dezinformáció
Cenzúra a jogállam nevében
Brüsszel fura urai meglehetősen sajátosan értelmezik a sajtószabadság kérdését. Az ő elképzeléseik szerint ugyanis a cenzúra egy jó dolog, hiszen ha betiltják azt, ami ellentmond nekik, akkor biztosan mindenben igazuk lesz.
Tarr Zoltán itthon élteti a dezinformációt, de az EU-ban már fellépne ellene
A tiszás képmutatás újabb bizonyítéka, amikor a párt egyik politikusa egy olyan dologgal szemben lépne fel, amelyet a pártja itthon nemcsak előszeretettel használ, de az adja az éltető erejét is.
Ursula szerint a vidékiek dezinformáltak, és információs sivatagban élnek
A vidékizés Brüsszelben is nagyon megy a haladóknak.
“Az oroszoktól csak az ukránok védenek meg minket” - Dezinformációs kampányfogásokat azonosított a Szuverenitásvédelmi Hivatal
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzést készített az orosz-ukrán háború kapcsán a Magyarországon indított, külföldről finanszírozott dezinformációs kampányokról.
Az utóbbi évtizedek talán legsúlyosabb politikai krízise az ukrán-magyar kémügy
Honnan tudhatjuk, hogy az ukrán-magyar kémcsörte valódi bel-és külpolitikai, diplomáciai fenyegetettséget jelent? Egyebek mellett onnan, hogy a hazai balliberális sajtó sunnyog az ügyben, vagy elmaszatolja, vagy egyszerűen hallgat róla, pedig nem csupán azért fontos téma ez, mert a kormánynak az. Azért, mert bár az eddigi hírek szerint mindössze néhány talpast gyűjtöttek be kölcsönösen a magyar és az ukrán hatóságok, a szálak egészen biztosan sokkal magasabbra vezetnek. A kavarás nemcsak Budapestig és Kárpátaljáig ér el, hanem Kijevig és Brüsszelig is. Ez a kémügy a Harmadik Magyar Köztársaság történetének egyik, ha nem a legsúlyosabb krízise.
Magyar B. Tamás: az oroszok nem határidőket, hanem célokat tűznek ki a háború megnyerése érdekében | Karantén extra
A Karantén rendhagyó adással jelentkezik, hiszen Magyar B. Tamással, az orosz-ukrán háború egyik mértékadó haditudósítójával beszélgettünk. Tamás rövid idő alatt közel 20 ezer feliratkozót gyűjtött a Youtube-csatornáján teljesen organikusan, mindenféle hirdetés nélkül, ami nem volt másnak köszönhető, mint az abszolút hitelességre törekvő munkájának. Aki Fronthelyzet című műsorát nézi, szinte a leggyorsabban találkozhat az orosz-ukrán háború legfrissebb és legfontosabb eseményeivel. Magyar B. Tamás orosz és ukrán forrásokból egyaránt tájékozódik, a tényeket tartja a legfontosabbnak munkája során, nem a politikai felhangot, hiszen a harctéri események önmagukért beszélnek. A beszélgetésben szóba kerül a dezinformációs hadviselés, a rengeteg – magát szakértőnek nevező – propagandista, aki vágyvezérelt harctéri hamisítványokkal tömi az emberek fejét. Magyar B. Tamás igyekszik legalább 3-4 forrásból ellenőrizni az adott harctéri eseményt, hogy minél kevesebb hibázási lehetőségbe fusson bele, valamint tisztába teszi a háborúban részt vevő fegyvereket és jelentőségüket, hiszen ezzel is sokat trükköznek a dezinformátorok. Tamás Szevasztopolból készíti a műsorát, munkája miatt Budapest és a krími város között ingázik, arcát azonban családja biztonsága miatt egyelőre nem vállalja, hiszen manapság az is bűn a nemzetközi hírtérben, ha valaki igyekszik igazat mondani. Nézzétek meg a Karantén extrát, megéri!
Mégis kinek hazudott (felfelé) a leváltott ukrán főparancsnok? – Pavljuk fizeti meg a béke árát
A nyílt és az euroatlanti tömeg(félre)tájékoztatás szabályainak megfelelő források meglehetősen semmitmondóan számoltak be Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának leváltásáról. Zelenszkij elnök valami újat, valami mást, valami modernebbet akar látni, nem orosz előretöréseket és az ukrán erők utánpótlási problémáit a keleti fronton. Kevésbé nyílt források viszont arról beszélnek, hogy Pavljuk „hazudott” a „feletteseinek”, olyan sikerekről mesélt nekik, melyek nem léteztek, a terepasztalon oda helyezett alakulatokat, ahonnan rég kiverték őket, emiatt rengeteg hibás döntés született a csatatéren. Nos, a hazugság és a felettesek nem véletlenül szorultak idézőjelek közé: Pavljuknak hivatalosan csak Zelenszkij és Szirszkij a főnöke, a hazugságok pedig inkább közösen születtek.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
