Elképesztő: Gyurcsány szerint nem kerültek bizalmas adatok orosz kézbe, az egykori NBH-főnök pedig csak "ügyetlen" volt (videó!)
Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak „elügyetlenkedett” valamit – így bagatellizálta el a kémügyet néhány évvel ezelőtt egy interjúban Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Galambos Lajos volt NBH-vezér, aki az ügyészség vádirata szerint beengedte az orosz titkosszolgálatokat a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) épületébe, ezzel súlyos, helyrehozhatatlan károkat okozva Magyarországnak, csupán valamit „elügyetlenkedett”, „elszerencsétlenkedett” – így próbálta elbagatellizálni a kémügyet egy korábbi, az ATV-nek adott interjúban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök.
A DK elnöke azután nyilatkozott a kémügyről a sajtónak, hogy Szilvásy György egykori titokminisztert és a titkosszolgálat két volt vezetőjét, Galambos Lajost és utódját, Laborc Sándort, illetve egy negyedik társukat 2013. nyarán első fokon elmarasztaltaa Debreceni Törvényszék katonai tanácsa (később az újratárgyalt perben minden vádlottat felmentettek). Az interjúban Gyurcsány – miután szinte megfenyegette az eljáró ügyészt és bírót – megjegyezte: noha nem ismerhetné, mégis olvastaaz akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, majd ennek ismeretében kijelentette:
Szó nem volt itt meg nem engedhető, magyar államérdeket érintő titkok, bizalmas információknak a külföldi szolgálatok részére történő szándékos, tudatos átadásáról.
Ha igazat mondott, ismernie kellett Laborc súlyos megállapításait
Gyurcsány annak tudatában tette ezt a kijelentést, hogy az általa ismert vádiratban utaltak korábbi bizalmasa, Laborc Sándor jelentésére is, amely súlyos megállapításokat tett elődje, Galambos ténykedéséről. Laborc konkrétan azt írta: Galambos „tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban” és akciója „helyrehozhatatlan kárt okozott az NBH-nak”. Laborc vizsgálata azt is megállapította, hogy „Galambos kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információ kiszivárogtatása bizonyított”, a „véletlenség és tudatlanság” pedig „kizárt”. Hozzátette: hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és az oroszok között, nem azonosítható, de „tragikus”. A jelentésben a volt főigazgató utalt arra is, hogy egy társ titkosszolgálat is jelzett, hogy Oroszország egy beszervezett forrástól bizalmas információkhoz jutott.
Ide tartozik, hogy szerda este a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza a Hír TV Magyarország élőben című műsorában úgy nyilatkozott, hogy a bíróság felmentő ítélete a vád tényállásától lényegében alig tér el, így egyetértett azzal a megállapítással, hogy az NBH épületében, bolgár fedésben orosz titkosszolgák tevékenykedtek és poligráfiás vizsgálatokat végeztek magyar titkosszolgálati tiszteken. Ismert, szerdán az ügyészség törölte a kémügy titkosítását, ennek eredményeként a vádirati tényállás kivonatát és a bírói döntés lényegét. A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt azért emelt vádat Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor volt NBH-vezérek és P. Lászlóval szemben, mert közreműködtek abban, hogy Oroszország Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.
Magyarország biztonságát veszélyeztették
A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – áll a vádiratban, amely arra is kitér, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal –bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy – szintén megvádolt – személy végezte. A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette. A vezetőváltást követően az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.
Vezető kép: MTI
