Ilham Aliyev azeri elnök úgy fogalmazott: az önrendelkezésnek különböző fajtái vannak, ahogy a közösségeknek is, így például lehetségesnek tartja a kulturális autonómiát. Azonban a területi önrendelkezésről szóló referendumtól élesen elhatárolódott.
Aliyev a Nikkei című japán lapnak adott interjújában beszélt a régió helyzetéről és kormánya álláspontjáról, amelyet az AZTV azeri hírtelevízió idézett csütörtökön.
Az önrendelkezésnek különböző fajtái vannak, ahogy a közösségeknek is. Például lehetséges kulturális autonómia. Ezt látjuk a fejlett európai országok esetében is, amikor az emberek bizonyos jogokkal rendelkeznek önkormányzataikban, illetve közösségeikben. Az Azerbajdzsán területén élő örmények is rendelkezhetnek hasonló kapcsolatokkal
– mondta az azeri államfő, aki egyben hangsúlyozta: országa területén nem fogja engedni egy második örmény állam létrehozását. Kijelentette azt is, hogy Baku sosem fog engedélyezni egy önrendelkezésről szóló referendumot Hegyi-Karabahban.
Nem lesz semmiféle népszavazás Hegyi-Karabahban. Sosem fogunk ebbe beleegyezni. A tárgyalások során sem egyeztünk bele ilyesmibe, és most, hogy visszaszereztük a térség nagyobb részét, szó sem lehet erről
– hangoztatta az azeri vezető. Kijelentette, hogy az önrendelkezés fontos tényezője a nemzetközi jognak, de nem sértheti Azerbajdzsán területi épségét. Úgy fogalmazott, hogy az örmények már önrendelkeztek, hiszen saját állammal rendelkeznek.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtóhivatala
Lajos
2020-10-22 at 19:36
Lehet, hogy a nagy piramist is az örmények építették?
Lagarder
2020-10-22 at 19:19
Még hozzázteszem, hogy az oroszok elődeit, a kijevi Rusz alattvalóit Szent Vlagyimir a 988-as megkeresztelkedése után kötelezte az ortodox keresztény vallás felvételére.
Lagarder
2020-10-22 at 19:02
Hegyi-Karabahot a Szovjet időkben Sztálin adta az Azerieknek, ahol az Örmények voltak többségben. A vallást pedig nem hagyhatjuk ki, mert az egész konfliktus-mint oly sok helyen a világon – ebből indult ki. Örményországban keresztény közösségek voltak már 40 után, azután 301-ben a világon először itt lett államvallás a kereszténység. Mielőtt hülyeséget írnál “Mellesleg nagy tévedés, hogy az örmények tették a világon elsőnek “államvallássá” a kereszténységet. Őket messze megelőzték az oroszok és más népek.”
Tanulmányozd a történelmet
PG
2020-10-22 at 18:09
A vallást hagyjuk ki a dologból, mert annak semmi köze a konfliktushoz. Nem hasonlítható a helyzet Erdélyhez, mert Erdély mindig is Magyarország része volt, csak a trianoni “béke”szerződés miatt csatolták el, az első világháború után. Karabah viszont soha nem volt Örményország területe, hanem ott szórványban éltek örmények is. Az 1988-as “függetlenné válás” után nyilvánította Örményország saját területének, majd 1992-1994 között háborút robbantott ki és katonailag elfoglalta azt a területet. Akkor még Azerbajdzsán katonailag nem volt ilyesmire felkészülve, ezért nem tudta megvédeni magát. (Az örmények visszaéltek Azerbajdzsán átmeneti védtelenségével) Mellesleg nagy tévedés, hogy az örmények tették a világon elsőnek “államvallássá” a kereszténységet. Őket messze megelőzték az oroszok és más népek. Örményországról az 1500-as évektől beszélhetünk, azelőtt nem volt állandó államuk, hanem szétszóródva éltek a Földközi-tenger és a Kaszpi-tenger között.
Lagarder
2020-10-22 at 17:46
Itt az ideje, hogy a mi keresztényvédő, keresztény kormányunk megváltoztassa véleményét és az azeriek helyett a (világon elsőként a kereszténységet államvallássá tevő) keresztény örmények Hegyi-Karabahi területi autonómiáját támogassa, mint Erdélyben a magyarokét.
Logikus
2020-10-22 at 17:31
Területi autonómia kell, az az egyetlen járható út!!!A kulturálist Trianonkor a románok is megígérték a magyaroknak. Azóta sincs belőle semmi. Sőt! A területi autonómia, amit meg a Maros-Magyar autonom székely tartomány kapott Sztálinnak köszönhetően megszűnt, mert Ceausescu megszüntette. Az azeri elnök ne akarjon egy olyan terület fölött rendelkezni, ami mindig is Örményországhoz tartozott, ráadásul még örmények is lakják többségben.