A magyar állam visszavásárolta a budapesti repülőteret. A vételár 3,1 milliárd euró volt, amihez az állam több érdekeltségét is értékesítette. A Nézőpont Intézet szerint a repülőtér visszavásárlása 25 év alatt térülhet meg – számolt be a Világgazdaság.
Akár már 25 év alatt is megtérülhet a repülőtér visszavásárlása – írta meg a Nézőpont Intézet. Kiemelték, hogy a Budapest Airport pénzügyi eredménye folyamatosan emelkedik. A cég EBITDA-ja 2008-ban 63,5 millió euró, 2019-ben pedig már több mint 228 millió euró volt. A járvány alatt ugyan az eredmény kissé visszaesett, de 2023-ban már újra elérte a 184,5 millió eurót. A repülőtér utasforgalma is folyamatosan emelkedett: a 2008-as 8,4 millió után 2019-ben már 16,2 millió utas fordult meg a légikikötőben. Az elemzők 2024-ben rekordot várnak az utasforgalomban, 2025-ben pedig akár 18,5 millió utast is fogadhat a repülőtér. A Nézőpont becslése szerint 2030-ra már 30 millió utast is kiszolgálhat a repülőtér a kapacitásbővítő beruházások hatására.
Az intézet kiemelte, hogy 30 millió utassal számolva a repülőtér éves adózott eredménye elérheti a 150 millió eurót. Ez azt jelentheti, hogy 25 év alatt megtérülhet a 3,1 milliárd eurós visszavásárlás. A Nézőpont hozzátette, hogy a légi úton érkező turisták további bevételt jelentenek Magyarország számára. A KPMG számítása szerint 2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forint lehetett.
Az állami tulajdonlás jót tesz a repülőterek versenyképességének
A Nézőpont Intézet szerint nemzetközi példák is bizonyítják, hogy a repülőterek esetében az állami tulajdonlás nem akadálya a versenyképességnek. Az atlantai Hartsfield–Jackson repülőtér, a szingapúri Changi repülőtér, de még a párizsi Charles de Gaulle repülőtér is úgy tartozik a világ legforgalmasabb légikikötői közé, hogy az állam a többségi részvényes.
De a bécsi reptér sem bizonyítja ennek ellenkezőjét: a repteret 20–20 százalékban Bécs városa és az azt körülvevő tartomány (Alsó-Ausztria) birtokolja, miközben további 10 százalék tulajdonosa a reptéri munkavállalói szervezet, azaz 50 százalékban állami és szervezeti tulajdonlásról beszélhetünk. A bécsi reptér ilyen körülmények mellett is dinamikusan bővül: utasforgalma 2019-re már megközelítette a 32 millió főt, miközben csak néhány évvel korábban lépték át a 20 milliós forgalmat
– írta a Nézőpont. Kiemelték azt is, hogy a budapesti repülőtér forgalma már most meghaladja a prágai repülőterét, valamint csak kicsivel marad el a varsói repülőtértől. A kutatók szerint így reális cél lehet, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér versenyezzen a bécsi kikötővel. Ezt egyedül a belvárossal történő vasúti összeköttetés hiánya gátolhatja, de a Nézőpont szerint a tulajdonosváltással az állam pótolhatja ezt az infrastrukturális beruházást.
A budapesti repülőtér fejlődését az is garantálhatja, hogy a Vinci Airports 20 százalékos részesedést szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben. A francia cég 12 országban majdnem 70 repülőteret üzemeltet.
Forrás: Világgazdaság
Facebook
Twitter
YouTube
RSS