Pesti Srácok

Hidat építene a szárazföld és Szicília között az olasz kormány az uniótól kapott támogatásból

Hidat építene a szárazföld és Szicília között az olasz kormány az uniótól kapott támogatásból

Az uniós helyreállítási alap nyújtotta lehetőséget kihasználva alagúttal kötné össze Szicíliát és az olasz szárazföldet az olasz kormány a régóta tervezett, de soha meg nem valósuló híd helyett. A közlekedési minisztérium szerint "soha vissza nem térő alkalmat" kínál, hogy az 5 milliárd eurós beruházást finanszírozhatnák abból a csaknem 210 milliárd euróból, amelyet a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság utáni helyreállításra folyósít Olaszországnak az Európai Unió.

Az alagúthoz kapcsolódva kiépítenék Dél-Olaszországban és Szicíliában is a nagysebességű vasúti hálózatot, amely jelenleg a Nápolyhoz közeli Salernónál ér véget. Szicília közigazgatási székhelye, Palermo az ötödik legnagyobb olasz város az egyetlen olyan olasz nagyváros, amely nem érhető el nagysebességű vonattal.

A szicíliai Messinát a szárazföldön fekvő Reggio Calabriával összekötő híd tervét már az ókortól dédelgetik Itáliában, de továbbra sem látszik megvalósulni. Bár legszűkebb pontján mindössze 3,1 kilométeres a Messinai-szoros, a hídépítést nehezíti, hogy a tenger mélysége eléri a 250 métert, erősek az áramlatok, és újabban környezetvédelmi és megtérülési aggályok is felmerültek. A 3,3 kilométeres messinai közúti és vasúti híd legutóbb konkrét formát öltő tervét az elmúlt években befagyasztották, főleg azért, mert túl soknak találták a 8,5 milliárd euróra (2939 milliárd forint) becsült költséget.

A miniszterelnök hétfőn egy lapinterjúban vetette fel, hogy híd helyett környezeti ártalmat nem okozó alagúttal köthetnék össze az olasz csizmát és Szicíliát, hasonlóan a Németország és Dánia között épülő alagúthoz. A gigaberuházáshoz kiindulópontként használhatnák Giovanni Sacca mérnök 2017-ben készített alagúttervét. Paolo De Micheli infrastrukturális és közlekedési miniszter kedden azt közölte, hogy már dolgoznak a beruházási terven, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztenek. Az alagútépítéshez elengendhetetlen az uniós jóváhagyás is, ha EU-pénzeket akarnak felhasználni hozzá.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Angelo Carconi

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!