Iohannis a román–magyar kapcsolatok javításáról beszélt, de a kisebbségi jogokat most is csak bagatellizálta

Nem fenékig tejföl a köztársasági elnökök élete, hiszen időnként találkozniuk kell olyan partnerekkel, mint a román köztársasági elnök. Klaus Iohannis pragmatikus, párbeszéden alapuló, a két ország közti alapszerződésben és stratégiai partnerségben meghatározott elveket tiszteletben tartó együttműködést szorgalmazott Románia és Magyarország között, a Novák Katalinnal folytatott megbeszélését követően. A kényes kérdésekre csak kitérő választ adott a kisebbségi jogokkal büszkélkedő Iohannis, a követelőzésre viszont nagy gondot fordított.

A két államfő közös sajtóértekezletén Iohannis kifejtette, hogy a két országnak minden közös témáról párbeszédet kell folytatnia, és kerülnie kell az egyoldalú megközelítéseket, hogy a kapcsolat fejlesztésével polgáraik érdekeit szolgálják, etnikumuktól függetlenül.

Románia ezért elvárja, hogy a látogató magyar tisztségviselők nyilvános nyilatkozatai feleljenek meg a két ország közti alapszerződés és húsz éve megkötött stratégiai partnerség szellemének.

A román elnök szerint Románia a két ország közti hídnak tekinti a kisebbségeket, de a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik. A magyar autonómiaigényre vonatkozó újságírói kérdésre a sok évtizedes hablattyal válaszolt, miszerint Romániában minden kisebbség jogait betartják, ugyanakkor példaértékűnek nevezte a pozitív diszkriminációt, amellyel Románia parlamenti képviseletet biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek, akkor is, ha nincs elég szavazatuk a parlamenti küszöb átlépésre. Igaz, ez a magyarokat, akikre a kérdés vonatkozott, pont nem érinti, hiszen az RMDSZ minden eddigi demokratikus választáson elérte a parlamenti küszöböt.

Elnök asszonnyal is részletesen megbeszéltük: közös érdek a (Romániában élő) magyar kisebbség jogainak teljes mértékű tiszteletben tartása, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket. Apropó: abban is megállapodtunk, hogy jó, ha a román nyelvet is használják

– mondta Iohannis, aki ugyanakkor sajnálatosnak mondta, hogy mindkét országban vannak az etnikai feszültségeket mesterségesen felszító politikusok. A marosvásárhelyi katolikus gimnázium máig megoldatlan helyzetét firtató kérdésre Iohannis kitért a valódi válasz elől:

Néha nincs elég szakképzett tanár, máskor a szervezéssel van gond, mint a marosváráshelyi líceum esetében, ahol az igazságszolgáltatás elé került az ügy és megoldásra várnak. Másutt az infrastruktúra még nem olyan fejlett, mint szeretnénk, de biztosíthatom önt és Románia minden diákját, valamint szüleiket, hogy jóhiszeműek vagyunk, a célunk a minőségi oktatás, tannyelvtől függetlenül.

Novák Katalin bukaresti látogatása alkalmával 12 éve először került sor államfői szintű magyar–román megbeszélésre. A magyar köztársasági elnök szerdán Nicolae Ciucă jelenlegi kormányfővel, Alina Gorghiu ügyvivő szenátusi elnökkel, Marcel Ciolacu képviselőházi elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével is találkozik, és felkeresi a bukaresti Kálvineum református templomot, ahol a román fővárosban élő magyar közösséggel találkozik.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook/Novák Katalin