Az ukrán tengerészgyalogosok egyik elit egységének parancsnoka a SkyNews TV csatornának elmondta, hogy a legjobban kiképzett katonáinak többsége megsebesült vagy meghalt. Olekszander Parancsnok szerint a harcedzett katonák elvesztése érzelmileg megviseli az egységet, amelynek tagjai családként tekintettek egymásra.
Georg Spöttle írása
Mint minden speciális egység, így az ukrán tengerészgyalogosok is egy zárt közösséget alkotnak, ahol a tagok testvérnek szólítják egymást és a kötődés nem ritkán erősebb, mint az igazi családtagokhoz. Egy bajtárs elvesztése is komoly traumával jár, ám ha az egység 80%-a elesik azt már nem igazán lehet feldolgozni és nagyon negatívan hat ki mind a harci morálra, mind pedig az ország hadvezetésébe vetett bizalomra. Most a tisztek az újoncok kiképzésével vannak elfoglalva, mivel a legtöbb külföldi kiképző, ahogy a 40 lengyel katona is, vagy életét vesztette, vagy fogságba került, jó esetben elhagyta Ukrajnát. Az ukrán hadsereg most leginkább a kárpátaljai régióból hívja be a fiatal férfiakat, így az újoncok jó része magyar.
A frissen behívott katonák nem kapják meg a legalább nyolchetes alapkiképzést, hanem gyorsított eljárásban kell megtanulniuk a fegyverek és más eszközök használatát, majd elindítják őket a „darálónak” becézett keleti frontra. A gyors kiképzés másik hátulütője, hogy nem tudják kezelni a bonyolult nyugati fegyvereket, hiszen a modern tüzérségi eszközök és rakétarendszerek komoly informatikai tudást igényelnek. Ezt pedig jelenleg Németországban és Lengyelországban kaphatják meg német és amerikai kiképzőktől. Egy tüzérségi iskolát végzett tisztnek is 4-6 hét a tréning egy „HIMARS” (amerikai rakétavető) vagy egy „Marder” (német légelhárító páncélozott jármű) rendszerre. Kezelőszemélyzet hiányában a fegyverek most ott állnak a támaszpontokon vagy a frontvonalon és ki vannak téve az Orosz Föderáció légierőjének, illetve az intelligens cirkálórakéták, mint a „Kalibr” támadásainak. Sok modern, nyugati fegyver pedig orosz kézre kerül. Kadirov csecsén vezér még poénkodott is, hogy küldjetek több „Javelin” páncéltörőt, mert a csapatomnak az a kedvence.
Kiderült, hogy az amerikai M777 tarackok jó része is már megsemmisült. Szevereodonyeck és az Azot vegyi művek területe is orosz ellenőrzés alá került. A középületekre kitűzték az orosz zászlót és ma már elkezdték az oroszbarát önkormányzat felépítését, valamint a rubel bevezetését. Joe Biden olyan optimista beszédet tartott a németországi G7-csúcson, hogy aki nem ismeri a tényeket az azt hiheti, hogy a szankciók már komoly károkat okoztak Moszkvának. Pedig pont, hogy nem. Inkább európai cégek szenvednek és kerülnek a csőd szélére, mint például a „Finnair”. A finn nemzeti légitársaság a világ legrégibb repülési cége a nyugati szankció miatt már 133 millió eurót bukott, amelyből 51 millió eurónyi kiadás az üzemanyagköltségekre esett – írja a „Helsingin Sanomat” című finn lap. Ez nem meglepő, hiszen a repülőgépeknek meg kell kerülniük Oroszországot, ha pl., Kínába vagy más távol-keleti országba repülnek. Ám az egyre emelkedő üzemanyag árak miatt ezen járatok jó részét törölték. A tokiói járat menetideje az eddigi 9 óráról 13 órára nőtt. Az utasszám is jócskán csökkent, mivel a „Finnair” utasainak 20%-a orosz állampolgár volt. Ennek ellenére az amerikai elnök szerint a nyugat megerősödve fog kikerülni ebből a konfliktusból. „Boldog az, akiben hit lakozik”, tartja egy német mondás…
Az orosz arany elleni embargó is csak az USA-t fogja sújtani, mivel az ott vásárolt és felhasznált arany nagy része oroszországi bányákból érkezik. Az arany szabadpiaci ára napról-napra nő, ergo ha az Egyesült Államok cégei szerződést bontanak orosz partnereikkel, akkor azok magasabb áron fogják tudni értékesíteni készleteiket. Az USA pedig kénytelen lesz drágábban beszerezni a nemesfémet. Az pedig nagy valószínűséggel orosz származású lesz, csak indiai vagy kínai kereskedők lesznek a közvetítők, akik jókora hasznot zsebelnek majd be. Ide is lett volna egy közmondásom a G7-nek: „hallgatni arany…”
Vezető kép: Az átéltekről beszél egy nő a kelet-ukrajnai Luhanszki területen fekvő Liszicsanszk ellen végrehajtott orosz légitámadás után, 2022. június 16-án. MTI/AP/Efrem Lukackij
Facebook
Twitter
YouTube
RSS