Magyarország dicséretet érdemel a közel-keleti keresztények megsegítését célzó Hungary Helps program elindításáért – hangsúlyozta Jan Figel, az EU vallásszabadságért felelős különleges megbízottja a vallásüldözéssel foglalkozó budapesti konferencián. Hozzátette, érdemes lenne a Visegrádi Négyek közös programjává szélesíteni a kezdeményezést. Hölvényi György EP-képviselő pedig arról beszélt, sajnálatosan Európa a múzeumrombolásokra előbb figyelt, mint a mészárlásokra. A politikus hangsúlyozta, közel-keleti látogatásai során a keresztények azt kérték, az EU és a világ döntéshozói inkább helyben igyekezzenek a problémájukra megoldást találni. Szerinte azonban az unió politikusai valahogy „nem veszik ezt az üzenetet”.
Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről címmel tartanak háromnapos előadássorozatot Budapesten. Csütörtöki megnyitó-beszédében Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy a felelősség legelőször is azt követeli, hogy kiszabadítsák a politikai korrektségből mindent mindennel összemosó emberjogi szómágia béklyóiból a keresztényüldözés tényét. Az eseményen hazai, és közel-keleti egyházi méltóságok mellett az Európai Parlament illetékesei is felszólaltak.
Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencia; Fotó: MTI
Példátlan méretű a keresztényüldözés
Jan Figel, az EU vallásszabadságért felelős különleges megbízottja előadásában elmondta, a keresztényüldözés, a vallásüldözés Európában egy régóta elhanyagolt kérdés. Mint kifejtette, az Unió történetében ő az első különleges megbízott, miután az Európai Parlament egyértelműen állást foglalt az Iszlám Állam rémtetteivel szemben, létrehozta a vallásüldözéssel foglalkozó megbízotti pozíciót, és a korábbinál jóval intenzívebben kezdett foglalkozni a kérdéssel. Jan Figel hozzátette, ennek volt köszönhető az intenzívebb párbeszéd kialakulása, de olyan gyakorlati eredmények is, mint például a Szudánban bebörtönzött keresztények kiszabadítása is. Hangsúlyozta, az unió több millió eurót különített el arra, hogy a közel-keleti régióban erősítsék az emberi jogok és a demokrácia kiszélesedését és megreformálják az oktatást.
Az unió különleges megbízottja arról is beszélt, jelenleg a világban példátlan méretű keresztényüldözés zajlik, a kereszténység támadás alatt áll, 2015-ben 128 országban volt valamilyen formában tetten érhető a keresztényfóbia megnyilvánulása. Hozzátette, a tapasztalatok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy ezzel egyidőben sok más kisebbséget és vallást is üldöznek, azaz jellemzően ahol a keresztényeket üldözik, ott más vallásokat vagy kisebbségeket is elnyomnak. Különösen kirívónak nevezte ezt annak fényében, hogy a világon mintegy 2,3 milliárd keresztény él.
Az ENSZ is túl későn reagált
Jan Figel felidézte, 2003-ban az USA közel-keleti inváziójával szemben foglalt állást, és visszaigazolva látja akkori álláspontját. Az iraki keresztények szerint sok elnyomót túléltek már az évszázadok folyamán, míg végül egy keresztény állam által indított háború győzte le őket. Úgy vélte, a nagyhatalmak és az ENSZ három szinten is hibázott, hibáztak a megelőzés, a védelem és a büntetés területén is, holott igazságosság nélkül nem lehet megkezdeni az újjáépítést és nem lehet beindítani a térség fenntartható fejlődését. Az uniós megbízott kiemelte, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is túlságosan későn reagált az iraki kormány azon jelzéseire, hogy ki kell vizsgálni az Iszlám Állam nyilvánvaló rémtetteit, és csak 2017 szeptemberében döntött a kérdésben.
Jan Figel; Fotó: MTI
Middle-East Helps
Megjegyezte, ha az országok újjáépítése kapcsán nem támogatják a visszatérést, az emberek nem fognak tudni hazatérni szülőföldjükre. Hozzátette, részt kell venni Aleppó és Moszul újjáépítésében is. Jan Figel hangsúlyozta, Magyarország dicséretet érdemel a Hungary Helps program elindításáért, az oktatási programért, valamint a parlamenti pártok egységes kiállásáért az üldözöttekkel kapcsolatban. Hozzátette, a Visegrádi Négyek vezetői jövő hét pénteken találkoznak, ahol szükséges lenne egy országok közötti együttműködés elindítása, hogy a Hungary Helps-ből Middle-East Helps lehessen, azaz a segélyprogramot a Visegrádi Négyek országainak közös programjává szélesítsék.
A múzeumrombolásra előbb figyelt föl Európa mint a mészárlásokra
Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke előadásának kezdetén elmondta, a konferenciára meghívott közel-keleti ösztöndíjas hallgatókat szeretettel meghívja Brüsszelbe, hogy láthassák az Európai Parlament működésének napos és árnyékos oldalát is. Az EP-képviselő szerint a keresztények üldözése folyamatosan jelen van a világban, a nagyhatalmak ezt csendben szemlélik, ezért is olyan fontos hogy az EU intézményei foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Arról is beszélt, EP-képviselőként meggyőződése, az Uniónak az üldözöttek hangját kellene elsőként meghallania, mégis a drámai helyzetre csak akkor kezdett Európa igazán fölfigyelni, amikor az Iszlám Állam nekilátott a kulturális értékek, múzeumok, szisztematikus pusztításához, az emberéletek kevésbé voltak fontosak. Megjegyezte, az európaiak szeretik abban a hitben ringatni magukat, hogy mindenről mindent tudnak, és akkor is szívesen osztogatnak jótanácsokat, amikor akár cselekedhetnének is. Hangsúlyozta, a világ jövője nem azon múlik mennyire értjük, hanem hogy mennyire tiszteljük az életet.
Értetlenség az unióban
Az EP-képviselő elmondta, keresztény gyökerű államok közösségeként Európának külön felelőssége van a kérdésben, azért is, mert Ferenc pápa felszólította az unió országait, hogy mobilizálják magukat. Hölvényi György hangsúlyozta, Európa nem hunyhat szemet a rémtettek fölött, nem fordíthatja el a tekintetét a Közel-Keletről, követelnie kell és számon is kell kérnie a vallásszabadságot, a szükséget szenvedőkkel ugyanis éreztetni kell, hogy nem hagyták cserben őket. Arról is beszélt EP-képviselőként most már azok a kollégái is elítélik a keresztények üldözését, akik korábban azt sem értették meg, miért kell ezzel egyáltalán foglalkozni. Jellemzőnek nevezte továbbá azt a fajta értetlenséget is, hogy a keresztényüldözésről beszélők nem más problémák megoldásának rovására beszélnek erről.
Hölvényi György; Fotó: MTI
Jog a hazatéréshez
Az üldözöttek hangjának meghallása kapcsán Hölvényi György azt is hangsúlyozta, közel-keleti látogatásai, beszélgetései során az üldözöttek azt kérték, az EU és a világ döntéshozói inkább helyben igyekezzenek a problémájukra megoldást találni, helyben segítsenek. Az EU politikusai azonban valahogy „nem veszik ezt az üzenetet”, holott ez a hiteles vélemény, amit érdemes volna meghallani. Hozzátette, a közel-kelet üldözött népeinek életbenmaradásához olyan feltételek biztosítása szükséges, mint az élelem és a hajlék, de ez az igény mára a munkahelyteremtéssel és az oktatással is kiegészült. A legfontosabb célnak azt tartotta, hogy elérjék, a menekülteknek joguk legyen hazatérni és joguk legyen ottmaradni szülőföldjükön.
Ha ezt Európa politikusai meghallják, már nem volt hiábavaló a konferencia
– hangsúlyozta.
Chris Smith, az Egyesült Államok kongresszusi tagja a konferencia résztvevőinek írt levelében hangsúlyozta, életmentő küldetés, amelyet hazánk elindított, és követni kell ebben a törekvésében a magyar kormányt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a keresztények a világ más tájékain is fenyegetve vannak, ezért szükséges jogszabályok beiktatása is a keresztények védelmében. Az USA jelenleg is foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Kezdőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS