Pesti Srácok

Kémügy - Holnapig döntenek Holló István letartóztatásáról

Kémügy - Holnapig döntenek Holló István letartóztatásáról
Holló István (hírTV videógreb)

Legkésőbb holnapig döntenie kell a Fővárosi Törvényszék illetékes nyomozási bírójának Holló István letartóztatásának meghosszabbításáról, vagy a letartóztatás megszüntetéséről, illetve más kényszerintézkedésről. Holló István kémügye továbbra is napirenden van.

Legkésőbb holnapig döntenie kell a Fővárosi Törvényszék illetékes nyomozási bírójának Holló István a november 21-én lejáró letartóztatásának meghosszabbításáról, vagy a letartóztatás megszüntetéséről, illetve más kényszerintézkedésről. A Holló István -kémügy továbbra is napirenden van.

Holló István - kémügy: a gyanúsított elhagyja a Budai Központi Kerületi Bíróságot (hírTV videógreb)

Mi történt a Holló István kémügyében?

Holló István kémügyének gyökerei 2025 májusára nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kémkedés gyanújával őrizetbe vette az ukrán állampolgárságú férfit A gyanú szerint Holló az ukrán katonai hírszerzés megbízásából gyűjtött érzékeny információkat Magyarország hadseregéről, energetikai rendszeréről, valamint a hadiiparáról. A Terrorelhárítási Központ (TEK) közreműködésével idegenrendészeti őrizetbe került, majd a Fővárosi Főügyészség indítványára a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte a letartóztatását, indokolva a szökésveszéllyel és a bizonyítékok megóvásával. 

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után részletezte: 

Holló István – neve ellenére ukrán nemzetiségű – hosszú ideje a magyar elhárítás látókörében volt, és szoros kapcsolatot ápolt honvédelmi és politikai körökkel. A gyanúsított állítólag ukrán fegyver- és lőszerigényekkel összefüggő egyeztetéseket folytatott egykori magas rangú honvédelmi vezetőkkel, ami árulás gyanúját veti fel.  

Ez a bejelentés azonnal diplomáciai vihart kavart: Magyarország kiutasított két ukrán diplomatát, Ukrajna pedig viszonozta a lépést. 

Első meghosszabbítás

A kezdeti 30 napos letartóztatás után, június elején a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, így Holló további hetekig rács mögött maradt. Ez a döntés a bizonyítékok súlya miatt született, hangsúlyozva a nemzetbiztonsági kockázatot.  

Júliusban a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) három hónappal, szeptember 21-ig hosszabbította meg a kényszerintézkedést, amit a másodfokú bíróság is jóváhagyott. A végzés végleges, és egyértelműen jelzi, hogy a nyomozók elegendő anyagot gyűjtöttek a letartóztatáshoz. 

Ebben az időszakban merült fel Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi tanácsadója neve. A sajtóhírek szerint Holló kétszer találkozott vele társaságban, amit Ruszin-Szendi elismert, de tagadta a minősített információk átadását. Ez a szál tovább fűszerezi Holló István kémügyének politikai dimenzióját, hiszen érinti a magyar védelmi szektor érzékeny pontjait.

November 21-ig tart a letartóztatás

Szeptember végén a bíróság újabb két hónappal meghosszabbította Holló István előzetes letartóztatását, így november 21-ig biztosan börtönben marad.  A döntést a Fővárosi Törvényszék hozta. Indokolásul a folyamatos nyomozást és a további bizonyítékok begyűjtését említik, beleértve Holló ungvári kötődését.  Szakértők szerint ez a meghosszabbítás azt jelzi, hogy az ügy vádemelés felé halad. 

A kémkedés bűntette – a Büntető Törvénykönyv szerint – akár 24 év fegyházbüntetéssel is járhat, különösen, ha haditechnikai elemek is érintettek.  A NNI és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) együttműködése kulcsfontosságú, hiszen Holló tevékenysége a gyanú szerint nem csupán információszerzésre, hanem aktív hírszerzésre terjedt ki.

Politikai visszhangok

Az ukrán kémbotrány nem csupán jogi, hanem diplomáciai ügy is. 

Szijjártó Péter külügyminiszter a kiutasítások után hangsúlyozta: Magyarország védi szuverenitását. Ukrajna részéről Andrij Szibiha külügyminiszter reagált, de a viszony továbbra is feszült.  Itthon a Tisza Párt visszautasítja a vádakat, Magyar Péter pedig Holló NER-kapcsolataira utalt, ami újabb vitákat szült.

Ruszin-Szendi ellen két feljelentés is született, ami összekapcsolódik a fegyverbeszerzési botránnyal.  A közvélemény megosztott: egyesek árulásként, mások politikai manőverként látják az ügyet. Friss felmérések szerint a magyarok hatvankéz százaléka aggódik a nemzetbiztonság miatt hasonló esetekben.

Mi várható a kémügyben?

A letartóztatás újabb meghosszabbítása valószínű, ám váratlan döntés is születhet. A nyomozás nyílt szakaszba léphet, ahol további tanúk kihallgatása és bizonyítékok nyilvánossá tétele jöhet. 

Szakértők, mint Resperger István ezredes, arra figyelmeztetnek: ez az ügy rávilágít a háborús Európában rejlő kockázatokra, és sürgetik a védelmi szektor átláthatóságát. 

A gyanú: ukrán katonai hírszerzésnek továbbított adatokat a Magyar Honvédség készleteiről és a magyar hadiiparról (Kocsis Máté, Nemzetbiztonsági Bizottság, 2025. május).

Következmények eddig:

•  2 ukrán diplomata kiutasítása Magyarországról

•  2 magyar diplomata kiutasítása Ukrajnából

Letartóztatás: három lehetséges kimenetel:

  1.   Újabb meghosszabbítás (leggyakoribb hasonló ügyekben)
  2.   Lakhelyelhagyási tilalom, vagy bűnügyi felügyelet
  3.   Szabadlábon védekezés (rendkívül valószínűtlen)

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.