Pesti Srácok

Hidat építene a szárazföld és Szicília között az olasz kormány az uniótól kapott támogatásból

Hidat építene a szárazföld és Szicília között az olasz kormány az uniótól kapott támogatásból

Az uniós helyreállítási alap nyújtotta lehetőséget kihasználva alagúttal kötné össze Szicíliát és az olasz szárazföldet az olasz kormány a régóta tervezett, de soha meg nem valósuló híd helyett. A közlekedési minisztérium szerint "soha vissza nem térő alkalmat" kínál, hogy az 5 milliárd eurós beruházást finanszírozhatnák abból a csaknem 210 milliárd euróból, amelyet a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság utáni helyreállításra folyósít Olaszországnak az Európai Unió.

Az alagúthoz kapcsolódva kiépítenék Dél-Olaszországban és Szicíliában is a nagysebességű vasúti hálózatot, amely jelenleg a Nápolyhoz közeli Salernónál ér véget. Szicília közigazgatási székhelye, Palermo az ötödik legnagyobb olasz város az egyetlen olyan olasz nagyváros, amely nem érhető el nagysebességű vonattal.

A szicíliai Messinát a szárazföldön fekvő Reggio Calabriával összekötő híd tervét már az ókortól dédelgetik Itáliában, de továbbra sem látszik megvalósulni. Bár legszűkebb pontján mindössze 3,1 kilométeres a Messinai-szoros, a hídépítést nehezíti, hogy a tenger mélysége eléri a 250 métert, erősek az áramlatok, és újabban környezetvédelmi és megtérülési aggályok is felmerültek. A 3,3 kilométeres messinai közúti és vasúti híd legutóbb konkrét formát öltő tervét az elmúlt években befagyasztották, főleg azért, mert túl soknak találták a 8,5 milliárd euróra (2939 milliárd forint) becsült költséget.

A miniszterelnök hétfőn egy lapinterjúban vetette fel, hogy híd helyett környezeti ártalmat nem okozó alagúttal köthetnék össze az olasz csizmát és Szicíliát, hasonlóan a Németország és Dánia között épülő alagúthoz. A gigaberuházáshoz kiindulópontként használhatnák Giovanni Sacca mérnök 2017-ben készített alagúttervét. Paolo De Micheli infrastrukturális és közlekedési miniszter kedden azt közölte, hogy már dolgoznak a beruházási terven, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztenek. Az alagútépítéshez elengendhetetlen az uniós jóváhagyás is, ha EU-pénzeket akarnak felhasználni hozzá.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Angelo Carconi

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.