A NATO úgy döntött, hogy elhagyja a tagsághoz szükséges bürokratikus követelményt, így Ukrajna gyorsabban csatlakozhat, ha a háború véget ér – közölte ma az ukrán külügyminiszter. Holnap pedig a NATO csúcstalálkozót tart a Vilniusban, amelynek célja, hogy szolidaritást vállaljon Ukrajnával – írja a Sky News. Oroszország “egyértelmű és kemény” válasszal fenyegette meg a katonai szövetséget, amennyiben engedélyezik Ukrajna csatlakozását.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kiemelte,
ismerik az Orosz Föderáció abszolút világos és következetes álláspontját, miszerint Ukrajna NATO-tagsága rendkívül negatív következményekkel járna a már félig lerombolt európai biztonsági struktúrára. Ez abszolút veszélyt, fenyegetést jelent majd országunkra nézve, ami kellően világos és határozott reakciót követel tőlünk.
“Intenzív” tárgyalásokat követően Ukrajna közölte, hogy a NATO elhagyta azt a követelményt, hogy kövesse a tagsági akciótervet (MAP) – a szövetséghez való csatlakozás útját. A terv során a kérelmező ország éves programokat nyújt be az integrációra való felkészüléséről politikai, gazdasági, védelmi, erőforrás-, biztonsági és jogi téren.
Üdvözlöm ezt a régóta várt döntést, amely lerövidíti a NATO-hoz vezető utat
– mondta Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter. Ukrajna legnagyobb nyugati szövetségesei még mindig véglegesítik azt a közös keretrendszert, amely hosszú távú biztonsági garanciákat nyújtana Kijevnek, és európai diplomaták szerint várhatnak a NATO e heti csúcstalálkozójának végéig, hogy bejelenthessék azokat. A 31 tagú NATO-szövetség kedden Litvániában ülésezik, és mindenekelőtt az a céljuk, hogy Ukrajnának valamilyen tervet biztosítsanak a tagsághoz, de még mindig megosztottak abban, hogy meddig menjenek el.
Lithuanians and Ukrainian refugees gather in Vilnius to chant “Ukraine in NATO now!”
Lithuania has been one of Ukraine’s staunchest allies since day 1 of Russia’s war of aggression.
🇱🇹🇺🇦 pic.twitter.com/DDmxfBZUQp
— Visegrád 24 (@visegrad24) July 10, 2023
Ukrajna tudja, hogy nem fog belépni a szövetségbe, amíg az Oroszországgal folytatott háború folytatódik, mivel a NATO 5. cikke – amely szerint az egyik tag elleni támadás az összes tag ellen irányuló támadásnak minősül – a szövetséget háborúba sodorhatja Oroszországgal. A csúcstalálkozón azonban Ukrajna határozott ígéretet akar kapni, hogy a háború után meghívást kap a csatlakozásra. Addig is biztosítékokat kért a jelenlegi és a hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalásokra vonatkozóan, amelyek segítenek megvédeni magát most, és elrettentik Moszkva újbóli agressziójától, ha a háború véget ér.
❝Freedom is not a given, and it needs constant care❞
NATO Allies are united and determined to protect our values and keep our people safe#NATOSummit | #WeAreNATO pic.twitter.com/I6RiG2AkIS
— NATO (@NATO) July 9, 2023
A NATO mint szervezet eddig is tartózkodott attól, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának. Ugyanis el akarja kerülni a szövetség, hogy közvetlen konfliktusba kerüljön Oroszországgal, és a fegyverszállításokat továbbra is a tagállamokra kívánja hagyni. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok, az úgynevezett “négyes”, hetek óta tárgyal Kijevvel. Mégpedig egy olyan többoldalú szövetségről, amely keretet teremtene azon tagállamok számára, amelyek katonai segítséget, köztük fejlett fegyvereket, valamint pénzügyi támogatást kívánnak nyújtani továbbra is Ukrajnának. A többoldalú keret megkönnyíti az országok számára, hogy részletes egyedi megállapodásokat kössenek Kijevvel.
Az amerikaiak nem akarják összekeverni a NATO kilátásairól szóló vitákat a garanciákkal, így a garanciákról csak a csúcstalálkozó után születhet megállapodás
– mondta egy európai diplomata. Joe Biden amerikai elnök, aki éppen Litvániába tart, vasárnap a CNN-nek azt mondta, hogy Washington kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának abban a formában, mint amit Izraelnek nyújt:
a szükséges fegyvereket és a védekezéshez szükséges eszközöket is.
Az Egyesült Államok katonai segélye Izraelnek évente mintegy 3,5 milliárd dollár, de a kapcsolat nagymértékű politikai támogatást is jelent. Egy izraeli tisztviselő úgy fogalmazott,
Ukrajnával kapcsolatban az amerikaiak meg fogják kérdezni maguktól, hogy ‘Mit kaptunk 100 milliárd dollárért’, és hogy ez hosszú távon fenntartható-e, mivel ez a konfliktus nem biztos, hogy véget ér, lehet, hogy csak befagyasztva marad.
Forrás: Sky News; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS