Az utóbbi évtizedek talán legsúlyosabb politikai krízise az ukrán-magyar kémügy
Honnan tudhatjuk, hogy az ukrán-magyar kémcsörte valódi bel-és külpolitikai, diplomáciai fenyegetettséget jelent? Egyebek mellett onnan, hogy a hazai balliberális sajtó sunnyog az ügyben, vagy elmaszatolja, vagy egyszerűen hallgat róla, pedig nem csupán azért fontos téma ez, mert a kormánynak az. Azért, mert bár az eddigi hírek szerint mindössze néhány talpast gyűjtöttek be kölcsönösen a magyar és az ukrán hatóságok, a szálak egészen biztosan sokkal magasabbra vezetnek. A kavarás nemcsak Budapestig és Kárpátaljáig ér el, hanem Kijevig és Brüsszelig is. Ez a kémügy a Harmadik Magyar Köztársaság történetének egyik, ha nem a legsúlyosabb krízise.
A kémügy fontosságát már önmagában is jelzi, hogy megjelent a közbeszédben, miközben a hasonló történetek legfeljebb diplomáciai jegyzékek alapján megjelent szűkszavú közleményként érhetik el a nyilvánosságot. Normál esetben, ám a mostani helyzet nem ilyen, ezt pedig bizonyítja, hogy a legmagasabb szinten kezeli a magyar kormányzat. Ha csak annyiról lenne szó, hogy Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok a magyar állam stratégiai fontosságú területeit – például katonai képességek, energetika – megfigyelték, akkor a történet nem szólna ekkorát, kiutasítják őket, a külügy legfeljebb berendel, tiltakozik, oszt' jó napot. Esetünkben azonban konkrét nevek – nem csupán semmitmondó monogramok – hangzottak el hivatalosan. Nem véletlenül, mert sokkal többről van szó, mint ipari kémekről, vagy repülőtéri kukkolókról.
A szálak magasabbra vezetnek, és annak a háttérben sokáig titokban előkészített játszmának a részei, amelynek eredményeképpen látszólag a semmiből felbukkant Magyar Péter, majd a Tisza Párt. És hogy hova vezetett Magyar egyik első külföldi útja? Hát Ukrajnába. Ki segítette a turnét? Az a Tseber Roland, akit kémkedés miatt kiutasítottak Magyarországról, és aki Zelenszkij pártjának tagja. Mit akar Zelenszkij? Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba úgy, hogy aztán az EU beláthatatlan ideig tartsa el, lássa el fegyverekkel országát. Mit NEM akar a magyar kormány? Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba, fegyvereket szállítani Zelenszkijnek, eltartani Ukrajnát egy habókos ideológiai agybaj miatt.
További akciókról egyeztetett kicsi és jóbarátja
Bár Tseber tagadja, hogy Ukrajnának kémkedett volna Magyarország hátrányára, azt már nem tudta letagadni, amit korábban nyilatkozott, amikor azt mondta, további, hazánkat érintő akciókat egyeztetett Magyar Péterrel. Ebből adódhat, hogy az erre hajlamosak összefüggést látnak a Nemzet Hangjának elnevezett adathalász akció egyik beszédes adata, az Ukrajna EU-tagságát kívánatosnak tartó eredmény, és Magyar Péter kijevi egyeztetései között. Annál is inkább komoly lehet az összefüggés, mert a véleménynyilvánító szavazás, a Voks 2025 eredménye várhatóan az lesz, hogy a magyarok nem akarnak egy bandában játszani az ukránokkal.
Kinek az érdeke? Összenő, ami összetartozik
Akkor most nézzük meg azt is, hogy kinek az érdeke gyengíteni a szuverenista magyar kormányt. Ukrajnáé biztosan, hiszen Orbánék világossá tették: megakadályozzák az ukrán tagságot, és kimaradunk a háborúból is. Brüsszelnek érdeke Orbánék gyengítése. A legfőbb érdeke. Vajon van-e összefüggés aközött, hogy a tiszás EP-képviselők kizárólag Magyarország érdekei ellen szavaznak, cserébe a Brüsszelt másokkal együtt uraló, egyértelműen háborúpárti Európai Néppárt ezért nagy becsben tartja őket? Van. A képlet nem olyan bonyolult: a brüsszeli elit érdekelt a háború folytatásában, elhúzódásában, ugyanebben érdekelt Ukrajna elitje, Zelenszkij az Európai Bizottság vezetőjének kabalaállatkája, itthon pedig a tiszások kinyilvánítják, hogy Ukrajnát az EU-ba, de azonnal. Az amúgy mindig, mindent mindennel összemosó hazai balliberális sajtó pedig most igyekszik szétszálazni a történetet, mintha a nyilvánvaló összefüggések nem azok lennének, amik.
Gyurcsányék kémbotrányának nem lett következménye
A kémügy legmagasabb politikai szinten kezelése sejteti, hogy a kormány tudja, újabb és újabb dezinformációs akciókra számít, valószínűleg a kabinet nálunk jobban tudja, hogy ebben a Tisza, Ukrajna és a brüsszeli elit összejátszik, ezt kiolvashatjuk Orbán Viktor pénteki rádióinterjújából is. Azt egyelőre csak remélhetjük, hogy a történetben vélhetőleg ugyancsak érintett Ruszin-Szendi Romulusz esetében indított vizsgálat megállapításait nem titkosítják évtizedekre, és megtudhatjuk, hogy a volt vezérkari főnök a beosztását, a vele szemben támasztott elvárásokat, parancsokat súlyosan megszegve mit is kevert magánakcióival Ukrajnában. Nem szeretnénk még egyszer átélni azt, mint amikor Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt az orosz szolgálatok Budapesten csináltak komplett hülyét a magyar kollégáikból, majd az egész következmények nélkül maradt.
(Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu)
