Igazolták a kapudrog-elméletet

A kapudrog elmélet már számos vitát generált és valószínűleg még fog is a kutatók és a szakemberek körében. Nemrég egy frissen megjelent kutatásra hivatkozva cáfolják az elmélet helytállóságát– írja legfrissebb kutatásában a Drogkutató Intézet (DKI). A kapudrog elmélet egy olyan hipotézis, amely szerint bizonyos, általában legális vagy könnyebben hozzáférhető szerek használata (pl. alkohol, nikotin, marihuána) növeli a kockázatát annak, hogy az egyén később erősebb és veszélyesebb drogokat is kipróbáljon. Az elmélet központi kérdése, hogy a könnyebb drogok valóban biológiai, pszichológiai vagy szociális kapuként szolgálnak-e a kemény drogok felé. Az elmélet főbb aspektusai a következők:

1. Biológiai alapok:
   • Kutatások szerint a fiatal korban történő droghasználat befolyásolhatja az agy fejlődését, különösen a jutalmazási rendszert, ami érzékenyebbé teheti az egyént a későbbi szerhasználatra.
   • Például az állatkísérletek azt mutatták, hogy a kannabisz hatással lehet az agy dopaminrendszerére, ami hajlamosíthat a későbbi drogfüggőségre.
2. Pszichológiai hatások:
   • A „könnyű” drogokkal való kísérletezés csökkentheti a nehéz drogokkal kapcsolatos félelmet, vagy normalizálhatja a drogok használatát.
   • A tolerancia kialakulása miatt egyes felhasználók erősebb szerek után nézhetnek.
3. Társadalmi és környezeti tényezők:
   • A környezet, a baráti társaság, valamint az elérhetőség kulcsszerepet játszik. Egyes kutatók szerint a könnyebb drogokhoz kapcsolódó környezet gyakran a keményebb drogokhoz is hozzáférést biztosít.

A DKI tanulmánya szerint míg a kapudrog elméletet nem tekintik mindenható magyarázatnak, továbbra is fontos szerepet játszik a drogfogyasztás és a megelőzési stratégiák tanulmányozásában. Az elmélet alátámasztására és cáfolatára is folyamatosan készülnek kutatások, különösen a marihuána és az opioidkrízis kontextusában. Az egyik legismertebb kutatás szerint a droghasználat egyfajta hierarchiában zajlik: a könnyű drogok (pl. cigaretta, alkohol) kipróbálása gyakran megelőzi a marihuána használatát, amely viszont gyakran előfutára a kemény drogok kipróbálásának– olvasható a tanulmányban.

Egy másik kutatásban állatkísérletek során kimutatták, hogy a THC (a kannabisz fő hatóanyaga) hosszú távon megváltoztathatja az agy dopaminrendszerét, érzékenyebbé téve azt más drogokra, például kokainra vagy heroinra. Ez a kutatás biológiai bizonyítékot szolgáltatott a kapudrog elmélet támogatására, mivel kimutatta, hogy a marihuána valóban megváltoztatja az agy kémiai érzékenységét. Egy 6625 személyt vizsgáló longitudinális tanulmány szerint azok, akik marihuánát használnak, 2,5-szer nagyobb eséllyel próbálnak ki kemény drogokat (kokain, heroin) az életük során. A tanulmány erőteljes korrelációt mutatott a marihuána és a kemény drogok kipróbálása között, de hangsúlyozta, hogy a genetikai és környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak.

Az, hogy a kapudrog elméletet illetve a kapudrog hatást hogyan is kell értelmezni, a terület egyik nemzetközileg ismert szakértője egy 2021-es nyilatkozatában egész közérthetően kifejtette:

Egyvalamit fontos tisztázni: a „könnyűdrogok” nem nyitják meg a kaput a „nehézdrogok” előtt. Specifikusan a marihuána nyitja meg az utat bármilyen könnyű- vagy nehézdrog használata előtt. Ez nem hit, hanem tapasztalat kérdése. Az agy saját kannabinoid rendszere része azoknak az idegrendszeri folyamatoknak, amelyek az addikciót létrehozzák. Ebben a folyamatban a kannabinoid rendszer egy fogaskerék, amelyet a marihuána meg tud mozgatni. Ha ezt a fogaskereket felpörgetjük, akkor az addikció gyorsabb lesz. Teljesen mindegy, hogy a másik oldalon milyen drog van. Azt, hogy a kannabisz más drogokkal való egyidejű fogyasztása erősíti az ezekhez való hozzászokást a világ több részén kísérletek százai igazolták ezt.

Összegezve tehát, a kapudrog elmélet a fenti értelemben bizonyított és valós. Kifejezetten a marihuánára vonatkozóan cáfolja azt a vélekedést, miszerint a „fű” veszélytelen és tulajdonképpen nem is tekinthető kábítószernek– szögezi le a tanulmány.

A teljes írás ITT olvasható.

Forrás: DKI, Fotó: MTI/Kallos Bea