„Ez az Árpád-házi szentek, Hunyadi János és Hadik András, a kurucok, a Nemecsek Ernők és Dugovics Tituszok, a Horváth Jánosok, Wittner Máriák és a pesti srácok hazája” – idézte Kövér László házelnöknek, a Fidesz alapító tagjának a párt novemberi kongresszusán eLmondott gondolatait Huth Gergely a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában. A PestiSrácok.hu főszerkesztője “A szabadságszerető kurucok hazája” című írásában kifejtette: “Kövér szavaiban benne van minden, amit a magyarokról tudni kell: tevékeny, magabíró, állhatatos, harcos nép vagyunk, és szeretjük, ha a mindennapjainkat önállóan élhetjük. Egyszóval a magyar nép nem birkatermészetű, miként ezt miniszterelnökünk is számtalanszor kifejtette. Így mi, az öntudatos, a hétköznapi életben is szókimondó és szabadságszerető magyarok kevésbé vagyunk alkalmasak futószalagmunkákra, nem szeretünk bevarrt szájjal robotolni a multiknál, inkább vállalkozunk, kisgazdaságot vagy kisipart viszünk, hiszünk a magántulajdonban, a saját házban, az összetartó családban.” A főszerkesztő szerint ezért is fontos felhívni a figyelmet adó- és közgazdasági rendszerünk egy nagyon fájó és gyors orvoslásra szoruló fogyatékosságára.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) tavalyi kivezetése óta ugyanis sokan nem találnak magukra az országban. A tarthatatlan és visszaélésekre lehetőséget teremtő adókonstrukció valóban megérett a likvidálásra, de azóta is észszerű megoldás nélkül maradt egy fontos réteg, amely a közgazdászok és gazdaságpolitikusok szemében talán csak adóminimalizáló mikrovállalkozók képében tűnik fel, de valójában ez a tipikusan magyar, kuruc és székely vérű, dacos embertípus, mely a saját egzisztenciális és családi védőbástyája oltalmában törekszik előre, s mely, bár keveset fizet, de keveset is kér és sokat ad, nos ez a típus az őrtüzek őrzője, a nemzeti szuverenitásunk és az örökké feltámadó magyar élet megtestesítője. A nemzeti, polgári-patrióta oldal klasszikus szavazója, a kitartó és konok ellenálló, mely mentalitás révén nemzet maradt a nép a bolsevik diktatúra és a rendszerváltoztatás utáni posztbolsevik visszatérések időszakában is.
A 2006-os Kossuth tér népe ez, melynek köszönhetően a nemzeti kormányzás végül hatalomra jutott, és azóta is stabil, erős társadalmi felhatalmazással, stratégiai nyugalomban végezheti munkáját a világpolitika viharai közepette is
írja Huth Gergely, leszögezve:
Persze nem a rózsaszín párducnak öltözött biciklis-motoros futárforradalmárok védelmében írok, akik tavaly nyáron bőszen köpködték a rendőröket, és sok vidám percet okoztak nekünk a karmelita falai alá szervezett Monty Python-emlékversenyekkel. Ők csak a multinacionális hiénacégek eszközei voltak, hiszen az évek során elfajzott, havi hatszázezer forint bevétel után is csak ötvenezret adózó katarendszer nyertesei nem az elvárt nettó szerint kifizetett futárok és droidok voltak, hanem azok a piacainkra betörő, de semmiféle beruházást és értéket nem teremtő cégek, amelyek így szinte adómentesen jutottak munkaerőhöz. A háborús gazdasági válság idején ezt az amúgy is igazságtalan és piactorzító engedményt nem tarthatta fenn a kormány, viszont azóta bebizonyosodott: a változtatás hevében a lavór vízzel együtt a gyermek is kicsusszant. (…)
Később portálunk főszerkesztője így összegzi a kialakult helyzetet:
Itt érünk vissza a kurucokhoz, azokhoz, akiknek mégsem vonzó, hogy váltógombot fröccsöntsenek a japánoknak, vagy dél-koreaiak vezénylete alatt üssék az ólmot, míg akkumulátor nem lesz belőle. Akik szeretnének megmaradni a magyar élet önfenntartó, egymásnak szolgáltató és termelő, portékáját, munkáját bizalmi alapon, saját kapcsolatai révén vagy kispiacon értékesítő világában. A klasszikus értelemben vett kisgazdák kiújult problémái külön cikket érnek meg, ezért maradjunk most a többi egyéni és mikrovállalkozónál, azoknál, akiknek az eleve rosszul elnevezett „vállalkozói” formára számlás magánszemélyként, a létfenntartás eszközeként van szükségük. Ők sosem fogják tudni kitermelni a munkabér összes, még mindig ötven százalék fölötti terhét, a praktikus kisvállalati egyszerűsített adó, azaz a kiva is elérhetetlen számukra. Így újra adócsalásra és feketézésre vagy az őrületbe kényszerülnek.
Az utóbbin, az őrületen az átalányadózást értem, mely elsőre kecsegtetőnek tűnik, de az adminisztrációja nemhogy egy söralátéten, de a békemenet „Nem leszünk gyarmat!” óriásmolinóján sem férne el. Ilyen rendszert kizárólag minisztériumok sötét szobáiban ülő csinovnyikok képesek kitalálni. Az elektronikus áramkörök elmélete terén tett rövid edukációs kalandjaim során találkoztam olyan képlettel, ami nem fért el egy oldalon. Nos, az átalányadó rendje hasonló. Bizonyos szakmák (a minimálbéren felüli részre) húsz, mások negyven százalékkal adóznak benne, de elég egy apró hiba, és az ember a legmagasabb kategóriába csúszik, visszamenőleg. Egy fényképész például húsz, egy operatőr érthetetlen módon már negyven százalék átalányadót fizet, de ha az esküvői fotós csak egyszer is videózni merne, akkor visszamenőleg az összes adója negyven százalékra nő! Egyszóval szánalmas az egész.
Nagy lelkesedéssel fogadtuk a Fidesz–KDNP 2010 előtti programját, majd az új kormány legelső, 2010-es intézkedéscsomagját, amely korántsem csak a pálinkafőzés és disznóvágás szabadságáról, hanem a törekvő polgár szabadon bocsátásáról szólt.
Nem juthatunk ismét oda, hogy fináncok túrják fel a szénaboglyát egy demizson rejtett pálinkáért vagy helikopteres pribékek vadásszanak napszámosokra a szőlők fölött, mint azt Gyurcsányék Villányban megtették. Lépni kell, és még nem késő az amúgy is meglévő kedvezmények kusza rendszerét egy új, egyszerű és söralátéten valóban bevallható adónembe önteni. Már csak azért is, hogy a nemzeti kormányzás iránt elkötelezett, kuruc-Magyarország tovább élhesse 13 éve visszanyert, önálló életét!
zárja gondolatait a Véleményváró rovatban kéthetente jelentkező, A tudatos polgár című sorozatában Huth Gergely. A teljes írás a Magyar Nemzetben ITT olvasható el!
Vezető kép: 2006. szeptember 23-án, a Balog Zoltán, Makovecz Imre, Tőkés László, Wittner Mária, Schmitt Pál és Szűrös Mátyás által összehívott tüntetésen tízezrek követelik a lebukott Gyurcsány Ferenc távozását a Kossuth téren. Fotó: Beliczay László/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS