Pesti Srácok

Fájó és önmagán túlmutató kudarc: elbukta a vb-selejtezőt a férfi kézilabda-válogatott

Fájó és önmagán túlmutató kudarc: elbukta a vb-selejtezőt a férfi kézilabda-válogatott

Nem várt pofont kapott férfi válogatottunk a kézilabda világbajnoki selejtezőn. A Szerbia ellen megvívott kétmérkőzéses párharcban ugyanis déli szomszédunk bizonyult jobbnak, amelynek révén könnyen elképzelhető, hogy hosszú évek után nem lesz ott csapatunk a legrangosabb seregszemlén. A bajt tovább tetézi, hogy ezzel komoly veszélybe került a 2028-as olimpiai részvételünk is.

Aligha vitatható, hogy az elmúlt években felszállóágba került a magyar férfi kézilabda-válogatott. Bár 2020-ban nem sikerült kivívni az olimpiai részvételt, így a tokiói játékokról lemaradtunk, ezt a mélypontot egyértelmű felemelkedés követte. A 2021-es egyiptomi világbajnokság ötödik helyezése, még Gulyás István irányításával minden idők harmadik legeredményesebb szereplése volt, majd a csalódást keltő hazai Eb-t követően Chema Rodríguez lett a válogatott kapitánya.

Chema Rodriguez a VB-re tartó csapat élén
Chema Rodriguez a VB-re tartó csapat élén

A spanyol mester kiváló légkört alakított ki a válogatott háza táján, ami eredményekben is megmutatkozott. Onnantól kezdve valamennyi világversenyen a legjobb tíz közé kerültünk, és ami a legnagyobb öröm volt, hogy Lékaiék 2012 után ismét megszerezték az olimpiai kvótát is, így utazhattak Párizsba. Mindez egyértelműen igazolta, hogy a magyar férfiválogatott ott van a világ közvetlen elitjében, hiszen ebben a rendkívül kiegyensúlyozott mezőnyben minden világversenyre kvalifikálni és azokon folyamatosan bekerülni a legjobb tízbe, több, mint megsüvegelendő eredménysor.

Mivel ezzel egyidejűleg Chema Rodríguez és stábja elkezdett levezényelni egy generációváltást is, és egyre több fiatalt igyekeztek beépíteni a csapatba, egyértelműnek tetszett, hogy a következő években nem kell visszaeséstől tartani, sőt, inkább további előrelépésben reménykedtünk, amelynek során közelebb kerülhetünk az érmekhez a világversenyeken.

A válogatott az összecsapás előtt
A válogatott az összecsapás előtt

Ilyen előzmények után bizakodva vártuk a Szerbia elleni vb-selejtezőt, amely bár keménynek ígérkezett, de semmiképpen sem vereséggel kecsegtetőnek. Noha a délszlávok hagyományosan jók minden labdával űzött csapatsportágban, észrevehető, hogy az elmúlt években a szerb kézilabda kevésbé volt képes eredményes játékra. Emiatt csapatunkat esélyesebbnek éreztük a két válogatott vb-selejtezős párharca előtt.

Az első mérkőzésre Nisben került sor. Talán a csarnok fergeteges hangulata tette, mindenesetre tompábban kezdett és sokáig gyengébben játszott csapatunk, mint ahogyan azt megszoktuk és ez annak ellenére is meglátszott az eredményen, hogy a szerbek is láthatóan idegesen kézilabdáztak. Az első félidő derekáig fej-fej mellett haladt a két csapat, ám a félidőre elég nagy, hatgólos előnyt épített fel Szerbia. A második játékrészben ezt az előnyt döntően tartani is tudták, viszont a mérkőzés végére – éppen a legjobbkor – sikerült felzárkózni és végül egy ledolgozható, kétgólos hátránnyal (29–31) várhattuk a hazai visszavágót.

Ligetvári Patrik védekezik
Ligetvári Patrik védekezik

A Veszprémben megrendezett második selejtezőn zsúfolt ház előtt azonban annyiból megismétlődött a forgatókönyv, hogy nekünk sikerült előnybe kerülni, amellyel nem csupán ledolgoztuk hátrányunkat, de egy-két góllal mi álltunk továbbjutásra is. Ám sajnos, amiként Nisben mi, úgy Veszprémben a szerbek hajráztak jobban és végül számukra üdvözítő, vb-részvételt érő eredményt sikerült kicsikarniuk, mert bár egy góllal nyerni tudtunk (31-30), összesítésben így is mi maradtunk alul.

Amint azt a két meccs végeredménye mutatja, egyenlő erők küzdelmét hozta a magyar és a szerb válogatott párharca, azonban vereségünk sajnos túlmutat egy szimpla elbukott párharcon. Nem csupán arról van ugyanis szó, hogy két meccsen összesítésben egy góllal alulmaradtunk riválisunkkal szemben, hanem arról is, hogy ezzel lemaradhatunk a világbajnokságról. A feltételes módban történő megfogalmazás oka az, hogy a nemzetközi szövetség két szabadkártyát is kioszt a selejtezőkből nem kijutó válogatottak között, akik aztán így mégis ott lehetnek a vb-n. Amint azt a szövetség elnöke, Ilyés Ferenc bejelentette, mi is megpályázzuk az egyik szabadkártya elnyerését, ám egyáltalán nem biztos, hogy végül azt nekünk is adják majd.

Bánhidi Bence kapuradobása
Bánhidi Bence kapuradobása

Tovább tetézi a bajt, hogy elsődlegesen a jövő januári világbajnokság kvalifikál a 2028-as Los Angeles-i olimpiai játékokra, ami alapján igen csekéllyé válik annak esélye, hogy férfi kézilabda-válogatottunk Párizs után ismét ott legyen az ötkarikás játékokon. Látható tehát, hogy ez a kudarc komoly mellékhatásokkal is jár.

Úgy a szövetség, mint a csapat vezetésének dolga lesz, hogy elérje: fiatal és reményteljes válogatottunk számára minél kisebb törést jelentsen az, ha végül a jövő évi vébéről és a két év múlva rendezendő olimpiáról is lemaradunk. Addig pedig marad a bizakodás abban, hátha mégis megkapjuk a nemzetközi szövetség világbajnoki szabadkártyáját…

Vezető kép: a Magyar Kézilabda Szövetség hivatalos Facebook-oldala

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.