Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa onnan lehet ismerős olvasóinknak, hogy ő volt az aki ízekre szedte a baloldal szolidaritási adóval kapcsolatos hamis narratíváit és sorról sorra cáfolta a balliberális média Budapest “kivéreztetéséről” szóló hergelését. A baloldali sztárközgazdászok jó esetben téves, rossz esetben szándékosan hangulatkeltő elemzései ezután csendesedtek az ügyben, helyette a karácsonyi bevásárlás került terítékre. Szalai ezúttal is hosszas elemzésben mutatja be, hogy hogyan próbálják meg a “szakértőségüket” folyamatosan hangoztató agitátorok teljesen szakmaiatlan féligazságokkal félrevezetni az embereket.
A Mandineren megjelent elemzésében Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa arról ír, hogy hazánkban az infláció jelentősen lecsökkent, de a jövő év feladata, hogy visszatérjen az MNB által meghatározott célsávba. Az infláció az egyik dolog, ami meg szokta zavarni az észlelésünket, azt várjuk, ha az infláció csökken, akkor az árak is csökkennek, pedig csak az árak emelkedése csökken, vagy jó esetben megáll.
Ezért aztán hiszünk azoknak a „szakértőknek”, akik szerint a KSH félrevezet, hazudik. Az utóbbi hónapokban egyre többen lettek ezek a „felforgatók”, „politikai káoszt” előidézni kívánók – kölcsön véve Klaus megfogalmazását. A KSH két korábbi kicsit sem független elnöke, Mellár Tamás (jelenleg a „Párbeszéd” országgyűlési képviselője) és Katona Tamás (Horn Gyula kormánybiztosa, Medgyessy kormányban a miniszterelnöki kabinet vezetője, Gyurcsány-kormány alatt a Magyar Államkincstár elnöke, Bajnai kormányban a Pénzügyminisztérium államtitkára) cikkükben azt állították, hogy októberben nem 9,9%, hanem 11% lett volna az infláció, ha az ő módszerükkel számolna a KSH
– olvasható az elemzésben. Szalai hozzáteszi, az írás megjelenése után fél napon belül minden magyar ellenzéki média azonnal továbbadta a hírt, persze úgy, hogy a KSH a kormány nyomására mutatta ki a 9,9%-os inflációs adatot. Egy napon belül már a nemzetközi sajtóban is megjelentek a lejárató cikkek, s az egész „külföld” azzal volt tele, hogy Magyarországon nincs demokrácia, már a KSH sem független. Nem igazán volt még hazai visszhangja sem a KSH válaszának.
A másik dolog, ami megzavarja az észlelésünket a bevételeink, a keresetünk alakulása
– teszi hozzá kifejtve, ha megjelennek az aktuális keresetei adatok (2023. októberében 564.400 Ft volt a havi bruttó átlagkereset), akkor egyből halljuk, hogy nem is igaz. Máig szeretik ezeket a cikkeket a BKV 2022 júniusi buszsofőröket toborzó hirdetésével illusztrálni, amin még 434 ezer Ft átlagfizetés szerepel, holott 2023 decemberben a buszokon már 730 ezer Ft-tal találkozhatunk, s a tatai tüzérek is 737 ezer Ft-ot ígérnek a jelentkezőknek.
Nekem több pozitív élményem is volt most, míg az előző karácsonykor egyre sem emlékszem. Most nem volt drágább a karácsonyfa, míg tavaly hatalmasat ugrott az ára. Most nagyjából a 2022-es decemberi áron tudtam venni bejglit is, mert tavaly úgy megemelték, hogy még idén is érdemes volt annyiért adni a cukrászdában. A „gyári” trapista sajtnak pedig tavaly karácsonykor 6000 Ft volt kilója, míg idén már 2000 Ft körül is kapható volt. A magas minőségű kézműves sajtok a piacon a termelőnél nem lettek drágábbak, pedig ő tavaly sem emelte annyira, mint az üzletek. Ezek a tények mutatják, hogy az árak emelkedésének a dinamikája lelassult, azaz az infláció már nem összemérhető a tavaly decemberivel
–fogalmaz az elemző.
A teljes írást, amelyből kiderül, hogy hogyan hajlítják a valóság szövetét a balliberális “elemzők”, ITT olvashatják!
Forrás: Mandiner, Fotó:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS