok az olvadó jégtömegekkel, Kanada, Szibéria, a Himalája stb. Grönland csak egy szelet a tortából, igaz elég nagy szelet.
Lajos
2020-08-14 at 18:19
Akkor majd jön a tenger, ide meg a Hollandusok. Jó lesz őrizni a nyugati határt. A niggerek már a fővárosban vannak. Lehet, hogy afrikában már elolvadtak a jégsapik?
mrton
2020-08-14 at 18:05
Igen olvastam, hogy a jég visszahúzódásával előtűnnek a vikingek konyhakertjei…
sanyi
2020-08-14 at 17:23
Kimoderálták a linkek miatt: 30 millió köbkilométer jég, amiből nyáron elolvad kb. 200 köbkilométer. Gyagya Gréta nem tud aludni a klímafélelem miatt, mert a jég már csak 150 000 évre elegendő.
sanyi
2020-08-14 at 17:19
Teljes jégmennyiség Grönlandon: 30 millió köbkilométer.
https://nsidc.org/cryosphere/quickfacts/icesheets.html
A nyárvégi melegben ebből leolvad kb.200 köbkilométer.
https://en.wikipedia.org/wiki/Greenland_ice_sheet
Egyszerű osztással kijön, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódását feltételezve a grönlandi jég már csak (dob-pergés, várakozó csend) 150 000 évre elegendő.
Ezekután teljesen érthető ha gyagya Gérta nem tud aludni kímaváltozástól való félelmében.
sanyi
2020-08-14 at 17:20
gyagya Gréta
Laca
2020-08-14 at 15:30
És van már valami megoldás?
Ha nincs akkor a következő épp olyan értelmes és megvalósítható (mint ez a kutatás) javaslatom volna.:
Tessék kérem lekapcsolni a napot úgy két teljes napra és megáll a felmelegedés.
Szabó László
2020-08-14 at 15:38
És ha – teszem azt – a grönlandi firnjég helyén gyümölcsösök és gabonatáblák sorjáznának, az kinek fájna?
Szabó László
2020-08-14 at 15:16
A Földtörténet túlnyomó részében nem voltak jégsapkák.
A grönlandi gleccserekért aggódni olyan, mint Horn Gábortól megtudni, hogy Magyarországon a baloldaliságnak igenis vannak hagyományai.
feher tibor
2020-08-14 at 16:17
Nem értik. Vagy nem akarják érteni. A földtörténetben volt több jégkorszak és több felmelegdés is!
Sőt! Lesz IS! 😉