dezinformáció
Cenzúra a jogállam nevében
Brüsszel fura urai meglehetősen sajátosan értelmezik a sajtószabadság kérdését. Az ő elképzeléseik szerint ugyanis a cenzúra egy jó dolog, hiszen ha betiltják azt, ami ellentmond nekik, akkor biztosan mindenben igazuk lesz.
Tarr Zoltán itthon élteti a dezinformációt, de az EU-ban már fellépne ellene
A tiszás képmutatás újabb bizonyítéka, amikor a párt egyik politikusa egy olyan dologgal szemben lépne fel, amelyet a pártja itthon nemcsak előszeretettel használ, de az adja az éltető erejét is.
Ursula szerint a vidékiek dezinformáltak, és információs sivatagban élnek
A vidékizés Brüsszelben is nagyon megy a haladóknak.
“Az oroszoktól csak az ukránok védenek meg minket” - Dezinformációs kampányfogásokat azonosított a Szuverenitásvédelmi Hivatal
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzést készített az orosz-ukrán háború kapcsán a Magyarországon indított, külföldről finanszírozott dezinformációs kampányokról.
Az utóbbi évtizedek talán legsúlyosabb politikai krízise az ukrán-magyar kémügy
Honnan tudhatjuk, hogy az ukrán-magyar kémcsörte valódi bel-és külpolitikai, diplomáciai fenyegetettséget jelent? Egyebek mellett onnan, hogy a hazai balliberális sajtó sunnyog az ügyben, vagy elmaszatolja, vagy egyszerűen hallgat róla, pedig nem csupán azért fontos téma ez, mert a kormánynak az. Azért, mert bár az eddigi hírek szerint mindössze néhány talpast gyűjtöttek be kölcsönösen a magyar és az ukrán hatóságok, a szálak egészen biztosan sokkal magasabbra vezetnek. A kavarás nemcsak Budapestig és Kárpátaljáig ér el, hanem Kijevig és Brüsszelig is. Ez a kémügy a Harmadik Magyar Köztársaság történetének egyik, ha nem a legsúlyosabb krízise.
Magyar B. Tamás: az oroszok nem határidőket, hanem célokat tűznek ki a háború megnyerése érdekében | Karantén extra
A Karantén rendhagyó adással jelentkezik, hiszen Magyar B. Tamással, az orosz-ukrán háború egyik mértékadó haditudósítójával beszélgettünk. Tamás rövid idő alatt közel 20 ezer feliratkozót gyűjtött a Youtube-csatornáján teljesen organikusan, mindenféle hirdetés nélkül, ami nem volt másnak köszönhető, mint az abszolút hitelességre törekvő munkájának. Aki Fronthelyzet című műsorát nézi, szinte a leggyorsabban találkozhat az orosz-ukrán háború legfrissebb és legfontosabb eseményeivel. Magyar B. Tamás orosz és ukrán forrásokból egyaránt tájékozódik, a tényeket tartja a legfontosabbnak munkája során, nem a politikai felhangot, hiszen a harctéri események önmagukért beszélnek. A beszélgetésben szóba kerül a dezinformációs hadviselés, a rengeteg – magát szakértőnek nevező – propagandista, aki vágyvezérelt harctéri hamisítványokkal tömi az emberek fejét. Magyar B. Tamás igyekszik legalább 3-4 forrásból ellenőrizni az adott harctéri eseményt, hogy minél kevesebb hibázási lehetőségbe fusson bele, valamint tisztába teszi a háborúban részt vevő fegyvereket és jelentőségüket, hiszen ezzel is sokat trükköznek a dezinformátorok. Tamás Szevasztopolból készíti a műsorát, munkája miatt Budapest és a krími város között ingázik, arcát azonban családja biztonsága miatt egyelőre nem vállalja, hiszen manapság az is bűn a nemzetközi hírtérben, ha valaki igyekszik igazat mondani. Nézzétek meg a Karantén extrát, megéri!
Mégis kinek hazudott (felfelé) a leváltott ukrán főparancsnok? – Pavljuk fizeti meg a béke árát
A nyílt és az euroatlanti tömeg(félre)tájékoztatás szabályainak megfelelő források meglehetősen semmitmondóan számoltak be Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának leváltásáról. Zelenszkij elnök valami újat, valami mást, valami modernebbet akar látni, nem orosz előretöréseket és az ukrán erők utánpótlási problémáit a keleti fronton. Kevésbé nyílt források viszont arról beszélnek, hogy Pavljuk „hazudott” a „feletteseinek”, olyan sikerekről mesélt nekik, melyek nem léteztek, a terepasztalon oda helyezett alakulatokat, ahonnan rég kiverték őket, emiatt rengeteg hibás döntés született a csatatéren. Nos, a hazugság és a felettesek nem véletlenül szorultak idézőjelek közé: Pavljuknak hivatalosan csak Zelenszkij és Szirszkij a főnöke, a hazugságok pedig inkább közösen születtek.
Ajánljuk még
Sallaiéké az előny, de nincs lefutva a „magyaros” párharc! - Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő: Galatasaray–Liverpool 1–0 (1–0)
A korai gól győzelmet ért a törököknek.
Célegyenesbe fordulva, avagy egy hónap múlva választunk
Remek meccsen nyert a címvédő, és élre állt a tabellán - Labdarúgó NB I: Nyíregyháza–Ferencváros 1–3 (1–2)
A hajrában biztosította be győzelmét a címvédő Nyíregyházán.
Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.
