Horvátország január elsején huszadik országként csatlakozik az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik. Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhat.
A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM 2).
Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az “euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
A schengeni térség 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – közötti kormányközi megállapodás révén jött létre. A jelenleg 26 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
MTI; Fotó: MTI/AP
egon samu
2022-12-31 at 16:17
Akkor a horvátok is mondhatják majd: jól “elkúrtuk”…
George58
2022-12-31 at 15:48
Lesz ám szívás a horvátoknál! A szankciós infláció plussz az euro bevetése miatti áremelkedések! A nyári tömeg turizmusuknak jól alávág majd!
Antónia
2022-12-31 at 15:10
Az „Ipsos” szerint a reprezentatív válaszadók mindössze 35 százaléka erősítette meg azt az állítást: „Nagy önbizalommal és optimizmussal nézek a következő év elé. Jobb időkre számítok.” Opaschowski a „bizalom megeséséről” beszél.
Nemcsak a világgazdasági fejlődést értékeli negatívan a többség. A németek nehéz pénzügyi évre számítanak 2023-ban, különösen saját országukra nézve, amint azt több felmérés egybehangzóan mutatja.
► Tízből hét német tartja valószínűnek, hogy a következő évben emelkedni fog a munkanélküliségi ráta.
► A németek több mint háromnegyede magasabb inflációt vár 2023-ban, mint a jelenlegi évben.
► A megkérdezettek túlnyomó többsége, 83 százaléka valószínűnek tartja, hogy 2023-ban az árak gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek Németországban.
► 2023 végén 81 százalék gondolja úgy, hogy Németország még rosszabb gazdasági helyzetben lesz.
Különösen riasztó: A megkérdezettek többsége nem hisz abban, hogy belátható időn belül drasztikus javulás várható az energiaárakban és az általános ártrendben.
► A válaszadók többsége a következő három évre tekintve az infláció további emelkedésére (35 százalék) vagy változatlan magas szinten maradására (24 százalék) számít.
A régi pártok iránti bizalom egyre fogy
Ezzel párhuzamosan a kormányba és a parlamentbe vetett bizalom is fogyatkozik – a rendszerelemző, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök (“mi együtt túl leszünk ezen”) minden felhívása ellenére. Miközben az ember ismét felteszi magának a kérdést, hogy valójában ki is a „mi”?
Úgy legyen:
► A németek 86 százaléka azt feltételezi, hogy a politikusok 2023-ban ismét elvesztik a felhatalmazást.
Az Atradius kereskedelmi hitelbiztosító felmérése szerint a német vállalkozók is aggodalommal tekintenek 2023-ra.
► A megkérdezett cégek 48 százaléka gazdasági stagnálásra számít a következő évben. 44 százalékuk recesszióra készül, különösen az építőiparban, a vegyiparban, a fémiparban és a mezőgazdaságban.
Theo
2022-12-31 at 14:42
A horvátok őrzik a külső hataraikat????
Mert ha nem, akkor nem teljesítik a Schengeni Kötelezettségeket .
Ha elkezdik most ránk ereszteni a migránsokat onnan, akkor ne legyen nyitott határ, – nagyon szépen kérem. Inkább sorba állok a vamnal. És a tengerpartra se mennék, ha ott is tele lesz eroszakoskodo ,koszos migransokkal, ezt remélem számbaveszik a nagy boldogságban.
Süllyedő hajóra kapaszkodtak fel, csak még nem tudják….
sanyó
2022-12-31 at 14:05
Akkor ezekután Horvátország felelől fognak jönni a bevándorlók.