Kiállt a transznemű sportolók mellett a NOB
Közeleg a nagy, helyesebben ellentmondásos nap, amikor bemutatkozik az olimpiák történetének első transznemű versenyzője, az ausztrál súlyemelő(nő), Laurel – született Gavin – Hubbard. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető beosztású tisztségviselők részvételével tartott kerekasztal-beszélgetést a témában. A NOB eltökélt a befogadás mértékének növelése mellett, ez maga az evolúció – ehhez hasonló kinyilatkoztatások hangzottak el, amelyeket Novák Miklós foglalt össze a Magyar Nemzeten megjelent publicisztikájában.
Hétfőn rendezik a női súlyemelés +87 kg-os súlycsoportjának versenyét, a mezőnyben az új-zélandi Laurel (született Gavin) Hubbarddel, az olimpiák történetének első transznemű sportolójával. Hubbard szereplése nagy vitákat, sőt, indulatokat gerjeszt. Az ő képe virít például a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) magazinjának címlapján.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteken kerekasztal-beszélgetést rendezett a témában több magas rangú sportvezető részvételével. Új-Zéland olimpiai bizottságát Ashley Abbott kommunikációs igazgató képviselte, a NOB-ot Christian Klaue kommunikációs vezető, Richard Budgett, az orvosi és tudományos bizottság igazgatója, Katia Mascagni a társadalmi kapcsolatokért felelős, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetséget pedig szintén egy kommunikációs vezető, Mark Cooper képviselte. Mindannyian egy követ fújtak – írja a Magyar Nemzet. Ashley Abbott szerint Laurel (született Gavin) Hubbard egyenesen példakép, és "példaképekre azért van szükség, mert új utakat nyitnak meg".
Nagyszerű ezt látni Új-Zélandnak, ahogy az egész világnak
– mondta Abbott. Christian Klaue arról hablatyolt, hogy sportágról sportágra, sőt, versenyszámról versenyszámra ki kell dolgozni annak a kereteit, hogy a transznemű nők milyen feltételekkel versenyezhetnek a született nők között. A szabályozásnak a jelenleg érvényes formája a tesztoszteronszintet határozza meg bizonyos mértékben (5-10 nanomol/liter egységben). Atlétikában ez már most így van, a futószámok közül például csak 400, 800 és 1500 méteren van érdemben korlátozás. Belegondolni is borzalmas abba a bábeli zűrzavarba, ami sportágról sportágra, versenyszámról versenyszámra változtatja a szabályokat. Herr Klaue csak kimondta a frankót:
Ez az evolúció, ami folytatódik. Minden különböző csoport felé kinyújtjuk a kezünket és megkezdjük velük a konzultációt az eljárásról. <...> Ez voltaképpen mindenkinek az érdeke. A különböző érdekek kiegyensúlyozása.
Gyönyörű. Ezért van szükség a mai világban kommunikációs vezetőkre, hogy a társadalmi öngyilkosságot ilyen szép szavakba csomagolják. De figyeljük csak a NOB orvosi és tudományos bizottságának elnökét.
Fontos arra emlékeznünk, hogy a transznemű nők is nők. És a sport befogadó szellemiségének jegyében, ha ez lehetséges, őket is be kell vonni a sportba. A NOB eltökélt szándéka, hogy növelje a sportban való részvételt, mint az egyik alapkövetelményt, ugyanakkor a legfontosabb prioritásunk a méltányosság. A jelenlegi keret vagy irányelvek, amelyeket kidolgoztak, valójában mind a biztonság, a befogadás és a méltányosság közötti egyensúlyról szólnak
– Richard Budgett a kommunikátorokat megszégyenítő kifinomultsággal képes beszélni a kérdésről. A moderátor becsületére legyen mondva, hogy feltette a kérdést: a született nők nem kerülhetnek hátrányba a transzneműekkel szemben? Nos, doktor Budgett erre azt bírta felelni, hogy száz éve fejlesztik a nők sportját, ez is része ennek a kérdésnek. Aztán arról beszélt, hogy mégsem olyan könnyű összehasonlítani a született és a transznemű nők teljesítményét, és különben is, Richard Budgett szerint túl van dimenzionálva a kérdésnek a született női sportolókra gyakorolt hatása.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: EPA