Patriarchátusban élünk, éljen a Nőnap!
Állítólag patriarchátusban élünk. De ki a patriarcha? Mert én tuti nem. Nincs olyan ideológiai baromság, amelyre nem lehet egyetemi tanszéket alapítani. A nőnap szép példáját produkálta ennek az ámokfutási hajlamnak, az evolúció zsákutcái előkúsztak a személyiségzavaruk rejtekéből és előadták a nagyhalált.
Gyakorlatilag lehetetlen olyan egészséges férfit találni, aki annyit szexelt, amennyit szeretett volna (ma már olyat is ritkán, aki egyáltalán). Biológiailag meg elvileg is lehetetlen. Hány olyan férfit tetszenek ismerni, aki parancsol az anyósának? És nem azért, mert annak az apósa parancsol. Az összes buta ribanc, aki lemaradt a társadalmanként található néhány tucat alfahímről, az összes többi férfin akarja elverni a port. Miután az a fő projekt, hogy minden nővel elhitessék, hogy ő különleges és istennői életet érdemel, csalódott nők milliói várják a csodát. Pedig mi átlagemberek vagyunk. Nem átlagember kevés van.
A patriarchális kifejezés jelen állapotában egy férfiösszeesküvés, amely az idők kezdete óta a nők elnyomására irányul. Annak ellenére irányítja a világot (Semmilyen összefüggésben nem rokonítható elméletileg a „zsidó világösszeesküvéssel”, legfeljebb csak azzal, hogy pont akkora omnipotenciát tulajdonít nekik, mint Kohnnak és Grünnek, akit a nyilasok és az ávósok ugyanazzal a lelkesedéssel vertek.), hogy egyébként a férfiak 99, 999 százalékát inkább nők nevelik fel. Sőt, a nőket is nők nevelik fel alapvetően. Anya kicsi fiacskája aztán meg van zavarodva, hogy az anyján kívül (ha egyáltalán) egyetlen nő sem szereti, és mind valami elnyomást, meg egyenlő bérezést kér rajta számon. Pedig egyetlen nő sem dolgozik az autószerelő műhelyben, mint ahogy egy nő kefél az előléptetésért a főnökkel, és nem ő.
Minden átlagnőnek meg akarják ígértetni velünk, átlagférfiakkal, hogy azért, mert ők nőnek születtek, ezért mi a teljes életünkkel kárpótoljuk őket. Az alapfeltételezés ugyanis az, hogy nőnek lenni szar, férfinak lenni meg csodás. Miután a külsőleg átépített egyedek általában öngyik lesznek (fácse kompatibilis kódolás), csak valami ősrégi görög csávó megállapításaira hagyatkozhatunk, akit valami fennforgás miatt az Istenek arra ítéltek, hogy hét évig nőként éljen. Ha jól emlékszem a csávó végigdugta a hét évet nőként (ó kegyes Istenek!) és megállapította, hogy a nőknek hétszer jobb a szex, mint a férfiaknak. Ez persze csak egy patriarchális legenda.
Csodás dolog férfinak lenni. Nem kell sírni, jó a fájdalomtűrő képességed, tuti te vagy az alfahím a korcsoportodban, végezhetsz veszélyes fizikai munkákat, sokat, és manapság állandóan elnyomod a nőket. Intézed, hogy kevesebb fizetést kapjanak, mint te, kivitelezhetetlen testi elvárásokat támasztasz velük szemben, hetente agyonversz egyet és minden negyedik kapcsolatodban bántalmazol. És a kielégítetlen szexuális vágyaid miatt pornófilmekre támasztasz keresletet, amelyekben megalázzák a nőket, akik nem élvezik, csak a férfi pornósok.
Az meg nem probléma igazán, hogy az előzményektől függetlenül bármikor, tényleg bármikor mondhatnak nemet. Már amennyiben mondtak valaha igent. Ha megházasodtál és gyereket csináltál, tönkretéve a nő alakját és életét, akkor ha rosszul ütnek ki a dolgok, akkor téged tesznek ki a házból és a te gyerekeid élnek együtt egy idegen férfival majd. Ja, csak 100-ból 95-ször. Vagyis te leszel szabad!
A te hibád, hogy Hillary Clinton nem lett elnök, mert akkor jobb lenne a világ, vagy hogy fiatal muszlim férfiakra cserél téged a nyugat-európai nő. Te vagy a teremtés koronája! Ki találta ki ezt a hülyeséget?
Olyan elmebetegekkel van dolgunk, akik megszüntetnék a férfit és a nőt, hogy mindenki egyenlő lehessen. Olyan nők, akik nem képesek élvezni a nőiességüket. Ezért intézik úgy, hogy senki más se tudja.
Nőnek lenni jó, ha vannak férfiak és férfinak lenni jó, ha vannak nők. A férfiakat nők csinálják, a nőket férfiak, térjünk vissza ehhez a régi bevált módszerhez. Jön a tavasz, szerintem mindenki fogékonyabb is lesz.
