Ifj. Lomnici Zoltán Szent István intelmeit hozza példaként Európának és a magyarságnak
Hosszabb publicisztikát írt ifj. Lomnici Zoltán a 888.hu oldalon, mely Szent István örökségével és intelmeinek maradandóságával foglalkozik. Lomnici szerint István király fiához szóló gondolatai ma aktuálisabbak, mint valaha. A Szent István-i örökség legfontosabb területe most a védelem kérdése, hiszen Európa-szerte a gyengülés folyamatát láthatjuk. Lomnici kitér arra is, hogy hazánk védelme egyben Európa védelme is, ahogy ez a magyar történelem évszázadai alatt számtalanszor bebizonyosodott.
Lomnici felhívja a figyelmet, hogy Európa ma eljutott oda, hogy a nyugati államok szinte képtelenek saját magukat megvédeni, aki pedig Európa valódi identitását védi, azok a visegrádi országok:
Európa és hazánk védelme azonban, miként Hunyadi János és Mátyás korában is, szorosan összefonódik, és amiként Magyarország egykori kormányzója védte a keresztény Európát az oszmán „Istenre-emberre acsarkodó fegyvereitől”, ahogyan ő maga fogalmazott, ma ismét a keresztény eszméből kisarjadt identitásunk és létformánk védelme a tét. Egy olyan identitásé és létformáé, amelyet csak Európa és a nemzetállami keretek biztosíthatnak, és egy olyan eszme, amelynek talaján Európa modern államait több mint ezer éve megalapították. Ma azt látjuk, hogy a hagyományos értelemben vett keresztény, nemzetállami Európa térségünkbe, Közép-Európába szorul vissza, és hogy ma Európa védelmének ügyét elsősorban a visegrádi csoport, illetve egyes kelet-közép-európai államok vállalják fel csak teljes mellszélességgel, míg a nyugati uniós tagországok többsége képtelen, vagy már nem is akarja megvédeni önmagát.Európa és hazánk védelme azonban, miként Hunyadi János és Mátyás korában is, szorosan összefonódik, és amiként Magyarország egykori kormányzója védte a keresztény Európát az oszmán „Istenre-emberre acsarkodó fegyvereitől”, ahogyan ő maga fogalmazott, ma ismét a keresztény eszméből kisarjadt identitásunk és létformánk védelme a tét. Egy olyan identitásé és létformáé, amelyet csak Európa és a nemzetállami keretek biztosíthatnak, és egy olyan eszme, amelynek talaján Európa modern államait több mint ezer éve megalapították. Ma azt látjuk, hogy a hagyományos értelemben vett keresztény, nemzetállami Európa térségünkbe, Közép-Európába szorul vissza, és hogy ma Európa védelmének ügyét elsősorban a visegrádi csoport, illetve egyes kelet-közép-európai államok vállalják fel csak teljes mellszélességgel, míg a nyugati uniós tagországok többsége képtelen, vagy már nem is akarja megvédeni önmagát.
A gondolatait bizonyítandó, Lomnici kitér arra, hogy Magyarország milyen erőfeszítéseket tett a határok védelmére, melyek egyben Európát is védik a beözönlő idegen tömegektől, kevés segítséget kapva:
Magyarország ma élen jár ebben a küzdelemben, és a Szent István óta felvállalt keresztény modernség jegyében is, szembeszáll a kontinensre leselkedő veszéllyel. Ezt nem csak szavakban teszi, hanem régóta tetteiben is bizonyítja: 2015 óta ezermillió eurónyi nagyságrendben (több száz milliárd forintot) költött határvédelemre, amely szinte kizárólag a schengeni külső határok megvédését jelentette. Magyarország ugyanis Európát, az Európai Uniót, és annak talán legfőbb vívmányát védte az elmúlt években, és ezt fogja tenni – minden méltánytalan támadás ellenére – a jövőben is. A pár esztendeje még szinte egyedül küzdő Magyarország ma a visegrádi államok, sőt Ausztria és Bajorország támogatását is élvezve, elszántan védi Európa szárazföldi határait, és az elmúlt fél év történései abba az irányba mutatnak, hogy számíthatunk majd Olaszországra is, amely pedig a tengeren lehet képes védeni Európa külső határait.
A jogász szerint manapság láthatóak jelek arra vonatkozóan, hogy Európában is egyre többen ébrednek fel, miközben leszögezi, hogy ugyan minket vádolnak lelketlenséggel, ez a régió rengeteg valódi menekültet fogadott be:
És miközben bennünket, „keletieket” ostoroznak a szolidaritás hiányával, mi visegrádiak példátlan szolidáris erőn nyugvó védelmi szövetséget hoztunk létre egymás segítésére, vagy például lengyel barátaink több százezer ukrán menekült családot fogadtak be az elmúlt években, míg Csehország legnagyobb EU-n kívüli külföldi közösségét ugyancsak az ukrának adták 2015-ben, mintegy 105 ezer fővel. De 2016-ig hozzánk is közel százezer menekült érkezett Ukrajnából. Kérdés: tényleg mi nem volnánk szolidárisak, tényleg mi mondtunk volna nemet a humánum igazi értékeire?
Ezt követően Lomnici kitér arra, hogy vajon milyen kivezető út lehet a mostani helyzetből, és reményének ad hangot azt illetően, hogy Európa többi része is belátja, az eddigi Juncker-féle út a szakadékba vezet, a nemzetállamok összefogása azonban valódi megoldás a problémákra. A teljes írás elolvasható ITT.
Forrás: 888.hu; Fotó: MTI