Nincs B-terv, mert nincs B-bolygó

Már kétszáz éve ismert az üvegházhatású gázok szerepe a földi élet kialakulásában, az emberi tevékenység által okozott kibocsátásnövekedést a gazdasági élet ellenérdekelt szereplőinek és politikai, tudományos támogatóinak mégsem sikerül összekapcsolni az éghajlatban tapasztalható változásokkal. A témában rendezett MTA-s konferencia talán a “klímaszkeptikusokat” is meggyőzi arról, a fizika törvényei működnek, és nem kínai kommunisták találták fel a globális felmelegedés. Már most a huszonötödik órában járunk, és egyelőre nincs B-bolygó, csak a Hollywood-i filmeken.

A légköri szén-dioxid-koncentráció napjainkig 40 százalékkal emelkedett az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, és – amint azt az antarktiszi jégfuratminták is bizonyítják – ilyen magas érték az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő – derült ki Bartoly Judit, az ELTE Meteorológiai tanszéke vezetőjének az Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában. Mint elöljáróban fogalmazott, az utolsó három évtizedben a felszínközeli léghőmérséklet folyamatosan növekedett, és sorra dőlnek meg az évszázados melegrekordok. Az előadás központi kérdése az volt, mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben a világban és különösen itt, a Kárpát-medencében a 21. század végéig.

Bartholy Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, két évtizede tanszékvezető, az MTA doktora. Kutatási területe elsősorban a globális és regionális éghajlatváltozások elemzéséhez, a szélsőséges éghajlati események vizsgálatához és a városklimatológiához kapcsolódnak (forrás: MTA).

Az áldásos és átkos üvegházhatás

Bartholy Judit a globális felmelegedés mérésének történetével kapcsolatban felidézte, az üvegházhatású gázokról, azok koncentrációjáról már kétszáz éve említést tett egyik munkájában Joseph Fourier, francia fizikus, amelyben megállapította, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja miatt emelkedett meg a föld talajfelszíni hőmérséklete. A szintén fizikus, ír származású John Tyndall később meg is nevezett néhány olyan elemet, amely elnyeli az infravörös tartományú sugárzást, és eközben fölmelegszik. Tyndall vizsgálatai szerint a természetes üvegházhatás 33 fokkal növeli meg a földközeli hőmérsékletet. Tizenöt fokos átlagos, globális hőmérséklet mellett a természetes üvegházhatás nélkül mínusz 18 fok uralkodna bolygónkon, így sem növényi sem állati élet nem alakulhatott volna ki.

Bartholy Judit hozzátette, ebből is látszik, a probléma a többlet-üvegházhatással van, amelyet az ipari és mezőgazdasági tevékenység, valamint a közlekedés okoz. Három, az emberi tevékenységhez köthető üvegházhatású gázt vizsgálva megállapítható, az elmúlt időszakban drasztikusan emelkedett a széndioxid (44 százalékkal), és a dinitrogén-oxid (21 százalékkal) koncentrációja, míg a metán légköri jelenléte két és félszeresével emelkedett.

Igenis van okunk az aggodalomra

A szakértő előadásában arról is beszélt, az antarktiszi jégfuratokból származó minták tanúsága szerint az elmúlt 800 ezer évre visszatekintve nem volt ilyen magas a szédioxid-koncentráció a légkörben (egyszer sem haladta meg a 300 ppm-et, utóbbi a légköri koncentrációra is alkalmazott mérőszám). Ehhez képest 2016-ban a meteorológusok 402 ppm koncentrációt mértek. Az optimális becslések szerint a század végére a koncentráció elérheti az 560-570 ppm-et, a pesszimista jóslatok ennél is tovább mennek, és a koncentráció megháromszorozódását jósolják.

Bartholy Judit kifejtette, a globális felszínközeli hőmérséklet közel 1 fokkal emelkedett az elmúlt 100-150 év során. A szárazföldi területeken ez az emelkedés nagyobb arányú, mintegy 1,3 fok. A Kárpát-medence tekintetében 1-1,25 közötti értéket mutat. A szakértő elmondta, a klímaszkeptikusok a hőmérséklet emelkedését nem az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedéséhez kötik, hanem a városok hősziget-hatásával, valamint a földhasználat változásával magyarázzák. Ezzel szemben mérési adatok alapján ez a két hatás együttesen sem éri el a 10 százalékát az eddig bekövetkezett melegedésnek. Hozzátette, a globális felmelegedésre vonatkozó idősor tekintetében, az átlagtól való eltéréseket vizsgálva egyértelműen látszik az elmúlt időszak melegedő tendenciája, a tíz legforróbb év 1998 óta volt.

Az emberi tényező a bizonytalan

A jövőre vonatkozó éghajlati modellekkel kapcsolatban Bartholy Judit elmondta, a klímakutatók becsléseinek bizonytalansága annak tulajdonítható, hogy a szakértők leginkább az emberi tényező jövőjében bizonytalanok, éppúgy becslések vannak az emberi populáció növekedési üteméről, ahogy az éghajlatot is befolyásoló ipari ágazatok fejlődéséről is csak különböző modellek állnak rendelkezésre. Ennek megfelelően a klímakutatók több forgatókönyvet is meghatároztak. Az optimista becslések 2,5 fokos hőmérsékletemelkedéssel számolnak, míg a pesszimisták akár 4 fokossal. Ugyanakkor mindkét becslés a 2 fokos, úgynevezett visszafordíthatatlansági küszöb fölött van. Ha sikerülne 2 fok alatt tartani az globális felmelegedést, akkor visszafordíthatóak a folyamatok.

A szakértő előadásában kifejtette, általánosságban elmondható, a becslések szerint míg az óceáni régióban jelentősen több lesz a csapadék, addig például Európa tekintetében a Földközi-tenger környéke és Dél-Európa jelentősen kevesebb csapadékkal számolhat, ráadásul a földművelés szempontjából fontos talajnedvesség is jelentősen csökkenni fog. Régiónkban az éves csapadékmennyiség nem fog változni az elkövetkező száz évben, annak eloszlása megváltozik. Ennek köszönhetően például Magyarországon melegebb, nedvesebb téli, és melegebb, szárazabb nyári időszakra lehet számítani. Bartholy Judit kitért arra, a pesszimista forgatókönyv szerint Magyarország tekintetében a nyári időszakban lesz megfigyelhető a legnagyobb melegedés, 2050-től ez akár a 3-4 fokos hőmérsékletemelkedést  is jelenthet. Egy másik becslés szerint a júliusi középhőmérséklet 30 fok fölé is emelkedhet. Hozzátette, hazánkban a hőségriasztások száma tízszeresével is nőhet a század végére.

Nincs B-terv, mert nincs B-bolygó

A párizsi klímacsúcs eredményei kapcsán Bartholy Judit felidézte Ban Ki-mun, ENSZ-elnök szavait, miszerint a tárgyalások nem lehetnek eredménytelenek, „nincs B-terv, mert nincs B-bolygó”. A szakértő megjegyezte, az országok önként vállalt kibocsátáscsökkentései mellett érdemes figyelembe venni például a már kitermelt kőolaj-, és földgáz-készleteket, amelyeket már nyilván nem fognak visszaásni a föld mélyébe. Már csak ezen készletek elégetésével 2 fok fölé, azaz a visszafordíthatatlansági küszöb fölé emelkedne a hőmérséklet. Bartholy Judit arról is beszélt, azért is fontos volt, hogy az USA-val egyidőben Kína is aláírta az egyezményt, mert míg az EU-ban és Amerikában csökkent a kibocsátás mértéke, Kínában és Indiában még mindig emelkedőben van.

A teljes előadást itt tekinthetik meg.

Forrás: MTA/PestiSrácok.hu; kezdőkép: nrdc.org