Készül a woke Magyarország? - Az új egyházügyi államtitkárunk szerint az úrnapi körmenet károsabb a gyerekeknek, mint a Pride
LMBTQ-sztárokkal leszünk elárasztva
Fotó: Koszticsák Szilárd
Lelkes és hű olvasónk emlékezhetnek rá, hogy mi már évekkel ezelőtt is arról írtunk és beszéltünk itt a PS-en, hogy a haladó Nyugaton épp veszi át az egyház helyét és feladatát a woke-ideológia. A szivárványos propaganda ugyanis Nyugaton bekerült a templomokba és az iskolákba is, ahol hittan helyett a legkisebbeknek már azt kellett tanulnia és látnia, hogy felnőtt emberek kivel, miért és hogyan - milyen nemi szervvel- szeretnek közösülni és, hogy ezt miért kell nekik kötelezően csodálatosnak tekinteni. A haladó Nyugaton az egyház szerepét - ami ugye értékalapú közösség, hit, elvek és gondolatok tárháza évezredek óta - teljesen tudatos és rendkívül agresszív folyamat során vette át a woke, avagy az embereket kizárólag külső tulajdonságok alapján értékelő, sokszor a mentális zavarokra építő, valamint néhány esetben a szexuális devianciákat (például pedofília) is elfogadó ideológia. Jaj nekünk, ha ez a folyamat Magyarországon is beveri a templomaink és a gyerekszobák ablakait.
Történt ugyanis, hogy a Pride mellett tartott kortesbeszédet egy tavaly nyáron adott interjújában Heidl György filozófiatörténész, aki a Magyar Hang információi szerint egyházügyi államtitkár lehet Tarr Zoltán minisztériumában, mivel az egyházakkal kapcsolatos ügyek a Tarr vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztériumhoz tartoznak az új kormányzati struktúrában. Készül a woke Magyarország?
Heidl György filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának volt dékánja, évekig tanult a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemen (CEU). 1997-ben az amerikai–magyar milliárdoshoz szorosan kötődő intézményben szerezte meg a második diplomáját, majd PhD-fokozatot is szerzett a Soros-féle intézményben.
Egy 2017-es posztjában egyetemével kapcsolatban így írt: „Soha, egyetlen hazai tudományos intézménytől nem kaptam annyit, mint a CEU-tól. Szent Ágoston életművét, a keresztény teológiai és filozófia hagyományt kutattam, és igen, Soros-ösztöndíj segített abban, hogy akkor már (még) három gyermekkel albérletet találjak Budapesten, nemzetközi konferenciákra jussak ki, és három hónapot tölthessek az Istituto Patristico Augustinianum-ban, a pápai Lateráni Egyetem azon intézményében, amely máig a patrisztikai (ókeresztény teológusok életműve) kutatások élvonalába tartozik, és katolikus teológusokat képez.” Heidl a Pride körül akkoriban kialakult „balhéről” a Válasz Online-nak nyilatkozott. Elmondta akkor, hogy az intézkedés „a törvényszöveg szerint is egyértelműen egy célnak van alárendelve: annak, hogy a gyerek szellemi, testi, erkölcsi fejlődését biztosítsuk.”
Woke Magyarország: inkább a Pride, mint az úrnapi körmenet?
Emiatt állítása szerint „a gyülekezési jogot tovább is lehet korlátozni, elég tág fogalom ugyanis a gyermek »testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődése« és annak veszélyeztetése” – és ebbe gyakorlatilag bármi beletartozhat, „de katolikusként nekem az úrnapi körmenet ugrott be elsőként.”
Meglátása szerint könnyedén be lehetne a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva tiltani az úrnapi körmenetet:
Az Úrnapját a katolikus egyházban a pünkösd utáni második héten ünneplik, középpontjában az eucharisztia tisztelete áll, amely a katolikus hagyomány szerint valóságos jelenlét, Krisztus teste és vére az oltáriszentségben. Az egyház az ünnep részeként körmeneteket tart közterületeken, mint húsvétkor.
Nem tartalmában akarom a Pride-hoz hasonlítani, félreértés ne essék, de a törvényi szabályozás alapján könnyedén be lehetne tiltani ezt is.”
Az indoklása szerint „a magyar református egyház alapvető hittételeit tartalmazó dokumentumában, a Heidelbergi Kátéban az áll, hogy a »pápista mise kárhozatos bálványimádás«. Noha 2012-ben volt zsinati vita arról, hogy az új fordításban ezt a pontot, a 80. kérdést legalább meg kellene jegyzetelni, elmondva, hogy ez az eredeti szövegben nem is szerepelt, csak III. Frigyes pfalzi választófejedelem nyomására került bele, a zsinat nagy többséggel még ennyi betoldást sem engedett.
Eszerint sokan úgy vélik, hogy az úrnapi körmeneten, közterületen kárhozatos bálványimádás valósul meg, és hát mi lehetne egy gyerek számára károsabb, mint maga a kárhozat? Az örök kárhozatot hozó gyakorlat propagálása veszélyesebb a lelki, szellemi, érzelmi épségre, mint egy Pride-felvonulás.”
Tarr Zoltán miniszter jelöltje, a leendő egyházügyi államtitkárunknak tehát sikerült arra a következtetésre jutnia, hogy az úrnapi körmenet - a kárhozatos bálványimádás miatt, amely kapcsán fogadjunk, hogy tízből tíz kisgyermeknek semmiféle gondolat nem jut eszébe - károsabb, mint fecskében vonagló pocakos felnőtt férfiakat nézni a nyílt utcán. Heidl György hosszas és alapos levezetése ugyanakkor csak fényes máz azon a romlott almán, ami azt vetíti előre, hogy a magyaroknak fel kell készülnie a legrosszabbra. Arra, hogy az elkövetkezendő időszakban a felszínesség, a gőg, a belső ürességet és a külső túlzott díszítést támogató woke borzalom előtérbe fog kerülni az értékek a hit és az ember gazdag lelkének táplálása és támogatása kárára. Nehéz időszak lesz, mert egyre inkább bizonyosodik be, hogy sötét bibliai időket élünk. Ezek az arcok azonban egy dolgot nem tudnak: a hit erős és örök, az egyház értékeiben hívő keresztény emberek pedig mindig erősebbek és kitartóbbak lesznek, mint a kisbugyiban vonagló üres és beteg lelkű hitetlenek. Ezt pedig be is fogjuk bizonyítani.
