Huszonegy év fegyházat kapott a darnózseli hentes

Huszonegy év fegyházra ítélte előre kitervelten elkövetett emberölésért a Kúria a darnózseli hentest, mert a legfőbb bírói fórum igazoltnak látta, hogy N. János megölte a feleségét. 

Az ügyészség N. János ellen 2015-ben emelt vádat emberölés miatt, mert az addig beszerzett bizonyítékok alapján igazoltnak látta, hogy a férfi 2014 májusában megölte feleségét, majd a holttestet a háza alatti húsfeldolgozóban feldarabolta és ledarálta. A maradványok egy részét pedig elégette, egy részét elrejtette vagy szétszórta. Később sósavval fertőtlenítette a húsfeldolgozó eszközöket, illetve a gépkocsija huzatát is megsemmisítette. Egy évvel később, 2016-ban azonban a Tatabányai Törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette N. Jánost, akinek a letartóztatását is megszüntették, így szabadon távozhatott a bíróságról.

A Győri Ítélőtábla ugyanakkor a felmentő ítéletet megalapozatlanság, valamint az indokolás hiánya miatt hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, amely idén márciusban újra felmentő határozatot hozott. A bíró az indokolásában kifejtette, hogy még az emberölésre sincs bizonyíték, hiszen nem derült ki, hogy a sértett mikor és hogyan vesztette életét. Szabó Ferenc szerint a történet kezdő- és végpontja igazolt, de semmi nem támasztja alá, hogy a vádlott megölte az asszonyt, nem derítették fel ugyanis a halál idejét és okát sem. Az nem tekinthető bizonyítéknak, hogy a vádlottnak lett volna indoka a felesége halálát kívánni – mondta a bíró, hozzáfűzve, hogy az ugyanakkor bebizonyosodott, hogy N. János kétszer nem mondott igazat: valótlanul állította, hogy a gyilkosság időpontjában a testvérénél volt, és az is hazugság volt, hogy nem járt azon a réten, ahol a felesége maradványait megtalálták. A törvényszék bizonyítottnak látta, hogy az anyagmaradványokat a férj szórta ki, a telefonok cellainformációi pedig alátámasztották, hogy a férfi és a nő egy helyen tartózkodott. A bíró azt is elmondta: a vádlott közreműködött a sértett testének megsemmisítésében és maradványainak szétszórásában, de ez önmagában az emberölés vádját nem alapozza meg.

Az ügy másodfokon újra a Győri Ítélőtáblához került, amely halált okozó testi sértés miatt hét év börtönre ítélte N. Jánost. A bíró indokolásában kifejtette, hogy továbbra sem tartják minden kétséget kizáróan bizonyosnak, hogy a nő halálát N. János szándékosan okozta, így a számára kedvezőbb vádpontban ítélték el, nem pedig emberölésért. Az ügyész a büntetés súlyosítását, a vádlott ügyvédje az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Az ügy így került a Kúriára, amely ma huszonegy év fegyházra ítélte a férfit előre kitervelten elkövetett emberölésért, ami a korábbi ítéletek fényében hatalmas fordulatot jelent.