kémügy
Az utóbbi évtizedek talán legsúlyosabb politikai krízise az ukrán-magyar kémügy
Honnan tudhatjuk, hogy az ukrán-magyar kémcsörte valódi bel-és külpolitikai, diplomáciai fenyegetettséget jelent? Egyebek mellett onnan, hogy a hazai balliberális sajtó sunnyog az ügyben, vagy elmaszatolja, vagy egyszerűen hallgat róla, pedig nem csupán azért fontos téma ez, mert a kormánynak az. Azért, mert bár az eddigi hírek szerint mindössze néhány talpast gyűjtöttek be kölcsönösen a magyar és az ukrán hatóságok, a szálak egészen biztosan sokkal magasabbra vezetnek. A kavarás nemcsak Budapestig és Kárpátaljáig ér el, hanem Kijevig és Brüsszelig is. Ez a kémügy a Harmadik Magyar Köztársaság történetének egyik, ha nem a legsúlyosabb krízise.Ezt mondta a honvédelmi miniszter a kémügyről és a volt vezérkari főnökről
Nem a magyar érdekeket képviselte Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként a NATO és az Európai Unió vezérkarfőnöki ülésein - mondta a kémügy, és az ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági bizottási ülés kapcsán a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerda este a köztelevízióban a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén elhangzottak kapcsán beszélt az ukrán dezinformációs titkosszolgálati akcióról és a jelek szerinti magyar résztvevőkről.Dezinformációs hadviselés a kárpátaljai állítólagos kémügy, ami a közvetlen tárgyalások megakadályozását célozta
Egyre több biztonságpolitikai elemző osztja azt a nézetet, hogy dezinformációs hadviselés része a kárpátaljai állítólagos kémügy, ami a közvetlen tárgyalások megakadályozását célozta. A nyelvhasználatról hétfőre tervezett ukrán - magyar egyeztetést a történtek után lemondta a magyar fél. A "kémbotrány" három szereplőjéről pedig olyan ukrán blogger oszt meg naponta személyes adatokat, aki minden bizonnyal az ukrán titkosszolgálatól kapja első kézből az információkat. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága szerdán napirendre tűzi az ukrán kémbotrány megvitatását.Kocsis Máté a PS-nek: "Bárhogy zsarolnak, fenyegetőznek, a gyermekvédelmi törvény marad" (Videó)
"Amíg az országnak nemzeti kormánya van, a gyermekvédelmi törvény biztosan marad, mert a gyermekek védelmét mindennél fontosabbnak tartjuk, és azért is, mert annak elfogadása nemzeti hatáskör. Szuverenitás-kérdés is. Ha az unió azt gondolja, hogy ilyen lopakodó módszerekkel, zsarolással, hasonló módszerekkel újabb hatásköröket tud majd elvonni a tagállamoktól, akkor rossz úton jár. Ez az unió szétverésének a legrövidebb útja" – mondta a PestiSrácoknak adott interjúban Kocsis Máté annak kapcsán, hogy rögtön két kötelezettségszegési eljárást is kapott Magyarország a nyakába, amiért a kormány egy olyan törvényt alkotott, amely a nyugaton egyre erőszakosabban terjesztett LMBTQ-propagandát távol akarja tartani az oktatás-nevelési intézményektől. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy méltánytalan, jogtalan és primitív hozzáállás az uniós források megvonásával zsarolni, Brüsszel pedig pontosan ezt teszi. Kocsis Mátét az Európában egyedülálló gyermekvédelmi törvény céljain és gyakorlati alkalmazásán, valamint az újabb nemzetközi irányított támadás hullámokon túl napjaink aktuális botrányairól is kérdeztük. A legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője az Anonymous-, illetve most már Cseh Katalin-ügyet úgy kommentálta, hogy az nemcsak az EP-képviselőnek és pártjának, a Momentumnak, hanem az egész hazai baloldalnak és az Európai Uniónak is roppant kínos lehet. Láttunk már olyat – utalt az ALTUS-ügyre –, hogy a baloldal politikai érdekérvényesítő képességét Brüsszelből erősítik, ha kell, pénzzel. "Itt az újabb bizonyíték, hogy Brüsszel az adófizetők közös pénzén baloldali politikát finanszíroz" – fogalmazott Kocsis Máté. A politikus a balliberális sajtó által az évszázad világbotrányának tartott kémügyre pedig azt mondta: egyes újságírók szerinte túl sok krimit néznek...Kiszolgáltatták hazánkat az oroszoknak, mégis sokmilliós kártérítést kap Gyurcsány titkosszolgálatának főnöke
Nyolcmillió forintot ítélt meg jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. Emlékezetes, az ügyészség szerint a kémügy vádlottai kiszolgáltatták hazánkat az orosz titkosszolgálatnak azzal, hogy beengedték az oroszokat a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) épületébe, amivel felbecsülhetetlen károkat okoztak. Azt még a bíróság sem vitatta, hogy az oroszok besétálhattak az NBH épületébe és ott poligráfiás vizsgálatokat végezhettek a magyar titkosszolgálat emberein, csak a bíró szerint ez nem merítette ki a kémkedés bűncselekményét.Elképesztő: Gyurcsány szerint nem kerültek bizalmas adatok orosz kézbe, az egykori NBH-főnök pedig csak "ügyetlen" volt (videó!)
Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak „elügyetlenkedett” valamit – így bagatellizálta el a kémügyet néhány évvel ezelőtt egy interjúban Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.Feloldják a Gyurcsány-kormány alatti kémügy titkosítását – Mit kereshettek oroszok a magyar elhárításnál?
Rövidesen megismerheti a közvélemény, hogy miről is szólt az úgynevezett kémügy, miután megkezdődött a titkosított iratok minősítésének felülvizsgálata – tudta meg a Magyar Idők. Hamarosan kiderülhet tehát, hogy pontosan mit is műveltek az orosz titkosszolgák a Gyurcsány-kormány idején a polgári elhárításnál.Felmentették az egyik legbizarrabb hazai kémper vádlottjait
Felmentette szerdán a Fővárosi Törvényszék annak a kémügynek a két vádlottját, akiket az ügyészség azzal vádolt, hogy az Egyesült Államoknak kémkedtek egy Birodalom nevű társaság tagjaiként. A bíróság álláspontja szerint a szervezet valójában egy baráti társaság, nem pedig egy kémhálózat, a vádiratban szereplő cselekmények pedig nem minősíthetők kémkedésnek – írta az Index.Meghekkelt bizonyíték? - Még nem tisztázott, ki férhetett hozzá a kémügyben lefoglalt adathordozóhoz
A Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályán szolgálatot teljesítő rendőrtisztek meghallgatásával folytatódott az a per, amiben kémkedéssel, hírszerzéssel vádol az ügyészség két férfit, akik a gyanú szerint a Svájci Alapnak, az IMF -nek és a Pentagonnak folytattak hírszerzést egy Birodalom nevű szervezetben. A szeptember 6-i tárgyaláson nem volt egybehangzó a rendőrtisztek, nyomozók beszámolója arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeltek egy bűnjelet, egy adathordozót, azt hogyan tárolták. Az is izgalmas kérdéseket vet fel, hogyan is tudták a rendőrök a nyomozást elrendelő napon írt jelentésben felvázolni a komplett kémsztorit.Ajánljuk még