Ismét német lövegek orosz katonák ellen

A történelem gyakran ismétli önmagát, ez történik most a Donbasz-régióban. Hetvenhét évvel a második világháború után ismét német nehézfegyverek pusztíthatnak az orosz ukrán konfliktus hadszínterein. Berlin leszállította az első Panzerhaubitze 2000 típusú nehéztüzérségi eszközt.

Georg Spöttle írása

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy megérkezett az első önjáró páncélozott löveg Ukrajnába. Németország hét, Hollandia öt ilyen fegyvert igért Kijevnek. A miniszter megköszönte Christina Lambrecht német védelmi miniszter asszonynak a segítséget és szó szerint azt mondta: „ezzel tüzet viszünk a harctérre”. A 155 mm-es löveg mellett az eszköz rendelkezik egy 7,62 mm-es géppuskával is. Hagyományos lőszerrel 30–36 km távolságba képes célokat megsemmisíteni, speciális gázfúvókás lőszerrel viszont 47 km-en belül pusztíthat. A német adófizetők ismét mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, mivel egy ilyen fegyver 17 millió euróba kerül.

A berlini kormányzat mindeközben úgy tesz, mintha nem értené, miért érkezik egyre kevesebb földgáz Oroszországból a német tározókba. Pedig a putyini egyenlet igencsak egyszerű: sok fegyver = kevesebb gáz. A német kormány pedig lassan pánikol, mivel szeptemberig, a fűtési szezon kezdetére meg kellene tölteni legalább 90%-ig a gáztározókat. A német sajtó már kongatja a vészharangot, hogy ez nem fog sikerülni és Robert Habeck, a gazdaságért felelős zöldpárti miniszter is már belengette, hogy valószínűleg újra üzembe állítják a szénerőműveket. Oroszország csak az Északi Áramlat gázvezetéken napi 100 millió köbméterrel (!!!) csökkentette a gázszállítást.

A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség által 2022. április 20-án közreadott képen tesztindítást végeznek a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája. Fotó: MTI/AP/Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség

Persze a Kreml nemcsak gazdasági téren képes hatásos válaszlépésekre, hanem egyre jobban fejleszti rakétarendszereit. Kedden Putyin elnök bejelentette, hogy még az idén hadrendbe állítják az új ballisztikus rakétáikat, amelyek képesek egyszerre tíz taktikai nukleáris fejet célbajuttatni. A Szarmat interkontinentális, ballisztikus rakéta a hiperszonikus Avangard robotrepülőket viszi célközelbe, amelyek 33 ezer km/h sebességre képesek, azaz a hangsebesség huszonhétszeresével repülnek. Jelenleg nincsen olyan légvédelmi rendszer, amely kivédené ezt a fegyvert. Az orosz intelligens fegyverek, például a Kalibr típusú, akár tengeralattjárókról, 50 méteres mélységből kilőhető intelligens rakéták már sokszor bizonyítottak a különleges hadművelet alatt. Több nyugati fegyverszállítmányt semmisítettek meg már Ukrajnába érkezésük pillanatában. A Basztyion partvédelmi rakétarendszert kifejezetten hajók ellen fejlesztették ki. A páncéltörő, 250 kg robbanóanyagot hordozó rakéta 350 km hatótávolságú. Az orosz elnök azt is kifejtette, hogy fejlesztik a lézer- és elektromágneses fegyvereket is, valamint több robotikát is alkalmaznak majd, és új generációs, pilóta nélküli robotrepülőgépeken dolgoznak a hadmérnökeik.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2017. május 31-én közreadott, videofelvételről készült keltezetlen képen az orosz haditengerészet Esszen Admirális fregattja kilő egy Kalibr típusú robotrepülőgépet a Földközi-tengeren. Ezen a napon a haditengerészet csapást mért az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet objektumaira a szíriai Palmüra ókori romvárostól keletre a Földközi-tenger keleti medencéjében állomásozó Esszen Admirálisról és a Krasznodár tengeralattjáróról indított négy Kalibr manőverező szárnyas rakétával. A moszkvai védelmi tárca szerint az összes célpont megsemmisült. Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

A fejlesztések azért is fontosak, mert a konfliktus el fog húzódni. Az USA és a nyugati országok folyamatos fegyverszállításai miatt Moszkva ki fogja terjeszteni a hadműveleteit Nyugat-Ukrajnára is. A legtöbb fegyverszállítmány Odesszába vagy a lengyel határmenti támaszpontokra érkezik, tehát a támadások is ide fognak koncentrálódni. Egy nyugati front megnyitása nem igazán valószínű, ám Odessza elfoglalása benne van a pakliban, hiszen a kikötővárostól keletre a tengerparti részeket már az oroszok uralják és mind a szárazföldről, mind a tengerről átfogó támadást intézhetnek.

A kalinyingrádi orosz exklávéba irányuló tranzitforgalmat Litvánia korlátozta. A Lengyelország és Litvánia közti, egymillió lakosú területre a legtöbb áru vasúton érkezik, ám ehhez át kell haladni az EU- és NATO-tag Litvánia területén. A balti ország azonban olyan komolyan veszi az EU szankcióit, hogy nem engedi át a beviteli tilalommal sújtott árukat, pedig azok Oroszországból Oroszországba mennek és csupán tranzitforgalomra használják a litván síneket. Oroszország most hajókról látja el Kalinyingrád lakosságát. Ezt persze a vilniusi kormány is megszenvedi majd, mivel hatalmas összegektől esik el, amelyet Moszkva fizetett neki a tranzitforgalomért. Litvánia már május végén bekeményített és nem vásárol többé sem gázt, sem áramot, sem pedig kőolajat Oroszországtól. Ezzel persze csak azt érte el, hogy teljesen az amerikai cseppfolyósított gáztól függ most energiaellátása. Ennek ára pedig közel négyszerese az orosz földgázénak.

Európa lábon lőtte magát a szankciók kapcsán. Nem is akármivel, hanem többek között a Panzerhaubitze 2000-essel is.