Donald Trump az elmúlt időszakban felrobbantotta az internetet, szinte minden róla szól, így jogosan érezheti magát háttérbe szorítva az USA északi szomszédja, Kanada. Ahogy az lenni szokott a kisebbségi komplexus pedig rátesz még egy lapáttal a rózsaszín inges vezetés hisztijére, akik jól láthatóan egyáltalán nem örülnek a szomszédban történt változásoknak. Ennek eredménye például, hogy Justin Trudeau miniszterelnök felajánlotta az amerikai elnök által kizárt bevándorlóknak a menedéket.
Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök és kormánya jól láthatóan nem örül Donald Trumpnak, hiszen Obama távozásával és Hillary Clinton csúfos és megalázó vereségével fontos támogatókról kellett lemondani a szomszédban. Tudja, Donald Trumptól nem várhatja a transzklotyók támogatását, ezért mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet kihozza a kapcsolatokból. Ennek jegyében január 10-én kicsit átalakította a csapatát: Chrystia Freeland-et jelölte ki az amerikai-kanadai kapcsolatok kezelésére, de hogy a hölgy ne maradjon egyedül egy Trump belső köreiben is ismert ex-katonát Andrew Leslie-t jelölte ki szárnysegédként, hogy segítse a két ország kapcsolatát rendben tartani.
Trudeau egyébként még nem találkozott Trumppal, a találkozás szervezés alatt áll, hivatalosan még nincsen dátum, viszont a hiszti már a tetőfokára hágott: a Toronto Sunban például megjelent egy – vélhetően kamu – felmérésre való hivatkozás, mely szerint a kanadaiak 62%-a elégedetlen Donadl Trumppal, mert félnek, hogy tönkreteszi a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat. De nézzük mi az igazság.
Migráció, fal, tolerancia
Az egyik fontos nézetkülönbség a két ország között a migráció kérdésére adott válasz. Míg Kanada magát az egyik legbefogadóbb, legtoleránsabb országnak tartja, addig Donadl Trump éppen a mexikói határfal megépítésén munkálkodik, és elnöki rendelettel megtiltotta hét országból a beutazást (nem, ez nem muszlim ellenesség, hanem terrorizmus elleni harc). Az első feszültség éppen itt keletkezett, kezdetben ugyanis felreppentek olyan hírek, hogy a kanadai kettős állampolgárokra is vonatkozni fog ez a szabályozás, de az USA megnyugtatta Kanadát, hogy aki kanadai útlevéllel rendelkezik, az a tiltott országokból is bemehet. Meglátjuk.
Az már nagyobb probléma, hogy Kanada épp nemrég vonta vissza a vízumkényszert a mexikói állampolgárokkal szemben, és tekintettel a határfalra, ez okozhat némi feszültséget, ami a Kanadán keresztül USA-ba vágyókat, illetve az ez által generált kemény határellenőrzéseket illeti. Erre egyelőre még nem született recept. Persze nem csak emiatt aggódnak, titkon attól is félnek, hogy rengeteg mexikói választja majd lakhelyéül Kanadát, ami gyakorlatban nem annyira szimpatikus nekik, mint amikor beszélni kell csak róla.
Trudeau egyébként a migrációról szóló elnöki rendelet kapcsán felelőtlenül kijelentette, hogy országa mindenkit nagy szeretettel vár, akit az USA eltaszít magától, így lehet, hogy sok dolga lesz a határőrségnek.
Egy igen fájó pont: kereskedelem
Kanada egyik legfontosabb kereskedelmi partnere az USA. Ez egyértelmű, annak ellenére is, hogy tudjuk, hogy a békét és toleranciát hirdető észak-amerikai ország az egyik legnagyobb fegyverexportőr is a világon, és az ő általuk eladott “termékekkel” lövik egymást halálra azokban az országokban, amelyeket Trump megnevezett a sokat vitatott migrációs rendeletében. Az amerikai elnök még a kampánya során azt ígérte, hogy minden kereskedelmi kapcsolatot újra meg fog vizsgálni, és szükség esetén akár ki is száll belőlük.
Ami itt valódi veszélyforrás lehet, az amerikai cégek hazavitele. Donald Trump eltökélt szándéka, hogy promótálja az amerikai cégeket, az amerikai termékeket, amiket lehetőleg amerikai munkásokkal szeretne Amerikában elkészíttetni, ezáltal pedig munkahelyeket teremteni. Ennek érdekében az elnök kész csökkenteni az erre vonatkozó adókat, és megbírságolni azokat, akik olcsóbb munkaerő reményében kitelepítik a gyártást az országból. Ez Kanadának nem lenne jó, hiszen rendkívül sok amerikai cégnek van Kanadában a székhelye (vagy leányvállalata), a dologra pedig rátesz még egy lapáttal az is, hogy Kanada éppen most szeretne plusz adókat kivetni a cégekre, és a minimálbérek drasztikus növelése is napirenden van, ami nem jó a munkaadóknak.
Kanada főállásban rettegői attól is tartanak, hogy az USA felbontja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), ez azonban valószínűleg nem fog megtörténni, hiszen még a liberálisok riogatásai ellenére sem nevezhető teljesen hülyének Wilbur Ross és Rex Tillerson.
Energetika: egy pont, amiben van egyetértés
Trump egyik fontos szándéka, hogy újra meg szeretné nyittatni az Obama által blokkolt Keystone XL nevű olajvezetéket, ami a természeti kincseiről híres Alberta tartományból érkezik Amerikába. Ezt az ötletet maga Justin Trudeau is üdvözölte, azt viszont már annyira nem, hogy Kanada épp arra törekszik, hogy maga határozhassa meg az olajárait, ezt pedig Trump energiáról alkotott világképe felboríthatja, vagy legalábbis nagyon megnehezítheti.
Ami az amerikai szénbányászat fellendítését illeti, nos, ennek természetesen Trudeauéknál nem annyira örülnek, hiszen az ország élharcosnak számít a globális felmelegedés elleni háborúban.
Gonosz oroszok és a NATO
A két ország NATO-ról való elképzelései merőben mások. Mivel Trump kijelentette, hogy minden országnak be kell szállni a költségekbe, ezért Kanada alapvetően azt próbálja híresztelni, hogy Trump tönkre akarja tenni a katonai szövetséget, és az ország minden erővel azon dolgozik, hogy segítsen a keleti határon való katonai jelenlétben (Lettországban). A két ország alapvetően az orosz veszélyről is máshogy gondolkodik: Trump védelmi minisztere, James Mattis oroszbarát (és Trump is), ezért ezen a téren valószínűleg nem fognak jól kijönni. Hogy mit tehet az Egyesült Államok “ellen” Kanada, azt nem lehet egyelőre tudni. A dolgon az sem segít sokat, hogy Freeland, Trudeau külügyminiszterét orosz ellenesség miatt kitiltották Oroszországból.
Transzklotyók, feminizmus és a kirekesztő kanadai konzervatívok
A legnagyobb súrlódás a két ország között az olyan alapvető dolgokban van, mint az emberi jogok, a liberális értékek. A kanadai miniszterelnök megválasztása óta safe sapce-ekre, a transzklotyókra, a feminizmusra épít (magát is feministának tartja), és egyáltalán nem ért egyet Trump ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban megfogalmazott válaszaival. Ez nagyon megnehezítheti a két vezető közötti együttműködést a jövőben, különösen, hogy nagyon úgy tűnik, hogy a hírhedt Rebel Médián és társain keresztül a kanadai konzervatívok (az egyik legismertebb aktivistáról a PestiSrácok.hu részletesen is írt) Kellie Leitch-el az élükön is erősen mozgolódni kezdtek Donald Trump beiktatásának apropóján. A konzervatívok azt vallják, hogy Kanadában is félre kellene dobni az elitet és kizárólag a keresztény, konzervatív alapokon nyugvó nemzeti értékeket kellene szem előtt tartani.
Forrás: theguardian, CNBC, canda.ca; Vezető kép: narcity.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS