Ha kém, ha nem kém, az ukrán Holló István szeptember 21-ig letartóztatásban marad
Szeptember 21-ig letartóztatásban marad Holló István ukrán állampolgár, akinek hétvégén hosszabbították meg újabb három hónappal a legszigorúbb kényszerintézkedését. Holló a megalapozott gyanú szerint Ukrajnának kémkedett Magyarországon.
Ha kém, ha nem kém, Holló István ukrán állampolgár szeptember 21-ig letartóztatásban marad, miután hétvégén meghosszabbították a legszigorúbb kényszerintézkedést ellene. Holló a megalapozott gyanú szerint Ukrajnának kémkedett, Magyarország hadseregének és energetikai rendszerének megismerésére vonatkozó aktív hírszerző tevékenységet folytatott hazánkban.
A hírt elsőként a Magyar Nemzet közölte.
Hollót május 21-én tartóztatta le az illetékes nyomozási bíró a kémkedés gyanúja miatt őrizetbe vett Holló Istvánt. A neve ellenére színtiszta ukrán férfit Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nevezte meg május 20-án a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után. Eszerint Holló István magyarországi tevékenysége során az ukrán katonai hírszerzéssel együttműködve Magyarország hadseregének és energetikai rendszerének megismerésére vonatkozó aktív hírszerző tevékenységet folytatott.
A letartóztatás indoklásában olvasható:
"A rendelkezésre álló adatok alapján az ukrán állampolgárságú terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy az ukrán katonai hírszerző szolgálat megbízásából Magyarországon olyan tevékenységet végzett, amely – bizonyítottság esetén – kimeríti a kémkedés, valamint a haditechnikai termékkel való visszaélésre irányuló előkészület bűntettét."
Az ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében indítványozta a terhelt letartóztatását.
A bíróság megítélése szerint a bűncselekmény megalapozott gyanúját a feljelentés és mellékletei, a kutatásról és lefoglalásról készült jegyzőkönyv, a lefoglalt adathordozók tartalmának elemzése, a feljegyzések, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szaktanácsadói véleményei stb. alátámasztják, így a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének általános feltétele esetében aggálytalanul fennáll.
Indokolásában a bíróság fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a megalapozott gyanú nem a „bizonyított bűnösség” szintje, hanem annál alacsonyabb, puszta valószínűségként írható le! A nyomozási bíró a vádemelés előtt a rendelkezésére álló bizonyítékokat csak korlátozott mértékben értékelheti, vizsgálódásának célja a közölt gyanú keretei között az arról történő állásfoglalás, hogy a gyanú szerinti bűncselekmény megtörtént-e és annak elkövetése valószínűsíthetően a terhelthez köthető-e.
A jelen ügyben a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények közül az egyik jelentős tárgyi súlyú, az bizonyítottság esetén 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, azonban a halmazati büntetéskiszabási szabályokra figyelemmel a szankció akár 12 évig tartó szabadságvesztés is lehet. Ez az időtartam nem hagyható figyelmen kívül az elérhetetlenné válás veszélyének vizsgálatakor.
Az előbbi megállapítást az tölti meg tartalommal, hogy a terhelt személyi körülményei számos bizonytalanságot rejtenek magukban. Így például az, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított külföldi állampolgár, Magyarországon bejelentett lakó- és tartózkodási helye az elfogását megelőzően nem volt, tényleges tartózkodási helye csak a nyomozó hatóság adatszerző tevékenységének eredményeként nyert megállapítást.
Kocsis Máté május 20-án hangsúlyozta:
Holló kapcsolati rendszerében számos, a magyar politikai életben aktív szereplő megtalálható.
A feléjük kifejtett aktivitása a klasszikus befolyásoló ügynök tevékenységeként írható le, aki azzal a céllal folytatja a tevékenységét, hogy Magyarország nemzetközi megítélését negatív irányba befolyásolja, illetve azzal a céllal folytatja a tevékenységét, hogy a magyar kormány külső nyomásra változtasson az Ukrajnával kapcsolatos álláspontján
- ismertette a frakcióvezető.
