Ha kárpátaljai embert – legyen magyar, ukrán, román vagy orosz – kérdezünk arról, hogy tudna-e olyan ukrán politikust említeni, aki tett is valamit a régióért 2010 után, válaszul annyit kapunk: Moszkal. A Csernyivci területen született politikus egy vészes időben jelent meg Kárpátalján, ahol kormányzói jogkörének lejártával meghatározó politikai megmondóember lett. Ukrajna egy nagyon furcsa hely, miközben Oroszország konszolidálta magát Putyin uralma alatt, ez az ország igazi “vadkelet” maradt és persze az amerikai és orosz titkosszolgálati küzdelem fő terepe is. A politikai elit nagy részét választásonként vagy furcsa forradalmak segítségével lecserélik, csak az oligarchák maradnak ugyanazok. A kárpátaljai magyaroknak egy állandóan változó, kaotikus politikai környezetben kell valahogy túlélniük. De még itt is felbukkannak olyan ukrán emberek, akik megpróbálnak valami jót tenni.
Hennagyij Hennagyijovics Moszkal 2015-ben, a Porosenko adminisztráció alatt lett Kárpátalja kormányzója. A nemzetiségek szempontjából ekkor kezdődött kellemetlenből veszélyessé válni az ukrajnai politikai helyzet: elszaporodtak a nacionalista megmozdulások, hágón túlról importált szélsőséges csoportok tüntettek a magyarok ellen Beregszászban és Ungváron, napirendre került a nyelvtörvény. Moszkal egy egyre feszültebb hangulatú terület irányítását kapta meg azzal a feladattal, hogy érvényesítse Kijev befolyását és biztosítsa az ukrán érdekeket a határ mentén.
A Karpatszka Szics szélsőjobboldali alakulat szervezésében kárpátaljai ukrán nacionalisták a “nemzetek Európája” mellett és a liberalizmus ellen tartanak fekete ruhás felvonulást Kárpát-Ukrajna kikiáltásának 78. évfordulóján Ungváron MTI Fotó: Nemes János
Moszkal Porosenko belső emberének számított, mikor pártja a Haza párt a 2014. március 29-i kongresszusán Julija Timosenkót választotta meg elnökjelöltnek a 2014-es előrehozott ukrajnai elnökválasztásra, ő a pártszabályzattal szembemenve Porosenkót támogatta, majd az ő megbízottjaként tevékenykedett a 71-es választási övezetben. Később Luhanszk régió kormányzói tisztségét töltötte be, a polgárháború kitöréséig. Mikor felmerültek ellene az első szeparatizmusra vonatkozó vádak, ez is gyakran emlegetésre került. Innen nevezték ki Kárpátalja élére, az akkor hatvannégy éves politikust. Mint a nacionalizmussal kacérkodó elnök emberét a helyiek meglehetősen kétkedve fogadták.
A nemzetiségek kormányzója
Az újdonsült megyei vezető beiktatása után nem sokkal megkezdte lebontani a felé irányuló fenntartásokat. Az első meglepő, de tiszteletre méltó gesztus részéről az volt, mikor magyarul kezdett tanulni, és bár igencsak tört magyarsággal, de minden kárpátaljai rendezvényen igyekezett egy pár szót elmondani a helyiek nyelvén.
Hennagyij Moszkal, akit Petro Porosenko ukrán elnök kinevezett a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjének 2015. július 15-én. MTI Fotó: Nemes János
Jó a pálinka, jó a lekvár, jó a fesztivál – hallotta e sorok írója is a kormányzót például a Mezőgecsei lekvárfőző fesztiválon. Az ukrán fősodratnak ez persze nem tetszett. A keleti konfliktus egyre több áldozatot követelt, a kárpátaljai fiatalok pedig úgy kerülték el a sorozást, ahogy tudták. Meg is jelentek az első kárpátaljai szeparatizmusra vonatkozó vádak, illetve a Magyarország felől érkező támadással való rémisztgetés. Moszkal ekkor kezdett igazán megmondóemberré válni, és meglehetős népszerűségre tett szert azáltal, hogy válaszaiban soha nem finomkodott.
Kárpátalján nem volt, nincs és nem is lesz soha szeparatizmus. Ha Tuka úr a maga alulfejlettségéből kifolyólag nem érti, mi az a nemzeti szimbólum és Magyarország állami zászlója, ne avatkozzon olyan ügyekbe, amelyek nem állnak összefüggésben a megbízatásával. Mi itt nem a „DNR”, az „LNR” vagy az „RF” (A donyecki és luhanszki szeparatista kormányok illetve az Oroszországi Föderáció – a szerk.) lobogóit függesztjük ki. Ukrajna három törvénye által engedélyezett szimbólumokat függesztünk ki. Analfabétákat nem szabad a kormányba engedni
– jegyezte meg például Heorhij Tuka támadásaira. De mikor az ukrán egészségügyi miniszter éppen a Magyarország által küldött 8000 adag kanyaró elleni vakcinát akarta megsemmisíteni a járvány kellős közepén, mondván az csempészáru, Moszkal nemes egyszerűséggel úgy reagál: Szuprunnak ostobaság elleni védőoltásra volna szüksége. Mindezt megtoldotta még néhány keresetlen szóval, s mikor bocsánatkérésre szólították fel, annyit válaszolt: előbb Szuprun úrhölgynek kell elnézést kérnie, amiért negatív és valótlan információkat terjesztett Kárpátaljáról. Ha bocsánatkérése őszinte lesz, számíthat erre tőlem is.
Az ukrán egészségügyi miniszter, aki kérdőív kitöltésével helyettesítette volna a tüdőszűrést. Forrás: kárpátinfo.net
A megmondóember
Moszkál pályafutásának talán legérdekesebb része, hogy bár hivatalosan mindig is Porosenko támogatója volt, a Kárpátalját érintő kérdésekben rendre szembeszállt a fősodratú ukrán politikával, legyen az a nyelvtörvény, vagy a centralizáció kérdése. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a közigazgatási reform értelmében Kárpátalja az akkori elnököt támogató Lemberg megyével egyesült volna, ez viszont a Lvivben dívó szélsőséges nacionalizmus miatt jelentősen megnehezítette volna a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok helyzetét is. Nem mondhatjuk azonban egyértelműen azt, hogy mindenben a magyarok pártján állt volna, hiszen többször összetűzésbe került például a KMKSZ vezetőivel, ennek ellenére, mikor a beregszászi főiskola vezetőségét szeparatizmussal vádolták, a kormányzó az intézmény oldalára állt.
Hennagyij Moszkal Kárpátalja megye kormányzója és Bohdan Andrijiv Ungvár polgármestere virágcsokrot helyez el az 1956-os emlékműre a kárpátaljai Ungváron, a forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján, 2018. október 23-án. MTI/Nemes János
Álláspontját azután is megtartotta, hogy leváltották tisztségéből. Mikor a megyék átszervezésének kérdése már Zelenszkij elnöksége alatt ismét felmerült, az akkor már volt kormányzó úgy nyilatkozott, ezzel megsemmisítenék Kárpátalját:
A közigazgatási reform második szakasza azok debilizmusát igazolja, akik kitalálták ezt a reformot. Minden széthullik. Minden. A megyei tanácsok, a járási tanácsok, amelyek segíthetnének e nehéz időkben, nem képesek rá, mert nincs pénzük. Én a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökeként nem fogadtam el semmilyen reformot. A helyi sajtó azzal vádolt, hogy nem vagyok reformpárti, és ma csodálkoznak, mennyire igazam volt. Mint ahogyan Odesszában mondják: Таки да! Nem vagyok kárpátaljai, de szeretnék oda visszatérni, mégpedig úgy, hogy ne dobáljanak meg kővel és ne szidjanak a hátam mögött.
– jegyezte meg. A magyarokat érő támadások kapcsán többször is a kisebbség érdekei mellett szólalt fel. Így a legutóbbi támadások kapcsán is. A nemrégiben YouTube-on közzétett fenyegető videó kapcsán például egyenesen azt mondta, hogy ez az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU munkája, és azzal a céllal tették közzé, hogy elterelje a figyelmet a főiskola, illetve a KMKSZ vezetőit ért vegzálásokról. Moszkal kárpátaljai megítélését tehát nagyban befolyásolta, hogy a kisebbségek érdekében szembe mert menni a mainstream ukrán politikai vonallal. Elítélte a nacionalizmust és egy kohéziós politikát folytatott. Persze, ennek az lett a következménye, hogy a szélsőjobboldali ukrán sajtó folyamatosan támadta. Bár jelenleg már nem tölt be funkciót a megyében a véleményének még mindig hangot ad, és ha az ország politikájában nem is meghatározó szereplő, de a térség tudatában továbbra is azon kevés ukrán politikus egyike, akire a kisebbségek nagy része is pozitívan emlékszik. Személye kapcsán minduntalan felmerülnek a találgatások: ki áll mögötte, miért ilyen bátor, hogy tudta megőrizni politikai súlyát ilyen kijelentések mellett, úgy hogy Szaakasvilinek például sokkal kevesebbért el kellett hagynia az országot? Mikor az ukrán média szeparatistának titulálta, természetes volt, hogy Putyin emberének kiáltották ki, de ezzel szembe megy, hogy gyakran bírálta a keleti szakadárokat, a legegyszerűbb magyarázatnak tartják, hogy korábbi beosztásai révén annyi terhelő információ birtokába jutott az ukrán elit eltitkolt dolgairól, hogy attól félnek nyilvánosságra hoz valamit, amit nem kéne. Ezek pletykák, “folyosóbeszélgetések”, annyi azonban bizonyos, hogy Moszkal sem hivatali ideje alatt, sem azután nem tett lakatot a nyelvére, a fejére pedig Kijev sem koppintott rá.
Forrás: goloskarpat.info, karpatinfo.net, karpatalja.ma, ua-reporter.com; Fotó: karpatinfo.net
Facebook
Twitter
YouTube
RSS