Soros-jelentésnek, Magyarországgal szembeni nyílt politikai zsarolásnak minősítette az Európai Bizottság szerdán bemutatott jogállamisági jelentését Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a dokumentum abszurd és hamis állításokkal van tele, önkényes, elfogult, kizárólag a Soros-szervezetek véleményét vették figyelembe. Az ügyben szerdán megszólalt az újabb támadást felvezető Vera Jourová is, az európai értékekért és átláthatóságért felelős alelnök megjegyzéseivel megbízhatóan hozta azt a formát, amellyel méltán nevezhető szellemi elődje, Judith Sargentini örökösének. Csatlakozott hozzá Didier Reynders igazságügyi biztos is, együtt tovább szövögették a fékek és ellensúlyok mondáját. A páros viszonyát a valósághoz jól szemlélteti, hogy szerintük a koronavírus-járvány sem indokolja, hogy a védelmi intézkedések megzavarják az egyének – pláne, ha balliberálisok – személyes jogait, és a sokszínű világbéke magasztos eszméjét.
Ez egy Soros-jelentés, amelyet ezek a szervezetek mondtak tollba az Európai Bizottságnak és Vera Jourovának, a brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, aki épp a napokban tette teljesen egyértelművé, miről is van szó valójában – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs. A Fidesz EP-képviselője felidézte: Vera Jourová egy Spiegel-interjúban arról beszélt, hogy szerinte Magyarországon beteg a demokrácia. Jourová hazudott az itteni állapotokról, és megsértette a magyar embereket, amikor azt mondta róluk, nem tudnak szabadon dönteni politikai kérdésekben – kommentálta a történteket Hidvéghi.
Ez így teljesen egyértelművé teszi, hogy egy politikailag elfogult, zsarolási dokumentumról beszélünk, a jelentés az említett Spiegel-interjú hosszabb verziója
– jelentette ki Hidvéghi Balázs, hozzátéve: az embernek A tanú című film jut eszébe, ahol már a bírósági tárgyalás előtt készen volt az ítélet, és azt húzta elő a zsebéből Virág elvtárs. A politikus közölte: a jelentés tárgyi tévedéseket is tartalmaz, amelyeket a magyar kormány már számos alkalommal cáfolt, ennek ellenére benne maradtak a szövegben, újra és újra előkerülnek.
Kár, hogy az Európai Bizottság az európai adófizetők pénzéből euró százezreket költött arra, hogy egy Soros-jelentést kiadjon
– emelte ki Hidvéghi Balázs, példaként említette, hogy a szöveg számon kéri a bíróságok, a bírói döntéshozás függetlenségét. Erre úgy reagált: a független magyar bíróság éppen a napokban mentette fel Kovács Béla volt jobbikos politikust, azt a Kágébélát, aki nyilvánvalóan kém volt és Magyarország ellen dolgozott, ám a bíróság az erről szóló bizonyítékok ellenére is úgy gondolta, felmenti őt ebben az ügyben. Sokunknak nem tetszik ez az ítélet, de mutatja azt, hogy valóban függetlenül működik Magyarországon a bíróság – hangsúlyozta az EP-képviselő, aki hozzátette: az Európai Bizottság jelentésében a koronavírus-járvány elleni védekezéssel, a veszélyhelyzettel kapcsolatban megfogalmazott állítások sem igazak, a kormány nem élt vissza a helyzetével, kizárólag a magyarok megvédésére koncentrált. A fideszes politikus úgy összegzett: határozottan visszautasítják ezeket a hazugságokat és a Magyarország elleni politikai zsarolást, a jelentés pedig ebben a formában nem képezheti részét semmilyen pártatlan, objektív párbeszédnek a jogállamiság kérdéséről. Kérdésre válaszolva Hidvéghi megerősítette: Vera Jourovát alkalmatlannak tartja arra a feladatra, amelyet betölt, méltatlanná vált a pozícióra.
Jourová folytatja Sargentini áskálódásait
Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására – közölte az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva. Vera Jourová kiemelte: a koronavírus okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt. A bizottság a rendkívüli intézkedések megszüntetéséig folytatja ezek nyomon követését – tette hozzá. Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindításához vezetett – mondta.
Magyarellenességben Jourová méltó utódja Judith Sargentininek. Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Jourová szerint a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges. Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok vetődtek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is. A civil társadalom néhány tagállamban komoly kihívásokkal néz szembe a külföldi finanszírozáshoz való hozzáférést korlátozó jogszabályok vagy a támogatásokat rossz színben feltüntető kampányok miatt – tette hozzá. Minden európai állampolgár megérdemli, hogy független bírákhoz fordulhasson, élvezhesse az ingyenes és plurális média előnyeit, és bízhasson alapvető jogai tiszteletben tartásában. Csak ennek biztosítása révén nevezhetjük magunkat a demokrácia valódi uniójának – fogalmazott Jourová.
Reynders biztos is felmondta a Soros-versikét
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte, azonos eszközökkel vizsgálták a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. Tájékoztatása szerint a jelentés célja, hogy valódi jogállami kultúrát teremtsen az EU-ban, és mélyreható vitát indítson nemzeti és uniós szinten. A jelentésben Magyarországgal összefüggésben arra emlékeztetettek, hogy az utóbbi években az uniós intézmények aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Az aggodalmak között egyebek mellett a bírák kinevezése, illetve a Kúria elnökének alkalmassági kritériumai szerepelnek. A megállapítások szerint a független ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai, valamint a politika és egyes nemzeti vállalatok szoros összekapcsolódása elősegíti a korrupciót. A magas rangú tisztségviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők felelősségre vonása esetében gyakran hiányzik a határozott fellépés. A médiaszabadság biztosítását szolgáló lehetőségek szűkülése, a civil szervezeteket övező ellenséges környezet, valamint az átláthatósággal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek tovább gyengítik a korrupcióellenes fellépést – olvasható a jelentésben.
A fékek és ellensúlyok, valamint az üldözött ellenzéki sajtó mondáját verselte el sokadszorra Vera Jourová és Didier Reynders. Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Tovább szövik az üldözött ellenzéki sajtó mondáját
A bizottság azt írta, hogy a médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van, és nem biztosított maradéktalanul a tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában. A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) megalapítása fokozta a médiapluralizmusra leselkedő kockázatot. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, a rájuk gyakorolt gazdasági befolyás növekvő tendenciája további aggodalmat kelt. A jelentésben megjegyezték azt is, hogy a jogalkotási folyamat nem megfelelő átláthatósága és minősége szintén aggodalomra ad okot a csökkenő számú nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat miatt. A hatóságok azon lehetősége, hogy a jogerős bírósági határozatokat az alkotmánybíróságon támadják meg, jogbiztonsági kérdéseket vet fel. A független intézmények gyengülése és a civil társadalmat érő fokozott nyomás szintén befolyásolja a fékek és ellensúlyok rendszerét – tették hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Vera Jourová közölte, még nem tudja megmondani, hogy mi fog szerepleni az Európai Bizottság elnöke által Orbán Viktor kormányfőnek küldött válaszlevélben, megjegyezte ugyanakkor, Ursula von der Leyen teljes bizalmáról biztosította. Elmondta, a jogállamiság tekintetében aggályosnak tartott tagállamok esetében az Európai Parlament egyes képviselői konkrét cselekvést, büntetőintézkedéseket követelnek. Úgy vélekedett azonban, hogy a szankciók bevezetése nem lehetséges, nem hoz látható eredményt, ezért nem ez a helyes irányba tett lépés. Az Európai Bizottság sosem zárja be kapuit egyetlen tagállam előtt sem a párbeszéd fenntartása érdekében – tette hozzá.
Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS