Múlt vasárnap tartottak elnökválasztást Fehéroroszországban, ahol a hivatalos adatok szerint a 26 éve regnáló elnök, Aljakszandr Lukasenka győzött. Az eredményt azonban nem fogadták túl lelkesen Minszkben, ahol utcai zavargások kezdődtek, melynek során a rohamrendőrök rendszeresen szembekerültek a tüntetőkkel, akiket könnygázzal és gumilövedékkel próbáltak feloszlatni. Egyes sajtójelentések szerint a rendőrök parancsot kaptak arra is, hogy ha szükséges, használjanak éles lőszert. Az ellenzék vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja egy hétfőn közzétett videoüzenetében kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Fehéroroszországot, bár ezt némiképpen nehezíti, hogy Litvániába menekült. A választás győzteseként ismét hatalomra került Lukasenka azonban egyáltalán nem tűnik úgy, mint aki szívesen átadná a helyét, sőt, azt is leszögezte, hogy új választásokat egészen biztosan nem írnak ki – bár ezt több uniós tagállam is sürgette volna. Közben Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország a lengyel álláspontot támogatja, mely szerint meg kellene ismételni a fehéroroszországi választásokat.
Aljakszandr Lukasenka elnök nyerte a vasárnapi elnökválasztást a szavazatok 80,1 százalékával – ismertette a hivatalos végeredményt pénteken, öt nappal a vitatott tisztaságú voksolás után a központi választási bizottság. A végeredmény szerint Lukasenka valamivel többet kapott, mint a részeredmények alapján, ez 80,08 százalék volt. Az országot 26 éve irányító 65 éves politikus ellen Szvjatlana Cihanouszkaja indult, aki a BelTA állami hírügynökség jelentése szerint a szavazatok 10,12 százalékát kapta. Az angoltanárnőből lett 37 éves politikus nem sokkal a veresége után Litvániába menekült.
A választás utáni napon megszorították a diplomáciai hurkot Lukasenka nyaka körül
Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök a demokratikus elvek betartására szólította fel a minszki hatóságokat abban a közös nyilatkozatban, amelyet vasárnap éjjel a fehéroroszországi urnazárást követő tüntetések feloszlatása kapcsán adtak ki. A Fehéroroszországgal határos két állam elnökei az erőszaktól való tartózkodásra, az emberi, az állampolgári és a kisebbségi jogok, valamint a szólásszabadság tiszteletben tartására hívták fel a minszki hatóságokat. Hangsúlyozták egyúttal: tiszteletben tartják Fehéroroszország szuverenitását és függetlenségét. Reményüknek adtak hangot, hogy meglesznek a feltételei a mélyebb együttműködésnek a fehéroroszországi társadalommal és az állami intézményekkel is. Duda és Nauseda meggyőződése szerint Fehéroroszország érdeke, hogy szorosabban együttműködjön az Európai Unióval. Az államfők készségüket fejezték ki Fehéroroszország integrációjának támogatására. A lengyel külügyi tárca hétfő reggel kiadott nyilatkozatában ugyanakkor mély nyugtalanságot fejezett ki a választásokat követő tüntetések brutális feloszlatása miatt. Elfogadhatatlannak nevezték a tüntetők önkényes letartóztatását, a békés tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazását.
Varsó szorgalmazni fogja, hogy az Európai Unió nagyon határozott lépéseket tegyen Fehéroroszország ügyében. Olyan lépésekre van szükség, amelyek nem taszítják ki Fehéroroszországot az őt alárendelni akaró Oroszország ellenőrzése alá
– jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
Az uniós országok közül többen új választás kiírását szorgalmazzák
A lengyel és a litván megszólalókhoz hasonlóan az Európai Unió több állama felszólalt, amelyben kritizálták a minszki vezetést a tüntetőkkel szemben brutális fellépés, valamint a választás tisztasága miatt. A hét végén Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy nemzetközi megfigyelők jelenléte mellett meg kell ismételni a fehéroroszországi elnökválasztást. A cseh kormányfő leszögezte, hogy a megismételt választást átlátható módon kell lebonyolítani. Emellett azt is tudatta, hogy egyeztetett Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és azt fogják javasolni Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy az EU állam-, illetve kormányfői sürgősen tartsanak videokonferenciát a fehérorosz választás miatt. Andrej Babishoz hasonlóan új választásokat, illetve Minszk elleni uniós szankciókat követelt pénteken Jean Asselborn luxemburgi és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is.
Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
Most hétfőn Dominic Raab brit külügyminiszter nyilatkozott, aki azt mondta, hogy az Egyesült Királyság nem fogadja el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét. Elmondása szerint a világ szörnyülködve szemlélte azt a brutális erőszakot, amellyel a fehérorosz hatóságok felléptek a békés tiltakozók ellen az elcsalt elnökválasztást követően. A brit diplomácia vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) keresztül független vizsgálatot kell indítani azoknak a “hibáknak” a feltárására, amelyek miatt a választás nem volt tiszta. Dominic Raab hozzátette, hogy London együttműködik nemzetközi partnereivel a felelősök elszámoltatása és szankcionálása érdekében. Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken rendkívüli ülés keretében megállapodtak arról, hogy szankciókat készítenek elő a felelősök ellen a tüntetők elleni erőszak és a választási eredmények meghamisítása miatt. Az EU hangsúlyozta: nem fogadja el a fehérorosz elnökválasztás eredményét.
Az ellenzék nem ismeri el az eredményt
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt hétfőn Minszkben bejelentette: nem ismeri el az előző napi elnökválasztás hivatalos előzetes eredményeit, amelyek szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött. Cihanouszkaja riportereknek úgy nyilatkozott: saját magát tartja a választás győztesének. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg Lukasenkát. A politikus bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazóhelyiségekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. Az ellenzéki jelölt a fehérorosz elnökválasztáson leadott szavazatok újraszámlálását követelő online petíció aláírására buzdította támogatóit Cihanouszkaja. Egy a YouTube-on közzétett videóban Cihanouszkaja azt kérte híveitől: támogassák kezdeményezését, amelynek célja elérni, hogy hivatalos vizsgálatot indítsanak az elnökválasztás elcsalását illető vádak miatt. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Cihanouszkaja kijelentette, hogy saját magát tartja az elnökválasztás győztesének, és nem fogadja el a hivatalos előzetes eredményeket, amelyek szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök nyert a szavazatok 80,08 százalékával. Az ellenzéki elnökjelölt később Litvániába távozott, és a választási eredmény elfogadására, valamint a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit.
Egészségügyi dolgozók élőlánccal tiltakoznak a tüntetőkkel szembeni erőszakos hatósági fellépés ellen Minszkben 2020. augusztus 12-én, három nappal a fehéroroszországi elnökválasztás után. Fotó: MTI/EPA/Jauhen Jercsak
Az országban már általános sztrájkot is hirdettek, a minszki traktor-, illetve autógyár több száz dolgozója sztrájkolt pénteken. A munkások és az alkalmazottak a Minszki Traktorgyár (MTZ) és a MAZ gépkocsi- és autóbuszgyár udvarán gyűltek össze – jelentették az AFP francia hírügynökség tudósítói a helyszínről. Az MTZ több ezer dolgozója ezután a városközpont felé indult. Azután döntöttek így, hogy a gyárba érkező Raman Haloucsenka kormányfő nem volt hajlandó tárgyalni velük. A menethez más tüntetők is csatlakoztak a helyiek tapsa mellett. A fogaskerékgyárhoz érkezve csatlakozásra szólították fel az ottani munkásokat. A menet a Függetlenség sugárút felé tartott. A menet előtt a közlekedésrendészet járműve haladt, rendfenntartókat a menet körül nem lehetett látni.
Nem birkák, nem csőcselék, nem aljanép vagyunk, hanem az MTZ munkásai. Nem húszan vagyunk, hanem tizenhatezren”
– ez állt a munkások kezében lévő transzparensen.
Takarodj!” “Szabadok vagyunk”
– skandálták a dolgozók, üzenetüket Aljakszandr Lukasenkának címezve.
Új választás biztosan nem lesz, de reformokra hajlandó Lukasenka
Lukasenka is beszédet intézett népéhez, a fehérorosz elnök hétfőn azt mondta, hogy már megvolt a választás, amíg nem ölik meg, nem lesz másik. Egy vasárnapi tüntetésen is ugyanezt mondta az államfő, akkor azt mondta, hogy nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle. Lukasenka tagadta, hogy csalással szerezte volna meg hatodik mandátumát. Az államfő az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózásáért. Egyúttal azt állította, hogy a NATO csapatokat mozgósít országa nyugati határán. Vasárnap ezrek gyűltek össze Minszkben, hogy támogatásukról biztosítsák az elnököt. Helyi tudósítások szerint sokakat busszal szállítottak vidékről a fővárosba, egyes kormányzati tisztségviselők pedig arról számoltak be, hogy nyomást gyakoroltak rájuk, hogy vegyenek részt a megmozduláson. Hétfőn a fehérorosz elnök azt mondta, hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, de nem a tiltakozások nyomására. A Belta állami hírügynökség jelentése szerint az elnök elmondta, hogy már zajlik az alaptörvény módosításával kapcsolatos munka, amelynek révén megváltozhat a hatalmi jogkörök elosztása. Lukasenka ugyanakkor megerősítette, hogy az ellenzék és az országszerte tiltakozó tömegek követelése ellenére nem fogják megismételni az augusztus 9-én tartott elnökválasztást.
Soha ne számítsanak arra, hogy nyomás hatására fogok bármit is megtenni. Nem lesznek új választások
– szögezte le az országot 26 éve irányító egykori téeszelnök.
Magyarország a lengyel álláspontot támogatja Fehéroroszországgal kapcsolatban
A visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, “mi is a lengyel álláspontot támogatjuk” Fehéroroszország esetében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szombaton azt mondta, hogy Fehéroroszországban – nemzetközi megfigyelők részvételével – meg kell ismételni az elnökválasztást. Szijjártó Péter azt írta: “minden túlzás nélkül égnek a vonalak miniszterelnöki és külügyminiszteri szinten is a minszki fejlemények kapcsán”. Emlékeztetett: hétfő reggel a három balti külügyminiszterrel, Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt és Linas Linkevicius litván tárcavezetővel beszélt, majd egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyalt telefonon. Szijjártó Péter kiemelte: a visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, “mi is a lengyel álláspontot támogatjuk”, különös tekintettel a Fehéroroszországban élő jelentős nagyságú lengyel nemzeti közösségre.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS