Súlyos mulasztásokra derült fény a parajdi bányakatasztrófával kapcsolatban - Ez áll a jelentésben
Fotó: Kiss Gábor
Súlyos mulasztásokat tárt fel a román kormány vizsgálata a májusi bányakatasztrófa kapcsán. A jelentés szerint a parajdi sóbányát működtető állami cég, a Salrom éveken át alábecsülte a vízbetörés veszélyét, noha szakmai figyelmeztetések és anyagi források is rendelkezésre álltak. A hatóságok szerint a bánya védelmére nem születtek időben hatékony intézkedések, a tragédia pedig nemcsak az üzemet, hanem a teljes helyi turizmust is megbénította.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte a vízbetörés kockázatát, és nem készült fel megfelelően a parajdi sóbányát fenyegető veszélyre – állapította meg a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete a szombaton közzétett vizsgálati jelentésében. A májusi bányakatasztrófa nyomán végzett ellenőrzéskor kiderült: a Salrom és a vízügyi hatóság (ANAR) is rendelkezett olyan információkkal, amelyek alapján előre látható lett volna, hogy a Korond-patak vízszintjének emelkedése eláraszthatja a bányát. A jelentés szerint ennek ellenére a cég nem tekintette közvetlen veszélynek a helyzetet, és nem dolgozott ki hosszú távú stratégiát a bánya, illetve a berendezések védelmére.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy a sóbányát működtető állami vállalat az elmúlt években nem végzett megfelelő karbantartási és megelőző beruházásokat, noha anyagi forrásai rendelkezésre álltak. A cég figyelmen kívül hagyta a korábbi években készült szakértői vélemények ajánlásait, többek között azokat a javaslatokat, amelyek a régi bányák területének szigetelését célozták volna a vízszivárgás csökkentése érdekében. A 2012 és 2016 közötti vízügyi munkálatok átvételénél a cég nem kérte ki az illetékes hatóság szakmai felügyeletét sem, ami újabb szabálytalanságra világít rá.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik népszerű turisztikai célpontja volt
A jelentés szerint a 2023-as szivárgások után készült műszaki dokumentáció alapján a cég csak 2024-ben ítélte szükségesnek a beavatkozásokat, ám a kivitelezést elhalasztották, és csak tíz hónappal később kötöttek szerződést a munkálatok elvégzésére. Ez nyolc nappal az után történt, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak ismét betört a bányába, és az egész létesítmény víz alá került. A vészhelyzetet május 7-én hirdették ki.
A kormányzati jelentés felelősöket is megnevez: javasolják a Salrom vezetőségének visszahívását, valamint a döntéshozatalban érintett személyek jogi felelősségre vonását. Emellett a bányaipari szabályozás szigorítását és pontosítását is sürgetik, hogy megelőzhetők legyenek a jövőbeni hasonló katasztrófák. A parajdi sóbánya nemcsak ipari jelentőségű, hanem Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja is volt: évente több százezer látogató kereste fel. A bánya működése a helyi vendéglátás és turizmus szempontjából is kulcsfontosságú, így a katasztrófa nemcsak a bányászokat, hanem a környék gazdaságát is súlyosan érintette.
