magyar kormány
Az utóbbi évtizedek talán legsúlyosabb politikai krízise az ukrán-magyar kémügy
Honnan tudhatjuk, hogy az ukrán-magyar kémcsörte valódi bel-és külpolitikai, diplomáciai fenyegetettséget jelent? Egyebek mellett onnan, hogy a hazai balliberális sajtó sunnyog az ügyben, vagy elmaszatolja, vagy egyszerűen hallgat róla, pedig nem csupán azért fontos téma ez, mert a kormánynak az. Azért, mert bár az eddigi hírek szerint mindössze néhány talpast gyűjtöttek be kölcsönösen a magyar és az ukrán hatóságok, a szálak egészen biztosan sokkal magasabbra vezetnek. A kavarás nemcsak Budapestig és Kárpátaljáig ér el, hanem Kijevig és Brüsszelig is. Ez a kémügy a Harmadik Magyar Köztársaság történetének egyik, ha nem a legsúlyosabb krízise. Magyar Péter gyomra nehezen emészti meg Ukrajna tagságának kérdését, de majd a magyar kormány "segít" neki
Az ellenzéki pártok támogatóinak hangulata továbbra sem csitul Ukrajna európai uniós csatlakozása ügyében, noha észérvéket Ukrajna tagságával kapcsolatban nem igen tudnak felsorakoztatni. A fő érv a demokrácia érvényesülése szerte a világon, így keleti szomszédunknál is, a másik - az ellenzék részéről újdonságnak számító - sarokkő pedig a katonai stratégia - lásd Gyurcsány -, amely Magyarországnak nagyobb biztonságot nyújtana az oroszokkal szemben. A Magyar Péter vezette Tisza Párt pedig továbbra sem hajlandó állást foglalni az ügyben, pedig az Európai Néppárt tagjaként - csatlakozásukkal - már elkötelezték magukat Ukrajna EU-tagsága mellett. Helyette marad az egy helyben toporgás, a hazudozás és egy kis taktikai népszavazás belengetése, hogy végre ledobják a vállukról a terhet. Természetesen nem a nép, hanem saját érdekükben, hogy az eddig begyűjtött szavazatok ne váljanak köddé. A magyar kormány pedig elindítja VOKS2025-öt, amely valódi képet ad majd arról, hogy a magyarok körében hányan támogatják keleti szomszédunk uniós tagságát.