Jens Stoltenberg: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatójukon Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Svédország és Finnország jelentős lépéseket tett a tagság érdekében. A NATO-főtitkár szerint eljött az ideje jóváhagyni a két ország tagságát, ám elismerte, hogy Törökország biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmai is “rendkívül legitimek”. Jelezte egyúttal: a ratifikálást illetően a végső döntés Törökországé lesz. Çavuşoğlu felszólalásában közölte, hogy Ankara Finnország csatlakozásának elbírálását különválaszthatja Svédországétól. Rámutatott: különösen Svédország esetében nem lehet azt mondani, hogy teljesítette volna a Törökországnak tett vállalásokat. A török diplomácia vezetője aláhúzta: az ígéreteknek nemcsak szóban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulniuk.

Jens Stoltenberget később Recep Tayyip Erdoğan is fogadja, majd a NATO-főtitkár a földrengések sújtotta dél-törökországi térségbe látogat, ahol Hulusi Akar török védelmi miniszter vezeti körbe.

Törökország Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdoğan török elnököt jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt. Erdoğan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a “gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke