December óta áll a termelés a gici tejüzemnél. Az egy évvel ezelőtt külföldi tulajdonba került vállalat közel egymilliárd forintos adósságot halmozott fel. Tartoznak a beszállítóknak, a tejtermelő kisgazdaságoknak, és a munkavállalóknak. A Fehérvár-tej termelői csoport a csőd szélére sodort tejtermelők képviseletében kormányzati segítséget kér. A korábban évi egymilliárdot is meghaladó árbevételt is elérő cég korábbi és jelenleg tulajdonosa minden együttműködéstől elzárkózva, úgy tűnik, nem a nagy múltú tejüzem megmentésében érdekelt. Eközben három megye tejtermelő gazdái kerültek kilátástalan helyzetbe, csak az elmúlt hónapokban öten hagytak fel a termeléssel és adtak túl a teheneiken.
Az 1930-ban kis családi vállalkozásban alapított GICTEJ az elmúlt évtizedekben a Dunántúl egyik meghatározó tejtermék- és sajtkészítő üzeme volt. A környéken gazdálkodók szerint magasan ők adták a legjobb kilónkénti árat a nyerstejért, még a válság idején is, amikor a Csehországból özönlő silány minőségű nyomott árú import tej nyomorította a termelőket. A nyilvános cégadatok szerint a cég az elmúlt években 1,2-1,8 milliárd forint árbevételt ért el. Ma az adósságállománya közel ennyi.
Kaszinó várost akart építeni, most tejüzemet vett az izraeli üzletember
Az, ami történt, és amit a háttérben sejtenek az érintettek, sajnos jól ismert recept. Nem egy magyar tulajdonú termelő céget, sőt ágazatot véreztettek ki így, a szálakat messziről mozgató külföldi érdekek. Most a hazai tejiparon a sor. És ha, ha így megy tovább, közel a vég és úgy halnak ki a magyar tejüzemek, ahogy a cukorgyárak, és akkor ihatjuk azt, ami az osztráknak, németnek, szlováknak nem kell, és beöntik a magyar piacra.
Az érintett termelők szerint a bajok 2015 októberében kezdődtek. A Gici Tej előző tulajdonosa, a Veszprémvarsányi TSZ-ből lett Bakonyi Agrár Kft. komoly adósságot halmozott fel, amitől szabadulni akart. 2016 márciusában eladta a tejüzemet egy Írországban bejegyzett, bizonyos Gad Raveh tulajdonában lévő cégnek. A giciek tudni vélik, hogy a vételár mindössze 21 millió forint volt, adósságátvállalással. A korábbi tulajdonos ügyesen jelzálogot terhelt az gyárra, a tartozás fejében.
Kihalt a gici tejüzem épülete. December óta áll a gyártás – A fotó a szerző felvétele.
Ígéretekből nem volt hiány. Jöttek a hangzatos tervek, hogy a tejüzemet a külföldi tulajdonos felvirágoztatja, és majd az izraeli piacra kóser termékeket fognak előállítani Gicen. A termelők szállítottak, a cég nem fizetett, aki tudott, tovább szállított, de a cég még mindig nem fizetett. Aztán egy nap, valamikor novemberben mindenféle előzetes értesítés nélkül, a sofőröktől tudták meg, hogy nem jönnek többet, mert az üzemnek holnap már nem kell a tejük. A beszállító kistermelők egyik napról a másikra kerültek kilátástalan helyzetbe.
A gici tej üzem 80 éves múltra tekint vissza. Az egykori családi vállalkozásban működő gyárban minőségi sajtokat állítottak elő, a környék tejtermelőinek tejéből. Fotó: gictej.hu
A gyár körülbelül 60 alkalmazottja decemberben kapott utoljára fizetést, de egyelőre kitartanak, és várnak, nem néztek még más munkahely után. Az önkormányzat fizette ki legalább a márciusi fizetéseket, mert abban bíznak, hogy a tejüzem valamilyen módon talán még megmenthető.
Azért az mindenképpen baljós érzetet kelt, hogy Gad Raveh izraeli üzletember nevére a világhálón rákeresve kiderül, Európa szerte tőkekivonások követték az egyes cégeknél való megjelenését. A nagy spekuláns egyébként Magyarországon sem ismeretlen. 2013-ban még mint az Eurovegas, azaz a magyar kaszinóváros beruházóját jelentették be. Úgy tűnik, amikor a szerencsejáték biznisz bebukott, profilt váltott és úgy gondolta szerencsét próbál hát az élelmiszeriparban.
A Tej Terméktanács szerint veszélyben a magyar tejipar
Decemberben még vegetált az üzem, de januárban leállt a termelés. Ahogy telik az idő, egyre nehezebb lesz akár eladni, akár újraindítani a gyártást. Ha kikötik a közműveket a visszakötés újabb költséggel tetézi az amúgy is nagy adósságállományt. Mi, akik azt a 20 kistermelőt képviseljük, akiket mintegy 60 millió forintos tartozással ellehetetlenített a cég, amit csak tudunk, megteszünk, hogy megmentsük a gici tejüzemet – mondta Istvánfalvi Miklós a Fehérvár-tej termelői csoport vezetője, a Tej Terméktanács társelnöke.
Hozzátette, a probléma három megye gazdáit, termelőit is érinti. Olyan kis egzisztenciájú kistermelőkről van szó, akiknek ez volt az egyetlen bevételük. Öt termelő már felhagyott a termeléssel és eladta az állatait, mások hitelekből élnek és új felvásárlót keresnek, ami rendkívül nehéz. Istvánfalvi Miklós szerint a gici üzem még megmenthető lenne.
Istvánfalvi Miklós a Tej Terméktanács társelnöke, egyben a Fehérvár-tej termelői csoport vezetője képviseli a kifosztott gazdákat. Azt mondja, a végsőkig harcolni fognak.
Például az előző tulajdonos érvényesíthetné a bejegyzett jelzálog jogát, visszavehetné az üzemet, amit bérbe adhatna. Két cég is jelentkezett, akik vállalták volna, hogy bérletet, és folytatnák a termelést.
Érdekes módon a régi tulajdonos és az új is elzárkózott ettől a lehetőségtől. Nem látszik részükről a szándék, hogy fel akarnák támasztani ezt az üzemet, amire csak addig van esély, amíg megvannak a gépek, az infrastruktúra és nem széledtek szét a dolgozók, nem vállaltak máshol munkát. Közben már több beszállító is kérvényezte a felszámolást. A régi tulajdonos talán erre vár, hogy a felszámolás megtörténjen. Csakhogy ez a kistermelőknek nem jó. Ez esetben szinte biztos, hogy hiába várnának a pénzükre. 900 milliós adósságállománynál ők lennének az utolsók, akiket kifizetnének, ha maradna egyáltalán miből. Addig tönkremennek – mondta Istvánfalvi.
Kutyák, macskák, borjak isszák a magyar termelői tejet
Az egyik érintett kistermelő a pápateszéri Ihász László elkeserítő képet festett a gazdaságáról.
A tejet a kutyák, a macskák és a borjak isszák. Az istállók fele ott áll üresen. Én az idei évvel felhagytam a tejtermeléssel és átállunk a húsmarha tartásra – mondta.
A férfi folyamatosan építette le a gazdaságát. Közben próbált új partnert találni, akinek eladhatná a minőségi termelői nyerstejet.
A teheneken a csapot nem lehet elzárni. Ha nincs felvásárló, a tejet a kutyák, macskák, borjak isszák meg – mondta Ihász László kistermelő. Fotó: agrotrend
A Veszprém Tej elzárkózott, azt mondta, nem keres új beszállítót és egyébként sem fizetne többet kilónként 50 forintnál. A MIZO 2-3 hónappal később lett volna hajlandó vásárolni, 45 forintért kilónként, miközben egy kiló nyerstej előállítása a gazdáknak körülbelül 100 forintban van.
80-90 forintos ár most az országos átlag. Az import áru miatt kialakult tejválság után a tavalyi év második felében kezdtek újra emelkedni a felvásárlási árak. A Gici Tej sem érte el az átlagárat, de magasan többet fizetett, amilyen ajánlatokat kaptam, 62 forintot kilónként. Hónapok óta nem láttunk onnan pénzt. Tavaly márciusban 12 millió forint volt a kintlévőségem, amit 4,5 millióra sikerült csökkenteni, szó szerint minden tárgyalási eszközt bevetve. Nem bírtam tovább – panaszolta a kistermelő.
Ihász László története sajnos nem egyedi. A gazdák várnak, már aki tud, és remél. A tej a nyakukon marad, mert a teheneken a csapot nem lehet elzárni. A bevétel csak nem jön, miközben az adóhatóságnak az áfát azért a „nincsből” is ki kellett fizetni.
A termelők most kormányzati segítséget kérnek, és a szaktárcához és a hatóságokhoz fordulnak, hogy külső nyomással bírják rá a gici üzem régi és új tulajdonosát az együttműködésre. Aztán, ha így sem megy, azt mondják, tüntetni is készek nem hagyják kisemmizni magukat.
Vezető kép: agrarvilag
Facebook
Twitter
YouTube
RSS